Kereskedelmi jog, 1930 (27. évfolyam, 1-12. szám)

1930 / Tartalommutató

258 KERESKEDELMI JOG 12. sz. Oldal 16. Az a körülmény, hogy ismert örökös mellett az ismeretlen örökösök képviselőjének perbe vonása nem történt meg, nem tekinthető oly hiánynak, melyből folyóan az anyagi jog szabályai szerint a kereset, annak tartalma szerint megállapítottnak tekinteni nem lehetne 68 17. A légi forgalmi vállalat kizárhatja a felelősséget az utast ért balesetből folyó kártérítés alól 68 18. A 84. sz. teljesülési határozat szerint a megbízó a saját vétkességének fennforgása nélkül is felel azért a kárért, amelyet megbízottja az ügykörébe eső teendők teljesítésében harmadik személynek jogellenesen okoz, ha azt a fennforgó körülmények, a foglalkozás vagy az üzem természete vagy terjedelme, esetleg az érdekelt felek vagyoni viszonyai indokolják 69 19. Nincs oly törvényes jogszabály, amelynek értelmében valamely állami gazdasági hivatal vezetőjét az államkincstárt kötelezően kölcsön felvételére jogosítja 97 20. Ha valaki idegen telken saját anyagának felhasználásával akként építkezik, hogy az épület a telek alkotó részévé válik, a felhasznált anyag a telek tulajdonosáé lesz. Nem szerzi meg ellenben a telektulajdonos az épület tulajdonát, ha az a telekkel való állandó kapcsolat szándéka nélkül, csupán múló célra létesült, mert ebben az esetben az épület pusztán az előállítással nem válik az ingatlan alkotó részévé, hanem mint ingó dolog, külön tulajdon tárgya lesz 119 21. Az olyan szerződés, amely szerint az egyik fél, — a munkavállaló — valamely mű előállítására, a másik fél — a megrendelő — pedig a megállapított ellenérték fizetésére kötelezi magát, vállalkozási szerződés. A szerződésnek ezen a jellegén nem változtat az a körülmény, hogy a megrendelő adja az anyagot és fogadja fel a segédmunkásokat, úgyszintén az sem, hogy a vállalkozó a munkát jutányosán, olcsón vállalja 119 22. A gépkocsi használata közben bekövetkezett vétlen balesetért és kárért az felelős, ki a gépkocsit üzemben tartja és akinek érdekében a gépkocsi üzemben van 119 23. Az 1912 : VIII. t.-c. 5. §-a értelmében, ha a géptulajdonos a gazdasági gép mellett alkalmazott munkásnak az Országos Gazdasági Munkás és Cselédpénztárnál való biztosítása iránti kötelezettségét nem teljesíti, e mulasztásból eredő teljes kárért a munkásnak akkor is felelős, ha a munka közben bekövetkezett baleset körül őt különben semmiféle gondatlanság nem terheli ... 120 24. A bányatárspénztárak az 1854. évi általános bányatörvény 210—213. §-ai alapján kötelezően létesített, önkormányzati joggal és önállósággal felruházott intézmények a munkaadótól függetlenek, működésük bányatörvény végrehajtási szabályaínak 103. §-a értelmében közhatósági ellenőrzés alatt áll és azok kötelezettségeiért a bányavállalat az állandó bírói gyakorlat szerint felelősséggel nem tartozik 120 25. Kártérítés gyanánt a helyettesíthető dolog megfelelő mennyiségének szállítása is követelhető 120 26. Gabonahatáridő ügylet mint árkülönbözeti ügylet bíróilag nem érvényesíthető 121 27. Végrehajtás során ingók elidegenítése a Btk. 359. és 355. §-ai értelmében büntetendő cselekmény, tehát az ily tárgyú szerződés — tekintet nélkül arra, hogy a vevő ismeri-e a vétel tárgyának lefoglalt voltát — az eladó részéről kétségtelenül tilos ügyletnek minősül, miért is abból az eladó bíróilag érvényesíthető jogok nem származtatnak 142 28. Nincs oly szabály, mely szerint az adós tulajdonában levő s általa használt lakóház a végrehajtás alól oly értelemben mentes volna, hogy a használatára szükséges lakhelyiségek végrehajtás útján használatából el nem vonhatók 142 29. A törvényes biztosítási kötelességének eleget nem tevő géptulajdonos az e mulasztásából eredő teljes kárért a munkásnak akkor is felelős, ha a munka közben bekövetkezett baleset körül őt különben semmiféle gondatlanság sem terheli 142 30. A bírói gyakorlat szerint ugyan a baleset folytán elhalt családfő jövedelmének 2/s része rendszerint a családfő, 2/.-, része az özvegy szükségleteire és a családnak a családfő kiesése folytán is fennmaradó egyéb szükségleteire, része pedig az összes gyermek ellátására szokott számításba vétetni, ez a jogszabály azonban nem olyan kötelező erejű, hogy attól ne lehessen el térni olyan esetben, amikor az eset körülményeiből a jövedelem más arányú megosztására okszerűleg lehet következtetni 143 31. A kocsiúton való kerékpározás fokozott gondosságot igényel, ha az úton villamos is jár, mert annak veszélyes volta nyilvánvaló. Az ebből eredő balesetért a vasút nem felelős ... 143 32. A bukméker a vele szemben fogadó játékostól bírói úton nem érvényesítheti követelését akkor sem, ha alperes üzletszerűen foglalkozott fogadásokkal 163 33. Kielégítési végrehajtás foganatosításából előállott kár megtérítése 164 34. Az anyagi jog értelmében a szerződésnek feltételt tartalmazó rendelkezései, mint a benne vállalt kötelem korlátjai szorosan magyarázandók 188 35. A vitás jognak elismerése, mint rendelkezés jellegével biró oly jogi tény, mely magát az igényt állapítja meg — vissza nem vonható, s annak hatályát csakis az akaratnyilvánításnak érvénytelenségére nézve fennálló magánjogi elvek alapján támadható meg 188 36. A bírói gyakorlat által a géperejű jármüvek okozta balesetekből származó kártérítési felelősségre kiterjesztett 1874:XVIII. t.-cikk 9. §-a értelmében a kártérítési követelés sérüléseknél a baleset bekövetkeztétől számított három év alatt elévül. Az elévülést csak a követelés elismerése, a kereset megindítása, vagy ha a peres eljárást a törvény szerint más hatóság előtti eljárásnak kell megelőznie, ez az eljárás szakítja meg 188 37. Két veszélyes üzem együttműködése közben megsérült harmadik személyek s hátramaradottaival szemben mindkét veszélyes üzem tulajdonosa egyaránt felelős, még ha a kettő közt a felelősség egyikét terhelné is, vagy ha a kettő közt a kár megosztásának is volna helye 189 38. A kár kiszámításánál nem lehet egy meghatározott kereseti ágban várhatott jövedelmet alapul venni, hanem ezt a jövedelmet egy átlagos kereseti lehetőségre figyelemmel kell megállapítani 189 39. A jogok gyakorlásánál is mindenkor megkívánt jóhiszeműséggel és tisztességgel is ellenkeznék, hogy valamely ügylet kényszer címén még hosszú évek múlva is megtámadható legyen akkor, amidőn az állítólagos kényszer is a szolgálati jogviszony