Kereskedelmi jog, 1931 (28. évfolyam, 1-12. szám)

1931 / 3. szám - Heinersdorff: Das Arbeítsverhältnis Im Fascistischen Recht

3. sz. KERESKEDELMI JOG 57 évi decemberében tartott együttes értekezletén arra a megállapodásra jutottak, hogy a segítség nem eljárási rendelkezésekkel, hanem csakis a bíráskodás egész rendszerének gyökeres megváltoztatásával oldható csak meg. Az Int. Anwaltsblatt szerkesztősége ezen égető probléma megoldását kívánja szolgálni akkor, amikor pályadíjat tűz ki olyan javaslatokra, amelyek célszerűen szolgálnák a bíróságok tehermentesítését, illetve megjelölnék a szükséges reformokat, mint kiutat ebből a nehéz helyzetből. A pályázatokon ügyvédek, bírák, jogtanárok, közjegyzők, közigazgatási és pénzügyi jogászok, kereskedők vehetnek részt. A pályaműnek jeligésnek, géppel Írottnak, és eddig meg nem jelentnek kell lennie. Terjedelme 10 gépírt oldalnál többet nem tehet ki. Beadásának határideje: 1931. március 31. Az Int. Anwaltsblatt szerkesztőségébe (Wien. L, Silergasse 4.) küldendők. A pályadíjak 500, 300 és 200 svájci frank. A pályázat közelebbi feltételei a felhívásban olvashatók. Heinersdoríi: Das Arbeítsverháltnis im fascistischen Recht. Igen érdekes tanulmány jelent meg e címen a közelmúltban a kollektív-munkajog köréből. Szerzője nem igen boncolgatja a felmerülő jogi problémákat; még kevésbbé törekszik eredeti megoldásokra. A munka értéke tehát nem is a jogi fejtegetésekben, hanem abban áll. hogy igen szemléltetően ismerteti meg az olvasóval, miként szervezi be a fasiszta állam a munkát az államcél szolgálatára. Nagyon plasztikusan tárja elénk, hogyan épül fel a fasiszta alkotmány a hivatás-képviselet eszmei talapzatára, és miként biztosíttatik az államérdeknek az osztályérdekkel szemben való feltétlen fölérendeltsége. A fasiszmus munkaügyi programmjának alapokmánya a Carta del Lavoro. Ez a fasiszta nagytanácsnak egy elaboratuma 1927. évből, tehát abból az időből, amikor az még nem volt államszerv. Mégis nemcsak a törvényhozás igazodik ehhez a proklamációhoz, hanem az igazságszolgáltatás is — minthacsak jogszabály volna. — Egy évvel öregebb a Cartánál a Disciplina giuridica de: rapporti colletivi del lovoro. a munkajog alaptörvénye. A Disciplina. valamint a Carta is, a munkaügvi berendezkedés alapszervei gyanánt az államilag elismert szakegyesfiieteket (sindicati) ismeri el. A szakegyesületek az azonos foglalkozásűak helyi tömörülései, amelyeket az állam bizonyos előfeltételek mellett közjogi korporációkként elismerhet. Az elismerés folytán a szindikátus az abban a kerületben és az illető szakmában működő valamennyi munkaadót, ÜL munkavállalót képviseli — jóllehet belépési kötelezettség nincs. Az elismert szindikátusok számos kiváltságban részesülnek. így — egyebek között — csak ők köthetnek müértelemben vett kollektívszerzödéseket. A kollektívszerződések a szerződő szindikátusok által képviselt valamennyi munkaadóra QL munkavállalóra kihatnak: munkabér szerződésben csak a munkavállaló javára lehet eltérni azoktól. Minthogy az elismert szindikátusok államszervek, az általuk kötött kollektívszerződések jogszabály volta alig vitatható. Ha akár a munkaadók, akár a munkások a kollektívszerzödéssel