Kereskedelmi jog, 1931 (28. évfolyam, 1-12. szám)

1931 / 6. szám - Fúzió és alaptőkeemelés

106 KERESKEDELMI JOG 6. sz. Ujabban azonban, különösen a budapesti cégbíróság arra az álláspontra helyezkedett, hogy egyesülésnél a beolvasztó részvénytársaságnak alaptőkéjét emelnie kell, tehát a fúziónak lényeges ismérve az alaptőkeemelés. Csak azt engedi meg, hogy a részvénytársaság az alaptőkeemelés után, ezzel az emeléssel egyenlő mértékben,, alaptőkéjét leszállíthassa, amihez azonban a bíróság engedélyére és a KT. 209. §-ában foglalt rendelkezések betartására, tehát szükség esetén a hitelezők meghallgatására is szükség van. A budapesti kir. ítélőtábla azonban P. VI. 8206/1928. számú, 1928. évi október hó 6-án hozott határozatában igen helyesen világítja meg a fúziónak és az alaptőkeemelésnek egymáshoz való viszonyát a következőkkel: ,,Az elsőbíróság 183. sorszámú végzésében kifejtett jogi álláspont szerint részvénytársaságok egyesülése esetében a beolvasztó részvénytársaságnak alaptőkét kell emelnie avégett, hogy a beolvadó részvénytársaság részvényeseit, részvényeik kicserélése útján, részvényekkel kielégíthesse. A megtámadott végzés az alaptőkeemelés szükségét az előbb említett célon kívül azzal is indokolja, hogy az alaptőkeemelés nélkül végrehajtott egyesülés a beolvasztó társaság hitelezőinek sérelmével járhat, mert ily esetben a beolvasztó részvénytársaság változatlan alaptőkéje szolgál az egyesülés után a beolvadt társaság hitelezőinek kielégítésére is. A részvénytársaságok egyesülésének szabályos módja valóban az, hogy a beolvasztó részvénytársaság az alaptőkéjét új részvények kibocsátása mellett a beolvadó részvénytársaság vagyonának megfelelő értékkel felemeli és az új részvényeket — amelyekre pénzbefizetés nem történik —, a beolvadó társaság részvényeinek kicserélésére fordítja. Az ily alaptőkeemelés célja az, hogy a cseréhez szükséges részvénytársaság rendelkezésére álljanak. Az alaptőkeemelésnek ezen a célon kívül az egyesülés szempontjából jelentősége nincsen, mivel az egyesülés lényegét az egyesülő részvénytársaságok vagyonának egyesülése, nem pedig alaptőkéjük összetétele alkotja. takarékpénztár, kecskeméti, Balatonmelléki takarékpénztár rt., tapolcai, Zalavármegyei takarékpénztár r.t, zalaegerszegi, Délvidéki bank r. t., bajai, a Békéscsabai Iparosbank r. t., békéscsabai, Czeglédi közgazdasági takarékpénztár r. t., ceglédi, Nagykunkarcagi takarékpénztár, karcagi cégekkel végrehajtott fúziója, melyek útján vidéki pénzintézeteket olvasztott magába; a Magyar Általános Hitelbanknak az Első magyar iparbankkal; a Miskolci hitelintézet részvénytársasággal; — a Magyar országos központi takarékpénztár részvénytársaságnak a Felsőmagyarországi takarékpénztár és leszámítolóbankkal; a Ganz és társa Danubius részvénytársaságnak a Dr. Lipták és Társa céggel; az Ólomárúgyárnak a Fémkereskedelmi részvénytársasággal; az Urikányi-zsilvölgyi magyar kőszénbánya részvénytársaságnak a Sopronvidéki kőszénbánya részvénytársasággal stb. stb. elhatározott fúziói. Ezért abban az esetben, ha a beolvadó részvénytársaság részvényeseinek a beolvasztó részvénytársaság részvényeível való kielégítése valamely megengedhető módon az utóbbi társaság alaptőkéjének emelése nélkül is végrehajtható, az alaptőkeemelés az egyesülés elengedhetetlen feltételéül nem tekinthető. Az egyesüléssel kapcsolatos alaptőkeemelésnek a beolvasztó társaság hitelezőinek érdeke szempontjából nem lehet az a jelentősége, amelyet a megtámadott végzés annak tulajdonít. A hitelezők követelésének biztosítására és kielégítésére nem a névleges alaptőke, hanem a tényleges vagyon szolgál. Az egyesülés folytán keletkező vagyoni állapotra nézve pedig a részvények kicserélése végett történő alaptőkeemelésnek és részvénykibocsátásnak változását előidéző hatása nincsen, mivel a részvényekre befizetés nem történik s mivel a beolvadó társaság vagyona — akár van alaptőkeemelés, akár nincs — mindenképen beolvad a beolvasztó részvénytársaság vagyonába. Ebből világosan látható az is, hogy a megtámadott végzés szerint megkívánt alaptőkeemelésnek akkor sincs a beolvasztó társaság hitelezőinek szempontjából jelentősége, ha a beolvadó társaság hitelezői a beolvadó társaság vagyonából kielégítést nem nyernek és ők is a beolvasztó társaság hitelezői lesznek. Akár a régi, akár a pénzbefizetés nélkül felemelt alaptőke szerepel ugyanis a társaság mérlegének tartozik rovatában, a hitelezők biztosítására és kielégítésére nem az alaptőke, hanem a mérleg követei rovatába tartozó aktív vagyon szolgál, amely vagyonnak állagára pedig az egyesüléssel kapcsolatos alaptőkeemelésnek befolyása nincsen. A most kifejtett indokokon kívül, figyelemmel arra is, hogy a KT. 208. §-ának az egyesülést szabályozó rendelkezései sem szabják meg a beolvasztó részvénytársaság alaptőkéjének felemelését az egyesülés feltételéül, a kir. ítélőtábla az eddigi gyakorlatát követve, arra a jogi álláspontra helyezkedett, hogy az ily alaptőkeemelés a részvénytársaságok egyesülésének elengedhetetlen kellékéül nem tekinthető." Hasonló álláspontra helyezkedett a budapesti kir. ítélőtábla 8792/1928. számú határozatában is (1. dr. Sándorffy Kamill: ,,A részvényjog bírói gyakorlata" 280. lap). Tulajdonképen látható a fentiekből, hogy a kérdés lényege a Kereskedelmi Törvény 161. §-ának miként való magyarázata körül forog. Jogában áll-e a részvénytársaságnak saját részvényeket a beolvasztás keresztülvitele céljából megszerezni, vagy pedig a részvénytársaság igazgatóságának ily ügylete a KT. 161. §-ának tilalma alá esik. A magyar jogiroda-