Kereskedelmi jog, 1931 (28. évfolyam, 1-12. szám)

1931 / 6. szám - Válasz dr. Székely Miksa balassagyarmati kir. törvényszéki tanácselnöknek a "Kereskedelmi Jog" 1931. évi április 1-i számában megjelent "A csődtörvény 27. §-ának utolsó bekezdése" című cikkére

6. sz. KERESKEDELMI JOG 115 iparos és magameHé vegyen egy ügyvédet (lásd: most derüre-borura alakuló ú. n. „árvédelmi központok") s hogy az alapszabályok jóváhagyása után odaálljanak a közérdek képviseletében, amely közérdekek többnyire eléggé el nem ítélhető magánérdeket lepleznek. Szerény véleményünk szerint a Kereskedelemügyi Minisztériumnak az Igazságügyi Minisztériummal elsősorban együttesen össze kellene állítani azon egyesületek névsorát, amelyek ilyen közérdekű perek viselésére jogosítványt nyernek. Szerény véleményünk szerint azonban még" tovább kell menni. Nem csak az egyesületek megrostálásában kell egyformán eljárni; hanem azt is szigorúan körül kell határolni, hogy az ilyen egyesületek mily kérdésekben indíthassanak peféket. A törvény kétségkívül közérdeket tartott szem előtt, midőn a gazdasági érdekű egyesületeknek kivételesen perlési jogot adott. Ennélfogva csak logikus, hogy ezek az egyesületek csak oly pereket indíthassanak, melyek közérdekű, tehát az egész szakmára kiható jelentőséggel bírnak. Ellenesetben könnyen közönséges kliensi ogdosást takarnak, amint eddig is sok esetről könnyen ki- | mutatható. Az ügyvédség mai nehéz helyzetében nem szabad megengedni az Ügyvédi Rendtartás ilyen kijátszását. (Erre különben dr. Beck Salamon kollégánknak az Iparvédelmi egyesületben tartott egyik előadása kapcsán már rámutattunk.) Másrészt azonban jogot kell nyújtani a minisztériumnak arra is, hogy oly egyesületektől, melyek visszaélnek az ilyen pereskedéssel, megvonják ezt a jogot. (Erre különben analógia is van, az 1921 : XXII. t.-c-ben szabályozott együttes védjegyeknél, ahol ki van mondva, • hogy az együttes védjegyet bárki kérelmére törölni kell, ,.ha az egyesülés eltűri, hogy az együttes védjegyet jogosulatlanul használják". (5. §.) Hisszük, hogy az illetékes minisztériumok a most érintett eset kapcsán nemcsak az illető egyesület működését fogják felülvizsgálni s ezt a kérdést megreformálni, hanem egyúttal a választott bíróságok működésére és felülvizsgálatára is nagyobb gondot fognak fordítani. (Folytatjuk.) A GARATÜREG a légzőszervek megbetegedésének kapuja. Ha fertőzés ellen védekezni akar. használja az orvosilag elismert Panilavinpasztillákat. I DR6B6R BflKSÖR \ 4 *• •« • •» *• < *• 4 rrrvr * f TTTTT TTTT T TTT TTTTTT TTTT T •TTTTTTTTT TTTT r • Válasz dr. Székely Miksa balassagyarmati / kir. törvényszéki tanácselnöknek a „Kereskedelmi Jog*' 1931. évi április H számában megjelent „A csődtörvény 27. §-ának utolsó bekezdése" című cikkére. Irta: dr, Gál Károly egri tvszéki titkár, csődbiztos. Minthogy a kérdés megértéséhez a fennt idézett cikk elolvasása okvetlenül szükséges, azért annak rövid ismertetését mellőzöm es ,,in medias res" kezdem a dolgot. A kérdés tulaj donképen azon fordul meg. hogy szándékosan hagyta-e ki a törvényhozó a Cs. T. 27. §-ának utolsó bekezdéséből a „csődnyitási kérvény beadásáról"' kitételt, avagy azt annyira odaértetődőnek tartotta, hogy feleslegesnek találta a §-ba felvenni. A cikkíró az utóbbi megállapításra jutott, én viszont ennek az ellenkezőjét állítom. Feltevésen kívül még közvetett meggyőző bizonyítékot sem lehet felhozni az állítás mellett, hogy a törvényhozó azért nem vette fel a Cs. T. 27. §. utolsó bekezdésébe a ,,csődnyitási kérvény beadásáról" kitételt, mert azt természetszerűleg odaértetődőnek tartotta. Feltevéssel azonban bizonyítani nem lehet. így valóban közelfekszik — amint a cikkíró nagyon helyesen megjegyzi — az a gondolat, hogy a jogcselekmény megtámadható. Ha ugyanis a törvényhozó valamely rendelkezést nem vett egy bizonyos törvénybe, úgy arról azt kell vélelmezni, hogy nem is akarta felvenni. Vagyis jelen esetben az idézett rendelkezés elhagyásával azt akarta kifejezésre juttatni, hogy a csődnyitási kérvény beadása után — ennek tudatában — ..elkövetett" jogcselekmények a 6 havi elévülési időre tekintet nélkül megtámadhatók. Ettől eltekintve sokkal könnyebben eljutunk a kérdés helyes megoldásához, ha 30 éves felsőbírósági határozatok és idegen államok törvényei helyett a való élet követelményeit vizsgáljuk és úgy tesszük fel a kérdést, hogy melyik megoldás felel meg jobban az életnek. A jognak ugyanis mindenkor élőnek, az élet követelményeihez alkalmazkodónak kell lenni. A bíróságok tehát, midőn törvénymagyarázó, vagy törvénypótló hivatásukat teljesítik, elsősorban ezt a követelményt kötelesek figyelembe venni. Ezen a szemüvegen nézve a kérdést szemben áll egymással a hitelezők egyenlő elbánásának elve egy rosszhiszemű jogszerzéssel. Nem lehet kétséges, hogy a jogvédelem az előbbit illeti meg. mert a kereskedelmi forgalom az ilyen rosszhiszemű szerzések védelmét nem követeli. Ezenkívül a „fizetések megszüntetését" a ..csődnyitási kérvény beadásával" nem lehet egészen egyenértékűnek tekinteni, dacára annak, hogy ezeket a csődtörvény együttesen említi. A ..fizetések megszüntetése" ugyanis egy labilis időpont és esetleg még bizonyításra szoruló tény. A hitelező jobban fél a csődnyitástól, mint az adós, mert ez követelése elvesztését jelenti. Ezért komoly csődnyitási kérvényt csak abban az