Kereskedelmi jog, 1931 (28. évfolyam, 1-12. szám)

1931 / 1. szám - A magyar részvényjogi reform és a német részvénytörvény-tervezet [1. r.]

HITELJOGI ÉS GAZDASÁGPOLITIKAI FOLYÓIRAT Szerkesztőség és kiadóhivatal: BUDAPEST, V., Visegrádi-utca 14. sz Telefon: Aut. 271—65. ALAPÍTOTTA néhai GRECSÁK KÁROLY m. kir. igazságügyminiszter FŐSZERKESZTŐ: T1SZTELETB. FŐSZERKESZTŐ: Dr. KUNCZ ÖDÖN BUBLA FERENCZ egyetemi nyilv. rendes tanár. ny. kúriai tanácselnök. FELELŐS SZERKESZTŐ: Dr. SZENTÉ LAJOS ügyvéd. Előfizetési ár: Egy évre: 16 P. Félévre: 8 P. Egy füzet ára: 1.60 P. HUSZONNYOLCADIK ÉVFOLYAM 1. SZ. MEGJELENIK MINDEN HÓ ELEJÉN BUDAPEST, 1931 JANUÁR 1. Y A magyar részványiogi reform és a német részvényiörvény-tervezet. Irta: Kuncz Ödön dr. I. Fritz Hausmann kiváló német részvényjogász 1928-ban publikált: ,,Vom Aktienwesen und vom Aktienrecht ' című dolgozatában meggyöngíteni igyekszik Franz Schlegelbergernek, az új német részvényjogi javaslat kiváló kodiíikátorának, azt a megállapítását, hogy ,,a részvényjogi törvényhozás majdnem az egész világon nyugtalanságba jutott". És azt próbálja bizonyítani, hogy az újabb időben napvilágra jutott részvény jogi törvények és tervezetek nem magának a részvény jognak vagy részvényügynek belső átalakulására vezethetők vissza, hanem egyéb külső körülményekre, így Lichienstein az ő 1926. január 20-iki társaságjogi törvényével az idegen tőke letelepedését kívánta előmozdítani, amidőn minden elképzelhető lehetőséget kodifikált, ami a modern részvénytársaságnál praktikussá vagy vitathatóvá válhatik. Az új perzsa, délafrikai és török részvény jogi törvények alapvető új szempontokat nem vetettek felszínre. Hasonlót állapít meg az Észak-Amerikai Egyesült Államok legújabb részvényjogi alkotásairól (Delaware 1925. ápr. 19., New Jersey 1924. évi és New-York 1925. márc. 27. törvények) és Litvánia 1924. október 31-iki részvényjogi törvényéről, az orosz szovjet 1927. augusztus hó 17-iki új részvényjogáról, valamint a hollandiai és az angol részvényreform-mozgalomról. A német és francia reformmozgalmat az infláció reflexének látja, amelyet a több szavazatot biztosító elsőbbségi részvény pattantott ki. Az osztrák Bankhaftungsgesetz (1924. júl. 2. törvény) a politikailag és gazdaságilag tisztázatlan helyzet nyomására született. Az olasz, magyar, lengyel és csehszlovák részvényjogi mozgalomban — szerinte — a nacionalista szellem dominál és főleg ez a magyarázata a bennük észlelhető „szigorúbb irányzatnak". Hausmannak ezeket a megállapításait megcáfolják egyrészről az a mind élesebb körvonalakban kiütköző belső átalakulás, amely a modern részvénytársaság szervezetében és finanszírozásában beállott, másrészről a dolgozatának közzététele óta megjelent 1928. március 26. lengyel részvényjog, az 1928. július 2. holland részvény törvény, az 1929. évi angol Companíes Consolidation Act, az 1930. április 15-iki dán részvénytörvény és — last not least — a német Reichsjustizminisztérium által 1930-ban publikált ,,Entwurf eines Gesetzes über Aktiengesellschaften und Kommanditgesellschaften auf Aktién" (röviden: német T.). 1. Ha van gazdasági és jogintézmény, amelynek struktúrájában valamely kor domináló gazdasági irányeszméi élesen visszatükröződnek, — úgy a részvénytársaság bizonyára az. A Kt. szabályozása a részvénytársaságokban az individuális-kapitalista magánvállalat legtökéletesebb szervezeti formáját látta. És minden sorából ki is ütközik az akkor fénykorát élt gazdasági szabadság (individuális liberalizmus) irányeszméje. A részvénytársaság lényege a tőkésektől összeadott tőkének a többségi elv alapján keresztülvitt megszervezésében áll. A részvénytársaság fennmaradása és virágzása egyedül a részvényesek (a társtulajdonosok) érdeke. Éppen ezért a részvényjog legfőbb feladata a részvényes jogainak tökéletes kiépítése és biztosítása. Ebből az alapszemléletből következik: a részvényesek egyenlőségének és a közgyűlés mindenhatóságának elismerése és annak a tételnek felállítása, hogy a részvényesnek a vállalat sorsára irányuló befolyása az ő tőkeérdekeltségével áll egyenes arányban és