Kereskedelmi jog, 1931 (28. évfolyam, 1-12. szám)

1931 / 6. szám - Földteherrendezés és áruhitelezés

6. sz. KERESKEDELMI JOG 111 3. Rá kell mulatnunk arra, hogy a magyar cégbírósági gyakorlat általában nem ismeri el az egyesülésre vonatkozó megállapodásnak azt a kikötését, amely szerint a beolvadó részvénytársaság részvényesei választási jogot gyakorolhatnak, vájjon beolvasztó részvénytársaságbeli részvény helyett a megállapodásban előírt meghatározott készpénzbeli megtérítést kívánják-e. Lgyanezen az állásponton van Kuncz is (i. m. L kiadás 289 L). Szerinte ,.az sem lehetséges, hogy a beolvadó r. t. részvényesei választhassanak részvény vagy készpénz között. Ha a beolvasztó r. t. készpénzt ad. akkor nem egyesülés, hanem üzletáiruházás forog fenn/' Véleményünk szerint az Entwurf 215. §-ának első bekezdésében foglaltak elfogadása esetén a beolvadó részvénytársaságbeli részvényes választási jogát is meg kellene engedni, ugyanazokhoz a korlátozásokhoz kötve, amelyek általában a 215. §. első bekezdésének második mondatában a csere lebonyolításához szükséges saját részvénynek beszerzésére elő vannak írva. Mert hiszen ha a beolvasztó részvénytársaságnak jogában áll saját részvénytőkéjének 1 , része erejéig saját részvényeit, a beolvadó részvénytársaság részvényesei részére való kiszolgáltatás, tehát a részvénvcsere lebonyolítása céliából, készpénz ellenében megszerezni, végeredményében a részvényért adja a készpénzt, amit sokkal egyszerűbben és a fúzióra vonatkozó elvek megsértése nélkül megtehet, akként, hogy ugyanezt a készpénzt oly esetben, amidőn a beolvadó részvénytársaságbeli részvényes társasági jogokat érvényesíteni nem kíván, tehát részvényes maradni nem akar, közvetlenül ennek a részvényesnek adja. Ezért ajánlatosnak tartanok kifejezetten törvénybe iktatni azt. hogy érvényes az oly kikötés is, amely a beolvadó részvénytársaságbeli részvényeseknek a fentiekben tárgyalt választási jogát elismeri, ha a beolvasztó társaság alaptőkéjének 1/10 részét nem haladja meg azoknak a részvényeknek száma, amelyek a beolvadó részvénytársaság részvényeseinek adandók lennének az esetben, ha azok közül senki sem élne készpénz választási jogával. felhevülve, könnyű ruhában tér haza. Ennek gyakran meghűlés a következménye. Ilyenkor idejében vegyen be • • iJln Cn'y r.'-r.'szer'.irian Földtehsrrendezés éj áruhitelezés. Irta: Dr. Zerkowitz Zsigmond, ügyvéd. A földteherrendezés előmozdítását célzó 1931. évi VIII. t.-c. a jelzáloggal terhelt mezőgazdasági ingatlanok esetleges tömeges elárverezését és az ekként bekövetkezhető árrombolást kívánja megelőzni. — niiíerülhetetlenül szükségessé vált a gazdasági viszonyok változása folytán, hogy a teherrendezésre alkalmas ingatlanok árverés rendje újból szabályoztassék. Amely mezőgazdasági ingatlanra a teherrendezési eljárás megindíttatik, annál meg kell állapítani a terhelési határt, vagyis azt a legmagasabb összeget, ameddig az ingatlan megterhelve maradhat. Ezt akképen kell meghatározni, hogy az ingatlanokon fenmaradó. vagy újonnan alakított terhek kamatai és tőketörlesztő részletei az ingatlanok teherképességét, a terhek összege pedig az ingatlanok értékét — ez utóbbi általában a kat. tiszta jövedelem 50-szeres öszszege — meg ne haladja. A teherrendezési társvalás elrendelése az ingatlanra feljegyeztetik és e feljegvzésnek az a hatálva. hogy az ettől számított három hónapon belül eső határnapra az ingatlanra árverést kitűzni nem lehet, az ily határnapra kitűzött árverést pedig a három hónaoi határidő eltelte utáni úiabb határnapra hivatalból kell halasztani. Ugyanezen árverési tilalom alá esnek a mezőgazdasági ingatlanok felszereléséhez tartozó ingóságok is. vag'yis az élő és holt leltár, ha azok az F. 0. B. által jegyzékbe vétettek. Ezen ingóságok alatt azokat az állatokat, gazdasági eszközöket, gépeket és a gazdaság feszereléséhez tartozó es'véb tárgvakat kell felvenni, melvek a szóbanlevő birtokhoz a rendes gazdálkodáshoz okvetlenül szükségesek. Meglehetős tág ezeknek az ingóságoknak a felsorolása, amelvekre nézve az árverés tilalma fenáll. A végrehajtási rendelet azt célozza, hogy az árverés a rendezés alá kerülő ingatlanon való Gazdálkodáshoz szükséges ingóságokra általában elkerültessék. Megelégszik azzal, hogv a jegvzékhen az állatok és ..egvéb tárgvak" ne egvedileö. hanem darabszámra legvenek felsorolhatok. Ha pedig az adós szántóföldje 12 kat. holdat meg nem halad, a jegvzékbe foglalás nélkül sem árverelhetők el az ingók. Kiemeli a végr. rendelet 16. §-a végül azt is, hog'v a jegyzékbe nem lehet felvenni olyan ingóságokat, melvek nem az adós tulajdona és ha ily ingóságot a jegvzékbe mégis felvettek, ez a tulaj donigény érvénvesítését nem korlátozza. Az árúhitelező, aki rendszerint az adós személyében, vállalkozásában rejlő bizalom alánján hitelez és aki — miután az ingatlanon I. és II. helvű jelzálogos terhek rendszerint a pénzintézetek részére szolgálnak — kellő módon jelzálogilag biztosítva nincsen, bizo-