Kereskedelmi jog, 1931 (28. évfolyam, 1-12. szám)

1931 / 5. szám - A gazdasági lehetetlenülés - hitbizományoknál - Bojkott

5. sz. KERESKEDELMI JOG A gazdasági lehetetlenülés — hitbizományoknál. A gazdasági lehetetlenülés gondolatát — amelynek érvényre juttatásáért az 1923—1925. években éppen a ..Kereskedelmi Jog" folytatott szívós és eredményes küzdelmet — a jogalkotás eredeti hatályterületén: a kereskedelmi ügyleteken kívül is hasznosítja. — Ennek bizonyítéka az igazságügyminiszternek a hitbizományi ügyekben követendő eljárás szabályainak kiegészítése tárgyában most megjelent 10130 1931. sz. rendelete. — A rendelet részletes méltatása tulajdonképen nem a mi feladatkörünkbe vág, mégis foglalkozni kell vele éppen az említett speciális kereskedelmi jogi gondolat térhódítását mutató törvényhozói intézkedés folytán. Hitbizományi feloldási ügyekben az eljárás úgy mint eddig is az államfő hatáskörébe tartozik, így lényegileg jogváltozás nem történt, azonban most már eloszlott minden kétség az eljárás módja tekintetében, amelyet a sedes matériáét nyújtó 1862. évi udvari és 1869. évi minisztériumi rendelete fogyatékossága folytán csakis egy praeter legem kifejlődött gyakorlat állapított meg. — Az eljárás lebonyolításának centrális szerve az igazságügyminiszter, akihez egyedül lehet a feloldás iránti kérvényeket benyújtani. — A kérelemben ki kell mutatni, hogy a feloldás a hitbizományi vagyon viszonyainak a hitbizományi cél és az okszerű gazdálkodás érdekében álló rendezése végett különösen a hitbizományra nehezedő aránytalanul súlyos terhek megszüntetése vagy csökkentése vagy a változott viszonyok^ miatt indokolt célszerűbb gazdasági mód lehetővé tétele végett, vagy egyéb fontos okokból egyszóval az alapító levél intézkedéseinek gazdasági lehetetlenülése folytán szükséges. — A rendelet gondoskodik arról, hogy a benyújtott kérelemre indítandó eljárás minél gyorsabban befejezhető legyen: a tárgyalási határnap elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye és az érdekeltek: várományosok, hitbizományi gondnok ellenzésükkel az ügy befejezését nem akadályozhatják meg. A rendelet, amely életbelépésekor folyamatban levő ügyekre is alkalmazandó — amint a fentiekből látható — értékes útmutatásokat ad az államfői elhatározást előkészítő minisztériumoknak és bíróságoknak a tisztázandó körülmények tekintetében. K. N. Bojkott, A Kereskedelmi Jog mult évi 6. számában (129. oldal) foglalkoztunk a Kűriának P. IV. 6821 1929. számú ítéletével, amelyben a bojkott jogszerűségét akkép írta körül, hogy az akkor jogszerű, ha az oly alapon nyugszik, mely megfelel úgy a szakmabeli termelők, mint a továbbeladók és a fogyasztók összeegyeztethető és összeegyeztetendő jogos érdekeinek. A Kűriának a kartelkérdésben elfoglalt ezen óvatos álláspontját méginkább alátámasztja az ugyanezen ügyben hozott P. IV. 7847 1930. sz. ítélet (f. év március 12-ről), amely a másodfokű ítéletet űjból feloldotta és a következő bizonyítást rendelte el: A felebbezési bíróság állapítsa meg az alperes részéről ielajánlott bizonyítás foganatosításával annak a kartelszerü megállapodásnak a tartalmát, valamint személyi és tárgyi kereteit, melynek alapján alperes a B. jelű levelet a többségesnek mutatkozó bizonyítás felvételével állapítsa meg. vájjon a B. jelű levélnek alapjául szolgáló kartelszerü megállapodás a közrendbe, illetve a jóerkölcsökbe ütközik-e? —Amennyiben a kiderítendőkhöz képest ez a kartelszerü megállapodás nem bizonyul jogellenesnek, tisztázza azt, vájjon az alperes B. jelű levele e megállapodás keretei között marad-e, avagy azon tűlmenő tilalmat tartalmaz? Az utóbbi esetben pedig azt is derítse ki, hogy a megállapodás keretein tűlmenő tilalom okozott-e önmagában véve kárt és mily mérvű kárt a felperesnek? — Azt hisszük, hogy a karteleknek a magyar bíróságok elhamarkodott vagy kartelellenes ítélkezésétől ily ítéletek után nem kell tartani. Különösen ha hozzátesszük, hogy ezt az ítéletet a Kűria IV-es tanácsa elnökének elnöklete alatt hozta, (sz.) Hazai irodalom. Ügyvédjelöltek Lapja. Az Ügyvédszövetség Orsz. Szövetségének hivatalos közlönye. A szerk. bizottság elnöke: Dr. Szentiványi János, szöv. elnök; felelős szerkesztő: Dr. Meer Andor. Az ügyvédjelölti társadalom és egységes közvélemény megteremtésére, bajainak feltárására lapot indított. Az első szám tartalma remélni engedi, hogy a szerkesztő bizottság nívós munkát fog produkálni. Szeretettel köszöntjük laptársunkat. A kényszeregyezségi likvidáció (értékesítés) jogszabályai. Irta: ifj, dr. Gergely Ernő budapesti ügwéd. Ára 1 P. Kapható a szerzőnél, Bp., V. Klotíld-u. 10 a. Adalékok a magánjogi kódexjavaslat öröklési és házassági jogának bírálatához. A Jogtudományi Közlöny Könyvtára. 17. Franklin Társulat. Külföldi irodalom. Etat de la législation pour la concurrence déioyale dans les divers pays. Cinquiéme séance de travail. A nemzetközi Iparjogvédelmi Kongresszus (1930) jegyzőkönyve. — Ezen rapport 1—3 oldala tartalmazza Dr. Szenté Lajos ott tartott előadásának kivonatát is, Brodmann: Die Sanierung unseres Aktienwesens, S. 46, Berlin—Leipzig, 1931. Walter de Gruvter. Célszerű ha spirin mindig kéznél van. Tabletta alakjában kényelmesen magánál hordhatja és ezenfelül az előirt adagolás állandóan rendelkezésére áll. rí ,. ügyeljen a BAYER * keresztre (és az eredeti csomagolásra, a zöld szalaggal.