Kereskedelmi jog, 1930 (27. évfolyam, 1-12. szám)
1930 / Tartalommutató
Bírói joggyakorlatunk összefoglalása 1930-ra. Jogegységi határozatok. 1. 38. szám. A kielégítési vágrehajtás annak a per- vagy más eljárási költségeknek az erejéig, amelyben a felet az elleniéi részére marasztalták, elrendelhető annak az ügyvédnek a javára is, aki az ellenfelet a marasztaláskor képviselte 23 2. 39. szám. Ha a kielégítési végrehajtást a perköltség erejéig a Ppé. (19Í2 : LP/. t.-c.) 18. §-a alapján a pernyertes félnek az ügyvédje kéri, a végrehajtást szenvedő ebben az esetben is beszámíthatja a perköltségbe a pernyertes fél ellen már korábban hozott bírósági határozat alapján megillető követelését 23 3. 40. szám. A kereskedősegédnek és iparivagy kereskedelmi vállalat tisztviselőjének szolgálati szerződésében a felmondási időt két évet el nem érő szolgálat esetében sem lehet az alkalmazott hátrányára az érvényben levő tételes jogszabályoktól eltérően szabályozni 69 4. 41. szám. A kereskedősegédeknek és az ipari- vagy kereskedelmi vállalat tisztviselőinek szolgálati viszonyait sr.abályozó 1910 1920. M. E. számú rendelet 2. §-ának második bekezdésében megállapított hoszszabb felmondási idő megállapítása szempontjából a felmondás időpontjáig eltelt szolgálati időhöz a felmondási idő tartamát abban az esetben sem kell hozzászámítani, ha a szolgálati viszonyt felmondással a munkaadó szünteti meg 70 5. 42. szám. Magánvállalatnál magasabb tudományos képzettséget igénylő állást betöltő és ilyen képzettséggel vagy ezt pótló gyakorlati szakismeretekkel rendelkező alkalmazottat — más megállapodás hiányában — az egy évi felmondási idő akkor illeti meg, ha a vállalat a nagy üzemek közé tartozik és az alkalmazott az egész vállalatra, vagy annak valamely önálló ágára kiterjedő vezető és irányító munkakörrel van felruházva 70 6. 43. szám. Másnak a követelését engedményezés nélkül a maga nevében felperesként érvényesítheti az is, akit erre a hitelező feljogosított 163 Altalános. 7. A kárcsökkenési kötelezettség nem hozza magával, hogy a sérült magát műtétnek köteles volna alávetni 23 8. Jogszabály, hogy pénzkölcsön esetén az adós által különös meghatározás nélkül fizetett összegek első sorban a kamatra és a költségre fizetetteknek tekintendők és csak a lejárt kamat és a költség összegének levonása után fennmaradó összeg tekinthető a tőkére törlesztettnek. Jogszabály az is, hogy a törvényes kamaton felül kamatra fizetett összegek vissza nem követelhetök 23 9. A mezőgazdaságban lóerővel vontatott kisvasút üzeme nem veszélyes üzem 23 10. Az oly építkszés, amelynél minden megrögzítés nélkül földre rakott talpfákon iparvágányt és azon nyomban meg nem állítható kocsikat (lórékat) alkalmaznak, veszélyes üzem, amelynek vállalkozója felel az építkezés folytatásából másokra háruló kárért, hacsak nem bizonyítja, hogy azt a sértettnek kizárólagos hibája vagy erőhatalom okozta 24 11. A magyar bírói gyakorlat oly esetben, melyben valamely vitás kérdés eldöntésénél több ország joga jöhet tekintetbe, a szerződések joghatásainak elbírálásánál azt a nemzetközi magánjogi szabályt fogadta el irányadónak, hogy mindenekelőtt az a jog alkalmazandó, melyet a felek szerződésbeli kötelmeik elbírálására akár kifej zzett megállapodással, akár közvetett tényekben megnyilvánuló üővleti akaratuk szerint maguk is irányadóul kívántak tekinteni (Autonómia voluntatis). Ily megállapodás, vagy megállapítható ügyleti akarat hiánya esetén a magyar bírói gyakorlat szerint a szerződés joghatásainak elbírálásánál a szerződéskötés helyének (Lex loci contractus) vagy annak a helynek a törvénvei jöhetnek tekintetbe, ahol a teljesítésnek történnie kell. (Lex loci solutionis.) 48 12. Habár anyagi jogszabály az, hogy törvényes tilalomba ütköző szerződés, amennyiben a törvény mást nem rendel, semmis, a törvénynek fennebb hivatkozott rendelkezéséből nem vonható következtetés arra, hogy a pénzkölcsön közvetítés iránt létrejött ügylet semmis volna, ha azt a kérdéses iparengedéllyel nem biró személy köti meg ... 49 13. Ha a fél a szerződéskötésnél tévedett és ezen az alapon szerződési nyilatkozatát megtámadhatja, megtámadási szándékáról nem köteles a másik felet értesíteni, ha ez a tévedésről tudott, vagy tudhatott 49 14. A büntető bíróságnak a bűnösség kérdésében hozott ítélete a magánjogi perben kötelező. Abban a kérdésben azonban, hogy az ebből folyó magánjogi kártérítési perben a kártérítés egyéb feltételei fennforognak-e és mily mértékben, a polgári bíróság a büntető bíróság megállapításához nincs kötve 68 15. Az anyagi jog szerint az, aki valamely jogügyleti nyilatkozatának megtételénél véletlenül tévedett, megtámadhatja nvilatkozatát, ha a jogügyletből a másik félre aránytalan nyereség háramlanék. Megtámadásnak részleges a jogügyleti nyilatkozat egyes pontjaira nézve is helye van, ha a körülményekből megállapítható, hogy a jogügylet e pont nélkül is létre jött volna; ebben az esetben az illető pontra nézve megegyezéshiányában a bíróság dönt 68