Kereskedelmi jog, 1931 (28. évfolyam, 1-12. szám)
1931 / 1. szám - A karteljavaslat
1. sz. KERESKEDELMI JOG 9 zásoknak az az utolsó csökevénye, amit még | az 1914-es javaslat id. §-ának 2. bekezdése j is fenntart, nevezetesen, hogy a férjhezmenéssel nagykorúvá vált nő nem szenvedő váltóképes, Ez az anachronistikus rendelkezés az ' életben sok visszásságnak a forrása, mert 1 ugyanaz a nő, aki, ha férjhezmenése előtt a j gyámhatóság nagykorúsítja, mint hajadon is vállalhat váltókötelezettséget, férjhezmenése után váltóképességet sehogyan, még nagykorúsítás útján sem szerezhet. Az ilyen nő egy több ezer holdas birtokot önállóan, a maga felelősségére kezelhet, bérbeadhat, eladhat, de egy 100 pengős váltókölcsönt nem vehet fel, s ha ezt akarja tenni, az egyedül lehetsé- í ges mód a számára, hogy gyám kirendelését kérje, akinek viszont semmi egyéb szerepe és hatásköre nem lesz, mint hogy váltókat írjon a számára alá." Nézetem szerint az új váltótörvény alko- j tásának alkalmát fel kellene használni arra, hogy a XVIII. századból származó ezt az utolsó korlátozást is megszüntessük.19 X A karteljavaslat. Irta: Dr. Szenté Lajos, ügyvéd. Közvetlen lapzárta előtt jutott nyilvánosságra a karteltörvénynek a képviselőházhoz beadott javaslata. A javaslat az eredeti ter- '• vezettöl igen lényeges eltéréseket tartalmaz, \ melyek a javaslat egész jellegét és gazdasági és jogi jelentőségét új alapokra helyezik. A javaslat (a továbbiakban J.) 1. §-a 1 szerint az olyan megállapodás vagy határo- j zat, amely árúra vonatkozóan a termelés, a forgalom, vagy az áralakulás tekintetében vagy egyébként a gazdasági versenyt korlá- '< tozó vagy a versenyt más módon szabályozó kötelezettséget alapít meg (kartel és más hasonló célú jogviszony), csak úgy érvényes, ha írásba foglaltatik. Az ily megállapodás vagy határozat további érvényességi kelléke a közgazdasági miniszterhez való bemutatás, ha abban legalább egy kereskedelmi társaság ! vagy legalább egy olyan ipar vagy kereske- j delmi vállalat vesz részt, amely húsznál több alkalmazottat foglalkoztat. A m. kir. minisztérium a bemutatás kötelezettségét más megállapodásokra és határozatokra rendelettel kiterjesztheti. Az eredeti szöveg a törvény hatályát csak a közszükségleti cikkekre vonatkozó megálla- j 18 Nagy F, (i. m. 16. §. 9 a. jegvzet) azt is lehetségesnek tartja, hogy a férjes nő a gyámhatóságtól külön felhatalmazást kapjon váltónyilatkozatok tételére. E szerint tehát a nagykorú nő önmagának lenne bizonyos vonatkozásban a gyámja. Ennek a megoldásnak nézetem szerint nincs tételes alapja. 19 A genfi egységes törvény többi új rendelkezésének tárgyalását más alkalomra tartom fenn. podásokra terjesztette ki; a J. ezen korlátozást, igen helyesen, mellőzi és így a törvényhatályát mindennemű kartelmegállapodásra kiterjeszti, miáltal sok kétségnek veszi elejét és a nem-közszükségleti cikkre vonatkozó kartelszerződéseket is bebocsátja a jog birodalmába. Az eredeti szövegben szereplő és csak zavart keltő sok terminus technikust (kartel, trust, szindikátus, konvenció, koncéra, fúzió stb.) az új szöveg elhagyja és ezek helyett csak ,,kartel és más hasonló célú jogviszonyáról szól. A „jogviszony" kifejezés ehelyütt nem helyénvaló és csak zavarkeltésre alkalmas. Indokolatlanul korlátozza az 1. §. a törvény hatályát azzal, hogy azt csak árúra vonatkozó megállapodásokra terjeszti ki. Eszerint pld. a biztosítási, fuvarozási, szállítmányozási, áramszolgáltatási stb. kartelek jogviszonyai a többiekétől eltérően indokolatlan. Kétséges a bankkartelek (betéti kartel stb.) helyzete is, mert a pénzt, a tőkét nem lehet egyszerű árúnak minősíteni. A J. a bemutatás kötelezettségét csak az oly kartelmegállapodásokra szorítja, melyekben legalább egy kereskedelmi társaság vagy egy nagyobb ipari vagy kereskedelmi vállalat vesz részt. E megszorítás teljesen felesleges, mert hiszen olyan kartel, melyben legalább egy kereskedelmi társaság ne szerepelne, nincsen. Az eredeti terv az volt, hogy a kartelszerződést a Szabadalmi Bíróságnál, esetleg a budapesti kir. Törvényszéknél mint Kartelbíróságnál kell bemutatni. A J. e célra a Közgazdasági Minisztériumot jelöli meg, ami feltétlenül egyszerűbb, mert hiszen a közgazdasági miniszter van a J. szerint hivatva a karteleknek a közgazdaság és a közjó érdekei szempontjából való ellenőrzésére és így a közgazdasági minisztérium a legalkalmasabb fórum az anyaggyűjtésre is. A rendkívül fontos titoktartási kötelességet a 4. §. állapítja meg, mely szerint a bemutatott okiratokat bizalmasan kell kezelni és különösen kell ügyelni az üzleti és a gyártási titkok megőrzésére. A már fennálló kartelekre nézve a 16. §. elrendeli, hogy ezeket a törvény életbelépésétől számított 15 nap alatt írásba kell foglalni és amennyiben ez a törvény szerint kötelező, 30 nap alatt bemutatni. A törvény által statuált bemutatási kötelezettség igen érdekes helyzetet teremt a mdr£acz'&&-reverzálisrendszer tekintetében. Az ily megállapodás nyilván a törvény hatálya alá esik, mert hiszen árúra vonatkozóan az áralakulás tekintetében a gazdasági versenyt szabályozó kötelezettséget állapít meg. Az ily megállapodás a közgazdasági miniszterhez nyilván be is mutatandó, mert az egyik