nincsenek megelégedve, nem fordulhatnak a sztrájk vagy a munkaleállítás fegyveréhez: ezeket a fasiszta jog büntető szankció mellett a leghatározottabban tiltja. De ha az érdekelt szindikátusok békésen nem tudnak megegyezni, bírósághoz fordulhatnak a szerződés megváltoztatása végett. A bírói ítélet a kollektívszerződés megfelelő rendelkezése helvébe lép. Mivel pedig a kollektívszerződés jogforrás, a bíróság annak megváltoztatása által résztvesz a közvetlen jogalkotásban. Az ilyen bírói ítélet a kollektívszerződéssel egyenrangű jogforrás; az érdekelt szindikátusok űjabb megállapodása vagy űjabb bírói ítélet által — ugyanúgy mint az eredeti kollektívszerződés — megváltoztatható. (Érdekes probléma volna ezen ítéletek jogerejének a vizsgálata!) — Nagy önmegtagadás a fasiszta állam részéről, hogy a belső gazdasági béke érdekében ilyen fontos kérdésben a jogalkotás hatalmát az állami befolyás; tói független bíróságnak engedi át. Dr. Hoff György. Hirdetmény. A budapesti kir. törvényszék ! elnökétől. 1931. El. XIX". H. 3 3. sz. A budapesti kir. ítélőtábla elnöke 1931. évi január hó ' 24. napján 1931. El. VII. R. 1. szám alatt kelt rendeletével a 13.300 1912. I. M. sz. rendelet | 6. §-a értelmében és az ebben a rendeletben meghatározott korlátok között elrendelte a selejtezést a budapesti kir. törvényszéknek 1893— 1898. évekből származó mindazon irataira, amelyek a 13.300 1912. I. M. sz. rendelet értelmében kiselejtezhetökké váltak. Ennek folytán a budapesti kir. törvényszék irattárában őrzött következő iratok fognak kiselejteztetni: 1. az I. irattári jelű rendes perek: 2. a II. irattári jelű gondnoksági, hagyatéki ügyekre vonatkozó iratok; 3. a III. irattári jelű csődügyekre vonatkozó iratok: 4. az V. irattári jelű házassági perekre vonatkozó iratok. Kiselejteztetnek továbbá: a volt kereskedelmi és váltótörvényszék iratai közül 1893—1898. évekből: 5. az I. irat' tári jelű leletek és közjegyzői kamarai megkeresésre vonatkozó iratok; 6. a II. irattári jelű váltófizetési meghagyásra vonatkozó iratok; 7. a K II, irattári jelű váltókereseti perek iratai: 8. a III. irattári jelű megsemmisítési, csödnyitási ; és más vegyes kérvényü ügyekre vonatkozó hatok: 9. a IV. irattári jelű csődügyek iratai; 10. a VI. irattári jelű kézbesítések, fordítások, vidéki csödügyekben megkeresések és választott bírósági iratok; 11, végül a kezelési könyvek és jegyzékek közül az 1919—1923. év végéig használatban volt ügykönyvek, postakönyvek, tájékoztatók, nyilvántartási és mindennemű jegyzékek, tárgyalási naplók és az összes pertári könyvek és jegyzékek. A fent felsorolt ügyek iratai csak azon esetben esnek selejtezés alá, ha azokban az utolsó érdemi intézkedés 1898. év vége előtt tétetett. Felhívom ennélfogva az érdekelteket, hogy amennyiben a fentebbi évszám és ügyszak szerint megjelölt selejtező ' iratok közül egyes iratok kiadását, vagy tovább való megőrzését kívánják, ez iránt hozzám (V., Alkotmány-u. 14., I. em. 50.) e hirdetmény közzétételétől számított egy hónap alatt indokolt kérelmet intézzenek, mert az egy hónapi határidő lejárta után a selejtezés végre fog hajtatni. Budapest, 1931. február 5. D r. L u k á t s, a budapesti kir, törvényszék elnöke.