Kereskedelmi jog, 1931 (28. évfolyam, 1-12. szám)

1931 / 3. szám - Hatályosak-e a részletügyleti rendeletek?

56 KERESKEDELMI JOG 3. sz A Gazdaságjogi intézet pécsi fiókja- Hogy a báró Korányi Frigyes és dr. Kuncz Ödön vezetése alatt a Magyar Jogászegylet égisze alatt működő Gazdaságjogi Intézet milyen nagy mértékben teljesíti a gazdaság jogi kérdésekben maga elé tűzött misszióját, elég ha rámutatunk arra a magas nívójú vitasorozatra, mely egyrészt a részvényjog reformja, másrészt pedig a kartelkérdósben folyt. Ugy az előbbi, mint az utóbbi vita rányomta bélyegét a kodifikációra és nem kis része van abban, hogy a törvényhozás elé került a kartel jogi szabályozásának kérdése s hogy megszületett ,,A Kartel" c. szemle, mint lapunk állandó melléklete. — A Gazdaságjogi intézet immár vidéken is hajtásokat ereszt. A pécsi egyetemet illeti a dicsőség, hogy mint elsőszülött gyermek veszi a magyar vidéken kezébe azt a zászlót, melyet a magyar jogtudomány fejlesztésére a Magyar Jogászegylet felszentelt s a modern magyar jogtudomány propagandájának válik az ország belsejében egyik előharcosává. — A Ma gyar Jogászegylet illusztris elnökével, Szászy Béla ig. ü. államtitkárral az élén büszke örömmel vesz részt ezen keresztelő ünnepségen. Hatályosak-e a részletügyleti rendeletek? A részletügyletnek Magyarországon első és mindmáig egyetlen törvényi szabályozása az 1883 : XXXI. t.-c, amely a közforgalom tárgyát tevő értékpapíroknak részletfizetés mellett való eladását szabályozza. Nagyobb jelentőségre az értékpapír-részletügylet nem emelkedett, aminek oka részben a törvénynek nehézkes és gyámkodó rendelkezései, főleg pedig, hogy manapság nem jut pénz az értékpapírvásárlásra. Az értékpapírrészletügylettel szemben az árúrészletügylet elterjedtsége és fontossága mindinkább nő és ma már igen komoly szociális és jogi problémát képez. A részletügylet súlypontja most már sajnos a fogyasztási javakra tolódott át. A háború alatt a kormány indíttatva érezte magát, hogy legalább részlegesen rendezze a részletügylet kérdését és megvédje a kisembereket az eladók és a részletügynökök túlkapásaival szemben. Ki is bocsátották a háború esetére szóló kivételes intézkedésekről szóló 1912 : LXIII. t.-c. 16. §-a alapján a 4172/1916. M. E. sz. rendeletet, amely a varrógépeknek részletfizetésre való eladását szabályozza. Majd ugyancsak a kivételes hatalom alapján kibocsátott 4838/1917. M. E. sz. rendelet kiterjeszti a 4172/1916. M. E. sz. rendelet hatályát a mezőgazdasági gépekre is. Mezőgazdasági gépek alatt pedig nemcsak a mezőgazdasági munkálatokra vonatkozó gépeket, hanem a gazdálkodással kapcsolatos egyéb gépeket (pl. borgazdasági, baromfitenyésztési-, stb. szállítógépeket — mezei-vasút) is kell érteni. 1922. július 26.-án a kivételes hatalom alapján hozott rendeletek hatálya a 6310/1922. M. E. sz. rendelettel (megjelent a Budapesti Közlöny 1922. évi 199. számában) véget ért. Röviddel később megjelent a 6976/1922. M. E. sz. rendelet, amely felsorolja azokat a kivételes hatalom alapján kibocsátott rendeleteket, amelyek érvényüket továbbra megtartják. A 4172/1916. M. E. sz. és a 4838/1917. M. E. sz. rendeletek a felsorolásban elő nem fordulnak. Az előbb említett rendelet ellenpróbájaképen kiadták a 960/1923. M. E. sz. rendeletet (megjelent Rendeletek Tára 1923 év 29. 