Kereskedelmi jog, 1931 (28. évfolyam, 1-12. szám)

1931 / 6. szám - Fúzió és alaptőkeemelés

6. sz. KERESKEDELMI JOG 107 lomban egyáltalán nem vitás, hogy a 161. §. tilalmazó intézkedése csak a saját részvényekkel való üzérkedést kívánja megakadályozni, tehát nem kifogásolható a saját részvények megszerzése az egyesülés lebonyolítása céljából (1. dr. Neumann Ármin: a Keieskedelmi Törvény Magyarázata I. kötet 525. 1.. továbbá az Értekezleti Jegyzőkönyv 164., 165. lapjain foglaltakat; dr. Nagy Ferenc: Mag'yar Kereskedelmi Jog" kézikönyve VI. kiadás, I. kötet. 395. 1. 4-ik jegyzetét; dr. Kuncz Ödön a Magyar Kereskedelmi és Váltójog Vázlata I. kiadás, I. kötet, 282., 2S3. 1.; dr. Biber—dr. Glatz—dr. Timon: Gyakorlati útmutató cégbejegyzési ügyekben (1928) 80. 1. stb. stb.] A külföldi irodalomban sem vitás e kérdés. A Kuncz-féle tervezet 66. §-a a saiát részvény megszerzési tilalommal szemben kivételt tesz az esetre, ha a megszerzésnek más társasággal való egyesülés a célja és ide vonatkozólag az indokolásban (296. és 297. 1.) a következők foglaltatnak: ,,A KT. 161. §-aban felállított tilalom lehetetlenné akarta tenni, hogy a részvénytársaság saját részvényeinek tulajdonosa legyen, sajátmagával szemben részvényesi jogokat gyakoroljon, a tárcájában levő részvények segítségével mesterségesen befolyásolja saját részvényeinek árfolyamát, a közgyűlési többség kialakulását stb. Ugyanezek a megfontolások indokolják a saját részvény megszerzésének, vagy zálogbavételének megtiltását a mai viszonyok között is. Viszont azonban a T. nem térhet ki az elől, hogy egyrészről méltányolja a gyakorlati életnek bizonyos jogos kívánságait, amelyek ennek a tilalomnak indokolatlan merevségét enyhíteni javallják, másrészt a tilalom megtartásának komoly szankcióiról is gondoskodjék. Teljesen méltánytalan volna ugyanis a társaság vezetőit felelősségre vonni azért, inert teljesítésként, avagy ajándékba elfogadják a társaság részvényeit. A tilalom felállítását szükségessé tevő veszedelem csak abban az esetben fenyegető, ha a társaság rendes ..üzleti forgalmában" szerzi meg részvényeit. De meg kellett engedni a saját részvényszerzést abban az esetben is, amidőn ez a müvelet a társaság egyesülését más társasággal mozdítja elő, amidőn a saját részvényszerzés a társaságot valamely követeléshez juttatja, avagy a társaság nyilvánvaló érdeke; amidőn a részvényszerzés valamely vagyonközösség megszerzésének következménye, avagy a társaság üzletkörével összefüggésben áll stb. stb. 1 Egyesülés esetében a saját részvény megszerzése akkor válik célszerűvé, ha a beolvasztó részvénytársaságnál a tőkeemelés nagyobb nehézségeket jelentene, mint a saját részvény megszerzése. Ilyenkor a saját rész\ény megszerzését minden aggodalom nélkül meg lehet engedni, mert ha a beolvasztó részvénytársaság csökkenti is a részvénvek vételárával saját vagyonát, viszont ellenértékül megkapja a beolvadó részvénytársaság vagyonát. A bpesti kir. ítélőtábla fentidézett határozatában a részvénymegszerzési tilalomra az egyesüléssel kapcsolatban a következőképen nyilatkozik: „Az ezután felmerülő azt a további kérdést illetően, hogy a beolvasztó részvénytársaság az adott eset körülményei között alaotőkeemelés nélkül kielégítheti-e a részvényekkel a beolvadó társaság részvényeseit, a kir. ítélőtábla jogi akadályt nem látott fennforogni/ mert a felfolyamodó részvénytársaság 166. sorszámú kérvénye mellett igazolta, hogy a részvénycseréhez szükséges részvényeket e célból a M. Á. H.-bank útján szerezte meg, a saját kibocsátású részvényeknek ily megszerzése pedig, miután ez nem üzérkedés céljából történt, a K. T. 161. §-ának tilalma alá nem eshetik.'' Némi nüanszbeli eléréssel akceotálja a döntés a Kuncz-íéle Tervezetben kifejezésre juttatott álláspontot. Az Entwurf 56. §-a ugyancsak tartalmazza a saját részvény megszerzésének tilalmát. Ezt az elvi szabályt gyakorlatilag a Kuncz-féle Tervezetben foglalt rendelkezésektől némileg eltérően kívánja, keresztülvinni, aminek részletei azonban a jelen előadmány körét meghaladják. Fontos azonban, hogy az 56. §. is utal arra. hogy a részvénymegszerzési tilalom alól kivétel az egyesülés esete, amire viszont a 215. §. azt a rendelkezést tartalmazza, hogy a beolvadó részvénytársaság részvénveinek kicserélése céljából a beolvasztó részvénvtársaság saját alaptőkéjének 1/10 része erejéig saját részvényeket szerezhet meg. Azt hisszük, hogv annak az elvi álláspontnak indokolatlansága, hogy a beolvasztó részvénytársaságnak a beolvasztáshoz szükséges részvényeket okvetlenül alaotőkeemelés| sel kell megszereznie, minden vitán kívül áll. Hasonlóképen csak a törvényes intenciók félreértésének minősíthető egvik-másik cégbíróságnak a múltban elfoglalt azon álláspontia is, amelv szerint az alaptőkeemelés nélküli fúzió lényegileg alaotőkeemelés és alaptőkeleszállítás, amihez a bíróság engedé| lye szükséges és a KT. 209. §-ának alkalmazása mellett a hitelezők hozzászólása is, hitelezői iogaik érvényesítése és megvédése céliából. Ez a teoretikus állásoont csak a fúzió lényegének félreismeréséből eredhetett. Azonfelül teljesen figyelmen kívül hagyta azt a meggondolást, hogv az alaptőke leszállítása egy nagyobb vállalat szempontjából mindig igen kritikus kérdés, amely alkalmas belföl. dön és külföldön egyaránt a vállalat bonitá-