Kereskedelmi jog, 1930 (27. évfolyam, 1-12. szám)

1930 / Tartalommutató

12. sz. KERESKEDELMI JOG 259 Oldal tényleges felbontásával és az egyezségi öszszeg kifizetésével már rég megszűnt 189 40. Az ítélet indokai rendszerint nem emelkednek jogerőre. Indokok elleni felülvizsgálatnak is tehát csak akkor van helye, ha az indokolás a keresettel érvényesített jog tekintetében rendelkezést tartalmaz, s ekként határozat jellegével bir; — vagy oly lényeges kijelentést, avagy megállapítást tárgyaz, amely a peresfelek jogviszonyára a jövőre vonatkozólag kihatással bírhat s akár új perben, akár újjított perben a félre sérelmes lehet 211 41. A munkavállaló, még ha a munkadíj menynyisége meghatározott összegben van is szerződésileg megállapítva, külön díjat igényelhet azokért a pótmunkákért, amelyek a vállalat előre nem látott rendkívüli nehézségei miatt merültek fel; nem illeti meg azonban külön díjazás olyan munkáért, amelyet a vállalat tárgyának kellő gondossággal való megvizsgálása esetében előre láthatott volna 211 42. A büntető perben elítélt soffőr gazdája (autótulajdonos) a soffőrnek megbízása körében felmerült vétkes cselekményeiért saját vétkessége nélkül is felelős 211 43. A munkaadó és az alkalmazott között a balesetből eredő kártérítési igény érvényesítése a munkásbiztosítási bíróság hatáskörébe van utalva arra tekintet nélkül, hogy a munkaadó az alkalmazottját baleset ellen való biztosítás végett bejelentette-e, vagy nem s hogy a kárkövetelés jogalapja a tárgyi felelősség, vétkesség, avagy a kötelezettség elismerése 211 44. A f. v. 1. felülv. iroda jogosítva van a megbízó követelését saját neve alatt érvényesíteni 211 45. Nem szűnik meg a megtámadási jog azért, mert a megtámadó nyilatkozatát tévedésének felismerése után nem nyomban, hanem csak több évi késedelemmel tette meg; az anyagi jogi szabály szerint ugyanis azzal a féllel szemben, aki a tévedést okozta, a megtámadó nyilatkozat az elévülési határidőn belül bármikor megtehető és így a megtámadásnak az erre vonatkozó nyilatkozat késedelme akadályul nem szolgálhat. Az anyagi jog szerint a jognyilatkozat tévedés címén ugyanazon feltételek mellett és keretek között támadható meg akkor, ha a tévedést a másik fél okozta és akkor, ha a másik félre a szerződésből aránytalan nyereség származik 237 46. Balesstet szenvedett napszámosok alkalmaztatása nem szüntette meg, csupán felfüggesztette kártérítési igényét addig az időpontig, míg új alkalmaztatása tartott 237 47. A megbízottnak tanú vallomását a bíróság szabadon mérlegelheti ugyan, de olyan jogszabály nincs, amelynek értelmében a fél helyett eljárt megbízott vallomása a megbízó peres fél vallomására vonatkozó jogszabályok alapján bírálandó el és ezért a bíróság a megbízott vallomásának bizonyító erejét külön mérlegelni tartozik; viszont, ha a tanú vallomását nem találja világosnak, úgy azt újból kihallgatni köteles 252 48. Az erdőgazdasági üzem és a vadállománynak azzal kapcsolatos fenntartása, megóvása és megvédelmezése veszélyes üzemnek nem tekinthető, jóllehet azzal néha olyan tevékenység is jár, amely esetleg veszélyes lehet 252 49. Semmis, mert a pénzügyi törvényekbe ütköző szerződésből kártérítési igény nem származik 252 Oldal 50. Az állandó bírói gyakorlat szerint olyan ingóságokra, amelyek egyáltalában nem lehetnek végrehajtás tárgyai, a törvényes zálog- és visszatartási jog sem gyakorolható 253 51. Semmis ügylet esetében in integrum restitutiónak van helye. — Az, hogy az ellenszolgáltatás vissza nem adható, a szolgáltatás visszakövetelésének nem akadálya, amennyiben a méltányosság kívánja 253 52. Olyan jogszabály nincs, amely a teherautón történt személyt ért balesetért való tárgyi felelősséget kizárólag a teherautó rendeltetésszerű használata folytán, tehát csak a teherfuvarozás során bekövetkezett balesetekre korlátozná és az ilyen autókon történt személyszállítás során bekövetkezett baleseteket a felelősségből kizárná 253 53. Az, hogy a halotti anyakönyvi kivonat a halál okaként vérmérgezést tüntet fel, súlylyal azért nem birhat, mert a halotti anyakönyvnek rendszerint a felek bemondása alapján bevezetett adata a halál okának közokirati bizonyítására a Pp. 315. §-a szerint nincs hivatva 253 54. A bírói gyakorlatban kialakult és a m. kir. Kúriának a P. H. T.-ban 550. szám alatt felvett elvi határozatában is kifejezésre jutó jogszabály az, hogy ha a veszélyes üzemű gépet vagy más berendezést a tulajdonos vagy az, aki az üzemet működésben tartja, egyes alkalomra másnak engedi át használat végett és ilyen használat közben történik baleset az üzem körében, azért a tulajdonos, vagy az üzemet fenntartó birtokos felel, tekintet nélkül arra, hogy a használat átengedése díjazásért vagy ingyenesen történt-e 253 Szolgálati viszony. 55. Bizonyítvány ki nem adása miatti kártérítési igény 40 56. Állandó bírói gyakorlat az, hogy kereskedősegédnek csak olyan személy tekinthető, aki ugyanazon időben egész tevékenységét egy főnöknek szenteli 50 57. Ha az alkalmazottnál meg is vannak a magasabb képzettség, szakértelem és vezető tevékenység tekintetében megkívánt előfeltételek, — az egy évi felmondási idő csak olyan vállalattal szemben ítélhető meg, amely üzemének nagyságánál fogva a hoszszabb felmondási idővel járó terhet elbírja 97 58. A magánalkalmazottak minősítése szempontjából a bírói gyakorlatban kialakult jogszabály szerint az állás elnevezésének, avagy az iskolai előképzettség fokának nincs döntő jelentősége és a tisztviselőknek az iparossegédektől való megkülönböztetésénél a tényleg betöltött hatáskör és az állással járó tevékenység természete az elhatároló 143 59. A gyógyszerész kereskedő. A közte és segédei közti szolgálati viszony tekintetében az 1910 1920. M. E. sz. rendelet nyer alkalmazást. — A gyógyszerész gondnok felmondási ideje — nagy üzemnél — 6 hónap, mely azonban közös megállapodással 3 hónapra megrövidíthető 144 60. A bírói gyakorlat szerint a rögtöni hatályú elbocsátás alkalmával határozottan meg kell jelölni s az alkalmazottal közölni, — és a munkaadó elbocsátási okként utóbb nem érvényesíthet olyan tényt, az alkalmazottnak olyan magatartását, amelyről az elbocsátás alkalmával tudomása volt és amelyet az elbocsátás közlésekor meg nem jelölt. Az elbocsátás közlése után felmerült vagy