1.), amely viszont azokat a rendeleteket sorolja fel, amelyek a kivételes hatalom alapján hozattak és a kivételes hatalom megszűntével hatályukat vesztették. Csodálatosképen a két részletügyleti rendelet ebben a felsorolásban sem fordul elő. A helyzet tehát az, hogy e két nagy horderejű rendelet sem hatályában fenntartva, sem hatályától megfosztva nincsen. Zitelmann szavaival élve egy „echte Lücke im Rechte" áll előttünk. Ez pedig nem lehetett a jogalkotó intenciója. így, minthogy az idézett rendeletek — bizonyára csak tévedésből — hatályukban fenntartva nincsenek, nem nyerhetnek alkalmazást a rendelet abszolút tiltó szabályai sem, amelyek az eladó részéről kikötött kasszatórius záradék, kötbér és fedezeti váltó alkalmazását tiltják. A judikatúrában nincsen nyoma, hogy a rendeletben lefektetett elvek a gyakorlatban miképen érvényesülnek. Hiszen a bírói gyakorlat a részletügyleti rendelet hatályát szokásjogi úton is fenntarthatná. A Jogi Hírlapnak a napokban megjelent Hiteljogi Döntvénytárában semmilyen címszó alatt nincsen olyan döntés, ami részletügyletre vonatkoznék. Ennek viszont az lehet a magyarázata, hogy a részletügyletből eredő pereknél az érték rendszerint igen alacsony, vagy különben is járásbírósági hatáskör van kikötve és azonkívül is a perek legnagyobb része mulasztási ítélettel ér véget. A részletre vásárló az általános magánjogi szabályokon túlmenően nem részesül védelemben az eladó esetleges kizsákmányolásával szemben. Az általános magánjogi szabályok védelme pedig részletügyletnél nem kielégítő. Mielőbb véget kell hát vetni a mostani jognélküli állapotnak. Dr. Grossmann László. Pályadíjkitűzés! Az Internationales Anwaltsblatt f. évi januári számában egy igen időszerű kérdéshez való hozzászólásra hívja fel a jogászvilágot. A felhívás rámutat arra, hogy Középeurópa minden államában igen válságos helyzetbe jutott az igazságszolgáltatás. Már a háborús esztendők alatt nagyon megnövekedett a bíróságok munkaterhe, és ez a munkamennyiség szinte ijesztő mértékben nő egyre jobban. A feladatok óriási tömegei hárultak a bíróságokra: lakásügyek, valorizációs perek, a gazdasági krízis folytán egyre szaporodó házassági bontóperek, és büntető ügyek. Miután viszont az államok financiális teherbiróképessége nemhogy növekednék, hanem szinte fordított arányban fogy, mindenütt az a kérdés merült fel, miként lehetne az ebből szükségképen előálló bajokon segíteni. Magyarországon ép úgy, mint Németországban és Ausztriában az orvoslás ismert eszközei: a társasbíráskodásnak polgári perekben úgyszólván teljes megszüntetése, büntető ügyekben nagymértékű redukciója, az értékhatárok felemelése, büntető ügyekben való belenyomulása, jelentéktelenebb deliktumoknál a bíróságok kegyelmezési joga, bírósági tisztviselők intézkedései joggal való felruházása, hagyatéki és egyéb ügyeknek közjegyzői hatáskörébe való átvitele stb. Amikor laptársunk a remediumnak ezen eszközei felett szemlét tart, aggódva veti fel a kérdést, vájjon ez az aggályos irányzat meghozza-e a kívánt orvoslást, vagy nem kellene-e más természetű reformok irányában puhatolózni, aminthogy a német bírói és ügyvédi szövetségek m.