Kereskedelmi jog, 1931 (28. évfolyam, 1-12. szám)

1931 / 1. szám - A karteljavaslat

1. sz. KERESKEDELMI JOG 9 zásoknak az az utolsó csökevénye, amit még | az 1914-es javaslat id. §-ának 2. bekezdése j is fenntart, nevezetesen, hogy a férjhezmenés­sel nagykorúvá vált nő nem szenvedő váltó­képes, Ez az anachronistikus rendelkezés az ' életben sok visszásságnak a forrása, mert 1 ugyanaz a nő, aki, ha férjhezmenése előtt a j gyámhatóság nagykorúsítja, mint hajadon is vállalhat váltókötelezettséget, férjhezmenése után váltóképességet sehogyan, még nagyko­rúsítás útján sem szerezhet. Az ilyen nő egy több ezer holdas birtokot önállóan, a maga felelősségére kezelhet, bérbeadhat, eladhat, de egy 100 pengős váltókölcsönt nem vehet fel, s ha ezt akarja tenni, az egyedül lehetsé- í ges mód a számára, hogy gyám kirendelését kérje, akinek viszont semmi egyéb szerepe és hatásköre nem lesz, mint hogy váltókat írjon a számára alá." Nézetem szerint az új váltótörvény alko- j tásának alkalmát fel kellene használni arra, hogy a XVIII. századból származó ezt az utolsó korlátozást is megszüntessük.19 X A karteljavaslat. Irta: Dr. Szenté Lajos, ügyvéd. Közvetlen lapzárta előtt jutott nyilvános­ságra a karteltörvénynek a képviselőházhoz beadott javaslata. A javaslat az eredeti ter- '• vezettöl igen lényeges eltéréseket tartalmaz, \ melyek a javaslat egész jellegét és gazdasági és jogi jelentőségét új alapokra helyezik. A javaslat (a továbbiakban J.) 1. §-a 1 szerint az olyan megállapodás vagy határo- j zat, amely árúra vonatkozóan a termelés, a forgalom, vagy az áralakulás tekintetében vagy egyébként a gazdasági versenyt korlá- '< tozó vagy a versenyt más módon szabályozó kötelezettséget alapít meg (kartel és más hasonló célú jogviszony), csak úgy érvényes, ha írásba foglaltatik. Az ily megállapodás vagy határozat további érvényességi kelléke a közgazdasági miniszterhez való bemutatás, ha abban legalább egy kereskedelmi társaság ! vagy legalább egy olyan ipar vagy kereske- j delmi vállalat vesz részt, amely húsznál több alkalmazottat foglalkoztat. A m. kir. minisz­térium a bemutatás kötelezettségét más meg­állapodásokra és határozatokra rendelettel kiterjesztheti. Az eredeti szöveg a törvény hatályát csak a közszükségleti cikkekre vonatkozó megálla- j 18 Nagy F, (i. m. 16. §. 9 a. jegvzet) azt is lehetsé­gesnek tartja, hogy a férjes nő a gyámhatóságtól külön felhatalmazást kapjon váltónyilatkozatok tételére. E szerint tehát a nagykorú nő önmagának lenne bizo­nyos vonatkozásban a gyámja. Ennek a megoldásnak nézetem szerint nincs tételes alapja. 19 A genfi egységes törvény többi új rendelkezésé­nek tárgyalását más alkalomra tartom fenn. podásokra terjesztette ki; a J. ezen korláto­zást, igen helyesen, mellőzi és így a törvény­hatályát mindennemű kartelmegállapodásra kiterjeszti, miáltal sok kétségnek veszi elejét és a nem-közszükségleti cikkre vonatkozó kartelszerződéseket is bebocsátja a jog biro­dalmába. Az eredeti szövegben szereplő és csak zavart keltő sok terminus technikust (kartel, trust, szindikátus, konvenció, kon­céra, fúzió stb.) az új szöveg elhagyja és ezek helyett csak ,,kartel és más hasonló célú jog­viszonyáról szól. A „jogviszony" kifejezés ehelyütt nem helyénvaló és csak zavarkeltésre alkalmas. Indokolatlanul korlátozza az 1. §. a tör­vény hatályát azzal, hogy azt csak árúra vo­natkozó megállapodásokra terjeszti ki. Esze­rint pld. a biztosítási, fuvarozási, szállítmá­nyozási, áramszolgáltatási stb. kartelek jog­viszonyai a többiekétől eltérően indokolatlan. Kétséges a bankkartelek (betéti kartel stb.) helyzete is, mert a pénzt, a tőkét nem lehet egyszerű árúnak minősíteni. A J. a bemutatás kötelezettségét csak az oly kartelmegállapodásokra szorítja, melyek­ben legalább egy kereskedelmi társaság vagy egy nagyobb ipari vagy kereskedelmi válla­lat vesz részt. E megszorítás teljesen feles­leges, mert hiszen olyan kartel, melyben leg­alább egy kereskedelmi társaság ne szere­pelne, nincsen. Az eredeti terv az volt, hogy a kartelszer­ződést a Szabadalmi Bíróságnál, esetleg a budapesti kir. Törvényszéknél mint Kartel­bíróságnál kell bemutatni. A J. e célra a Köz­gazdasági Minisztériumot jelöli meg, ami fel­tétlenül egyszerűbb, mert hiszen a közgazda­sági miniszter van a J. szerint hivatva a kar­teleknek a közgazdaság és a közjó érdekei szempontjából való ellenőrzésére és így a közgazdasági minisztérium a legalkalmasabb fórum az anyaggyűjtésre is. A rendkívül fon­tos titoktartási kötelességet a 4. §. állapítja meg, mely szerint a bemutatott okiratokat bizalmasan kell kezelni és különösen kell ügyelni az üzleti és a gyártási titkok meg­őrzésére. A már fennálló kartelekre nézve a 16. §. elrendeli, hogy ezeket a törvény életbelépé­sétől számított 15 nap alatt írásba kell fog­lalni és amennyiben ez a törvény szerint kötelező, 30 nap alatt bemutatni. A törvény által statuált bemutatási köte­lezettség igen érdekes helyzetet teremt a mdr£acz'&&-reverzálisrendszer tekintetében. Az ily megállapodás nyilván a törvény hatá­lya alá esik, mert hiszen árúra vonatkozóan az áralakulás tekintetében a gazdasági ver­senyt szabályozó kötelezettséget állapít meg. Az ily megállapodás a közgazdasági minisz­terhez nyilván be is mutatandó, mert az egyik

Next

/
Thumbnails
Contents