Kereskedelmi jog, 1931 (28. évfolyam, 1-12. szám)

1931 / 3. szám - Uj irányok a részvényjogban

3. sz. KERESKEDELMI JOG 55 SZEMLE. Bubla Ferenc temetése, (A hideg hantot, mely tb. főszerkesztőnk sírját takarja, immár többhetes hó, fagy és télutói víz borítja és mi csak most emlékezhetünk meg nagy halottunkról. Január utolsó szombatján kaptuk meg a hióbhirt, midőn februári számunk születőben volt. A februári gyermek nem tudott főszerkesztőjének haláláról: a szülőanyának nem mondták meg. hogv a család feje elhunyt. (Húsz év előtti történet ismétlődött meg. Akkor is délben édesatyám hunyt el, míg fiam azt néhány órával követőleg született. Akkor sem volt szabad az anyával a halálesetet közölni s azt csak egy héttel később tudta meg.) — Szolgáljon, ez magyarázatul kései megemlékezésünkért! Főszerkesztőnk a lap élén méltatta Bubla Ferencnek egyetemes jogászi érdemeit. A temetés a maga külsőségeiben is kifejezője volt ennek; s a megboldogult végtisztességén megjelent előkelőségek nagy száma mutatta, hogy a magyar jogászság mily erős egyéniséget vesztett Bubla Ferencben. A megjelent előkelőségek soraiban ott láttuk a magyar kir. Kúria képviseletében dr. Oszwald Istvánt, a küria másodelnökét, Szeőke István, Rácz Lajos és Wesztermayer Vidor küriai tanácselnököket, Vincenti Gusztáv kúria: bírót és Ruhmann Ödön elnöki titkárt: a kir ítélőtáblát dr. Degré Miklós táblai elnök képviselte. — Az elhunyt volt kollegái közül ott láttuk Schuszter Rudolfot, a Szabadalmi Felsőbíróság nyug. elnökét. Tury Sándor nyűg. küriai tanácselnököt és Schermann Rudolf nyug. táblai tanácselnököt, az elnök volt tanácsjegyzőjét: Födi Károly közigazgatási bírót és Auer György kir. ügyészt, az elhunyt volt tanácsjegyzöjét. Az Országos bíró és ügyvédvizsgáló Bizottságot, melynek az elhunyt hosszü évek során át elnöke volt, Bergsr Miksa. Halász Frigyes. Gold Simon elnökhelyettesek és Beck Salamon képviselték, míg az Ügyvédi Kamara részéről Grünhut Ármin kamarai főügyészt. Simon Izidort, Glasner Samut és Szűcs Miklóst, a Küria ügyvédi tanácsának tagját láttuk. — A Magyar Jogászegyletet Tury Sándor szakosztálya elnök és Kollár László titkár képviselték. — A fényes papi segédlettel történt egyházi beszentelés után Wesztermayer kúriai tanácselnök méltatta a bírák nevében az elhunyt érdemeit, melyek elismeréséül a főváros díszsírhelyet jelölt ki számára. — Mi pedig, a Kereskedelmi Jog szerkesztősége, hálás kegyeletünk koszorüját a sok koszorú közé vegvítve adtuk meg kegyeletes végtisztességünket elhunvt nagy mesterünknek, nemesujfalusi Bubla Ferenc nyug. kúriai tanácselnöknek, aki nemesnek született, nemesen élt. s kiről bátran elmondhatjuk: ,,vir integer scelerisque purus" volt. sz. I. A „Jogállam" 30 éves, A Jogállam januárfebruári száma büszkén tekinthet vissza 30 éves múltjára. Mi. akik a hiteljognak vagyunk közel ugyanannyi ideje úttörő munkásai, teljes objektivitással és kollegiális elfogulatlansággal állapíthatjuk meg, hogy a Jogállam minden száma a jogtudománynak egy-egy nyeresége és bátran mellé állítható a nagy német jogi folyóiratok bármelyikéhez. — Nagynevű elődeik után a mostani szerkesztőbizottságé, elsősorban dr. Szálai Emilé az egyéni érdem, hogy a Jogállam azt a magas nívót, mely a folyóiratot mindig jellemezte, nemcsak megőrizte, de — emelte is, ami nem kis mértékben annak a fiatal gárdának köszönhető, amely az utóbbi években az egyetem szemináriumaiból kikerülve, mind több és több értékes erővel és munkával gyarapítja jogirodalmunkat. Uj irányok a részvényjogban, Kuncz Ödön dr. e hó 9-én, hétfőn délután tartotta meg a fenti cím alatt előkelő hallgatóság előtt akadémiai székfoglaló értekezését. Mindenekelőtt vázolta azt az alapelméletet, amelynek alapján kereskedelmi törvényünk a részvénytársaságok jogviszonyait szabályozta. Rámutatott arra. hogy a kereskedelmi törvényszabályozása a részvénytársaságokban az individuális kapitalista magánvállalat szervezeti formáját látja; a tőkésektől összeadott tőkének a demokratikus többségi elv alapján való megszervezésére törekszik; vezető elvnek a részvényesek egyenlőségét, és a közgyűlés mindenhatóságát ismeri el. Kuncz Ödön dr. ezekután rámutatott azokra a mélyreható változásokra, amelyek a kereskedelmi törvény megalkotása óta a gazdasági életben és a részvénytársaságok gazdasági szerkezetében beállottak és az élet jogát az írott jogtól messze eltávolították. A tipikus, kapitalisztikus célú és szerkezetű részvénytársaságok mellett kialakultak a közüzem jellegű, altruisztikus célű, családi, mellékszolgáltatásra is kötelező részvénytársaságok, de meg az autonóm, szociális szervekké izmosodott részvénytársaságok is. amelyeknek egészen más a lényege és egészen mások a szükségletei, mint a típusos részvénytársaságoké. Egy további lényeges változás, amellyel szemben a részvényj ogpolitika nem maradhat tétlenül az, hogy háttérbe szorultak a kereskedelmi törvény által kizárólag szem előtt tartott, izolált és tisztán magánérdeket tekintetbe vevő vállalatok és helyettük a diadalmasan hódító koncentrációs mozgalom eredményeiként kialakultak a nagy részvénytársaságok és a részvénytársaságok tömörüléséből származó nagy gazdasági egységek (kartel, konszern, érdekközösség, holding társaságok stb. stb.). A részvénytársaságok szempontjából a legsúlyosabb változást az jelenti, hogy megszűnt az a kedvező atmoszféra, amelyben a részvénytársaság tőkeszükségletét a részvény- és kötvénykibocsátás segítségével könnyű szerrel tudja kielégíteni. A részvénytársaság gazdasági struktúrájában, de meg a gazdasági élet területén is beállott ezek a mélyreható változások hozták felszínre azokat az új szükségleteket, alakították ki azokat az érdekellentéteket és létesítették azt az eltolódást az élet joga és a papiros-jog között, amely szükségleteknek kielégítésében, érdekellentétek elsimításában és a megzavart egyensűly helyreállításában csűcsosodik ki a mai részvényjog feladata. (A részleteket lásd Kuncz korábbi számainkban közölt cikkében.) Ilyen időben van az ember a légzőszervek megbetegedésének kitéve. Aki naponta néhány PANFLAVIN pasztillát elszopogat, megelőzi a fertőzés veszélyét.