Kereskedelmi jog, 1931 (28. évfolyam, 1-12. szám)

1931 / 3. szám - Heinersdorff: Das Arbeítsverhältnis Im Fascistischen Recht

3. sz. KERESKEDELMI JOG 61 Az alaptőkefelemelés időpontjára vonatkozólag a K. T. 162. §-ában foglalt — a jelen esetre azonban nem vonatkozó — rendelkezésen kívül más rendelkezés a törvényben nincsen, nincsen nevezetesen olyan rendelkezés sem, hogy a részvénytársaság közgyűlése az alaptőke felemelését csak a részvénytársaság előző évi mérlegének közzététele után' határozhatná el. Nincs ilyen rendelkezés az alperesi részvénytársaság alapszabályaiban sem. Sem a törvénnyel, sem az alapszabályokkal nem ellenkezik tehát az alperes részvénytársaságnak az 1928. évi július hó 23.-án tartott rendkívüli közgyűlésén, az elözö évi mérleg rövid szóbeli ismertetése után hozott alaptőkefelemelési határozata: A fellebbezési bíróság eszerint nem sértett anyagi jogot azzal a döntésével, hogy a felperes a közgyűlési határozatot az említett okból sikerrel nem támadhatja meg. Nem sértette meg az anyagi jogot a fellebbezési bíróság azzal a döntésével sem, hogy a felperes az említett közgyűlési határozatot a keresetében felhozott abból a másik okból sem támadhatja meg, hogy az alaptőke felemelésére a részvénytársaságnak szüksége nem volt, A K, T. 174. §-ának előidézett rendelkezését ugyanis kétségtelenül abban az értelemben kell venni, hogy a közgyűlési határozat csupán abból az okból támadható meg", hogy az a törvénybe, vagy az alapszabályokba ütközik, nincs azonban megtámadásának helye azon az alapon, hogy a határozat a részvénytársaságra anyagilag nem előnyös, üzletviteléhez nem szükséges, vagy hogy a részvényesekre káros, mert ezeknek a kérdéseknek a mérlegelése és eldöntése a közgyűlés többségének kizárólagos hatáskörébe tartozik. Az a kérdés tehát, hogy alaptőkeemelésre a részvénytársaságnak anyagi szempontból szüksége volt-e, a megtámadási perben elbírálás tárgya nem lehet. Ennélfogva és azért is, mivel a kifejtettek szerint a kereset eldöntésénél egyfelől az, hogy a közgyűlés előtt a mérleg közzététett-e, másfelől az, hogy az alaptőkefelemelésre a részvénytársaságnak szüksége volt-e. teljesen közömbös, és így a fellebbezési bíróságnak e kérdésekben való állásfoglalása ellen intézett felülvizsgálati támadások méltatást nem igényelnek, 49. A K, T, 151. §-ának a rendelkezései a részvénytársasági alaptőke felemelése céljából eszközölt új részvénykibocsátásra nem nyernek alkalmazást s alperes az alaptőke-felemeléssel kapcsolatban átvett felperesi részvénytársasági részvény ellenértékének megfizetését abból az okból, mert e részvények jegyzésére írásos nyilatkozatot nem tett, sikerrel meg nem tagadhatja. (P. VII. 6234 1929, sz. a, 1931, január 8-án.) 50 Az évközi tájékoztató mérlegnek esetleg tüzetesebb ellenőrzés nélkül tudomásul vétele egymagában nem alkalmas az igazgatóknak a Kt. 189. §-án alapuló ielelősségük megállapítására. (P, IV. 4782 1929. sz. a. 1931. febr. 4-én.) Szövetkezet. 51. A K. T. 174. §-ának az állandó bírói gyakorlat értelmében a szövetkezeti közgyűlési határozatok megtámadásánál is alkalmazandó rendelkezése szerint a szövetkezet minden tagja megtámadhatja a közgyűlés határozatát, ha az a törvénnyel vagy az alapszabályokkal ellenkezik. (P. IV. 7158 1929. sz. . 1931. január 22-én.) A felperes szövetkezeti tag által a keresetében az alperes szövetkezetnek 1928. évi január hó 29. napján megtartott évi rendes közgyűlésén hozott összes határozatok ellen intézett támadások közül az alperes felülvizsgálati kérelméj nek a keretében most már csak két támadás igényel elbírálást. Az első támadásnak az az alapja, hogy az alperes igazgatósága az alapszabályok 132. §-ának azon rendelkezése ellenére, amely szerint a | szövetkezet rendes évi közgyűlését délután 3 órakor tartja, a közgyűlést délelőtt 9 órára tűzte i és az ekkor tartatott meg. A második támadás pedig arra van alapítva, hogy az alapszabályok 46, §-ának azon rendelkezése ellenére, amely szerint a szövetkezeti tag, amennyiben jogait a közgyűlésen gyakorolni kívánja, szövetkezeti i tagságát a közgyűlés előtt 3 nappal igazolni tartozik, ez az igazoltatás a helybeli tagok tekintetében nem történt meg s ehhez képest a közgyűlés nem is volt határozatképes. A fellebbezési bíróság jogszabálysértés nélj kül helyezkedett arra az álláspontra, hogy a ; fent említett közgyűlésen hozott határozatok az alapszabályok 46. és 132. §§-ainak megsértése okából megsemmisítendők. A közgyűlés időpontjára vonatkozó támadás tekintetében sikertelenül hivatkozik az alperes a szövetkezet tűlnyomóan vidéken lakó tagjai! nak az érdekeire, mert az alapszabályok hatáI rozott rendelkezésére tekintettel a fellebbezési i bíróság helyes kifejtése szerint az igazgatóság! nak nem volt joga a közgyűlés idejét eltérőleg meghatározni. A tagok igazoltatása kérdésében pedig alaptalanul utal az alperes az alapszabályok 46. és : 130. §-ai között fennálló állítólagos ellentétre, mert a 46. §. a tagok igazoltatásának a végső időpontját, 130. §-a pedig a jogaikat nem személyesen gyakorló tagok, illetve bérlőcsoportok meghatalmazásainak a bemutatását szabályozza. Minthogy a támadási okul felhozott ezek az alapszabálysértések a fellebbezési bíróság helyes okfejtése szerint alapos okul szolgálnak a megtartott közgyűlésen hozott határozatok megsemmisítésére, a m. kir. Kűria az alperest alaptalan felülI vizsgálati kérelmével elutasította. Kamat. 52, A számla egyenlegében foglalt kamatok elismerése által azok a kifizetett s az 1877. éri VHL törvénycikk 5. §-a szerint vissza nem követelhető kamatokkal egy tekintet alá esnek. (P. VII, 3050 1930. sz. a. 1931, január 13-án.) Megsértette a kifejtettek szerint a fellebbezési bíróság az anyagi jog szabályait azzal, hogy 1 az alperes nyilatkozatának elismerő hatályt nem