Kereskedelmi jog, 1930 (27. évfolyam, 1-12. szám)

1930 / 12. szám - Kartellnotverordnung

12. sz. KERESKEDELMI JOG 255 a felperes alkalmazottja az alperesek hitelképessége iránti érdeklődés és a vételárelőleg átvétele céljából az alperesek lakhelyén, Bajnán megjelent. Az I. r. alperes a fellebbezési bíróság ítéletével az E) alatti szerződés szerinti eladott gépek hátralékos vételárának s járulékainak megfizetésében jogerősen elmarasztaltatott az indokolás szerint azért, mert az I. r. alperes kereste fel a felperest üzleti telepén az E) alatti vételi szerződés megkötése végett s az L r. alperes a vételi szerződést a felperessel ennek telephelyén kötötte meg az E) alatti tartalma szerint és így az I. r. alperesre vonatkozóan nem álllhat meg a leszállított keresettel szemben a fellebbezési eljárásban minden egyéb kifogás elejtésével egyedül fenntartott az az alperesi védekezés, hogy az ügyletkötés beleütközött az 1900 : XXV. t.-c. tiltó rendelkezésébe, amennyiben a megrendelés a 27483 1901. K. M. sz. rendelet 6. §-a szerint községi elöljáróság által hitelesítve nincs. A fentebb előadott irányadó tényállásból azonban, a kir. Kúria jogi álláspontja szerint arra az eredményre kell jutni, hogy az E) alatti vételügylet megkötése a II. r. alperest illetően I sem ütközött a fentmegjelölt törvény tilalmába s ahhoz, hogy a vételügylet a II. r. alperesre vonatkozóan is jogérvényes legyen, a fenti számú rendeletben előírt községi előljárósági hitelesítésre szükség nem volt. Ugyanis a törvény által tilalmazott, a kereskedő vagy iparos telephelyén kívül történő megrendelés gyűjtéséről a jelen esetben, amidőn a tényállás szerint a nejével, a II. r. alperessel gazdasági és életközösségben élő férj, az I. r. alperes, a vétel céljából a felperest üzleti telepén felkereste, a vétel feltételeit azzal a tartalommal, hogy a nyilván nem a 8 hold föld megművelése, hanem a nejével közösen, vagy akár önállóan, de mindenesetre házastársának érdekében is kifejtendő egyéb gazdasági tevékenység céljaira szolgáló traktorra és tartozékaira a felesége is vevőtárs lesz, megbeszélte és a szerződést a jogerős döntés szerint őt illetően joghatályosan meg is kötötte, a II. r. alperesre vonatkozóan sem lehet szó, mert az eladott gépeknek a megrendelése a felperes telephelyén s nem azonkívül történt, a II. r. alperesnek az E) alatti ügyletre vevőként jelentkezése a vele gazdasági és életközösségben levő férje után a felperes üzleti telepén megtörtént és csupán férje által már megkötött vételi szerződésnek a II. r. alperes részéről vevőtársként való aláírása történt utóbb a felperes lakhelyén kívül, az alperesek lakóhelyén, Bajnán, aminek érvényességéhez azonban a kir. Kúria jogi felfogása szerint a községi elöljáróságnak a 27.483/1901. K. M. sz. redelet 6. §-ának utolsó bekezdésében előírt hitelesítése már nem volt szükséges. Tisztességtelen verseny. 160. Annak híresztelése, hogy felperes üzlete rövidesen megszűnik, mert a helyiségből ki kell költöznie, még az állítás valódisága esetén is a Tvt. 1. és 13. §-ába ütköző tisztességtelen verseny. (P. IV. 6837/1929. sz. a. 1930. okt. 15-én.) A fellebbezési bíróság iratellenesség nélkül és nem nyilván téves következtetéssel állapította meg a Pp 270. §-ának megfelelően megokoltan tényül azt, hogy az alperes, illetőleg férje és kihordója azt híresztelték a felperesről, hogy üzlete rövidesen megszűnik, mert a helyiségből ki kell költöznie és ezzel a felperes vevőit saját üzletfélként igyekezett megszerezni. Ez a tényállás tehát — a Pp. 534. §. keretében helytálló támadás hiányában — ehelyütt is irányadó. Ebből folyóan pedig az alkalmazandó anyagi jogszabályoknak megfelel az alperesi magatartásnak a tvt. 1. és 13. §-ába ütközőként minősítése, mert verseny céljára még való tényt sem szabad oly formában közölni, hogy abból a versenytársra, annak üzletére káros, valótlan tényre lehessen következtetést levonni. Adott esetben pedig a jelen keresetet megelőzően folyt helyiségfelmondási per nem is a felperes, hanem a bérlő elődje ellen irányult, tehát az alperesi hiresztelés való tényalapja is hiányzott. A felperessel szemben, viszontkereset támasztása nélkül bizonyítani kivánt tisztességtelen verseny tekintetében okszerűen mellőzte a fellebbezési bíróság a kért bizonyítást, mert a felperes esetleg törvénybe ütköző magatartása sem szolgálhat alapul arra, hogy a versenytárs a törvényes következményektől mentesen tanusíthasson törvényellenes magatartást. A bpesti kir. ítélőtábla cégügyi határozatai. 28. Az alapszabályok 29. §-ának második bekezdése intézkedik a tiszta nyereség felosztása [ felől, mely szerint a tartalékalap és az igazgatóság díjazása után fennmaradó összeg felosztása, hováfordítása vagy a következő évre való átvitele tárgyában a közgyűlés rendelkezik. Való ugyan, hogy az újabban követett bírói gyakorlat szerint az új részvénytársaságok alapszabályaiban a részvényes osztalék jogának biztosítása felveendő, de tekintve, hogy a felfolyamodó cég alapszabályai nem tartalmaznak oly intézkedést, mely a K. T.-nek a részvényes osztalékjogára vonatkozó intézkedését sértené, és amennyiben a közgyűlésnek a fennmaradó nyereség felosztására vonatkozó határozata a törvény kötelező rendelkezésével ellentétes lenne, a részvényesnek módjában állanna e határozat megsemmisítése iránt a K. T. 174. §-a alapján pert indítani, indokolatlan a kir. törvényszéknek a 68.300/1914. I. M. sz. rendelet 32. §-ának jogkövetkezményével kibocsátott felhívása, mert a cég törlésével való fenyegetés csak ott foghat helyt, hol az alapszabályoknak a törvény kötelező rendelkezését sértő rendelkezéséről van szó. Ezek alapján a kir. ítélőtábla a kir. törvényszék végzésének felfolyamodással megtámadott részét megváltoztatta. (P. VI. 7716/1930. sz. a. 1930. júl. 11.) 29. A perenkívüli kereskedelmi eljárást szabályozó 68.300/1914. I. M. számú rendelet 24. §. 1. pontja szerint felfolyamodással élhet az a fél,