Kereskedelmi jog, 1930 (27. évfolyam, 1-12. szám)

1930 / 12. szám - Kartellnotverordnung

256 KERESKEDELMI JOG 12. sz. akinek jogát vagy jogi érdekét a végzésben foglalt rendelkezés sérti. A részvénytársaság közgyűlésének határozata tárgyában hozott bírósági végzés a részvényes jogát vagy jogi érdekét sértheti, ennélfogva az ily határozat ellen a részvényes élhet felfolyamodással. Minthogy azonban a felfolyamodó részvényesi minőségét legalább egy részvény letétele által nem igazolta és a közgyűlési jegyzőkönyvben foglalt adatok annak bizonyítására, hogy a részvényesi minőség az egész eljárás folyama alatt fennáll — nem alkalmas, a felfolyamodást, mint nem jogosult fél által beadott jogorvoslatot hivatalból vissza kellett utasítani. (P. VI. 8964/1930. sz. a. 1930. aug. 5.) 30. A K. T. 157. §.11. pontja szerint az alapszabályokban minden esetre meg kell állapítani a felügyelőbizottság szervezetét és működésének idejét. Való ugyan, hogy az újonnan alakuló részvénytársaságnál és szövetkezetnél az újabban kifejlődött bírói gyakorlat a felügyelőbizottság működésének biztosítására megkívánja az ügyrendjének megállapítását is, de ha valamely régebbi idő óta működő részvénytársaság alapszabályaiban az ügyrend nincs megállapítva, sem annak megállapítását az alapszabályok nem teszik a felügyelőbizottság kötelezettségévé, ellenben a szervezet és működési idő tekintetében a törvény idézett szakaszának megfelelő intézkedést tartalmaznak, az alapszabályok kiegészítésére vonatkozó felhívás indokolatlan, mivel a bejegyzés a törvény kötelező rendelkezését nem sérti és a cég fennállása alatt nem merült fel adat arra nézve, hogy az alapszabályok csekélyebb jelentőségű hiánya a felügyelőbizottság működését megakadályozta volna. Ezek alapján a kir. ítélőtábla a kir. törvényszék végzését megváltoztatta, a cég felhívását mellőzte. (P. VI. 8966/1930. sz. a. 1930. aug. 5.) 31. A K. T. 179. §-a felsorolja azokat a tárgyakat, amelyek felett minden esetben a közgyűlésnek kell határozni. A felfolyamodó részvénytársaság alapszabályainak 31. §-a nagy részben ugyanezt a felsorolást tartalmazza, de a kartellszerződések megkötését nem említi. Tekintettel arra, hogy a K. T. 157. §-a a 179. §. intézkedéseinek az alapszabályokba felvételét nem követeli, — az alapszabályok eleget tesznek a K. T. 157. §-a 8. pontjának, ha a közgyűlés hatáskörét minden körülírás nélkül a K. T. 179. §-ára utalással határozzák meg. Ha azonban az alapszabályok maguk is felsorolják a közgyűlés hatáskörébe tartozó tárgyakat, e felsorolásból a K. T. 179. §-ában megjelölt tárgyak egyike sem mellőzhető, mert a kimerítő felsorolás hiánya ily esetben arra a téves magyarázatra vezethet, hogy az alapszabályok a kihagyott tárgyat a törvény kényszerű szabálya ellenére nem utalják a közgyűlés hatáskörébe. Ez okból az idevonatkozó alapszabály módosításra irányuló felhívás helybenhagyandó volt. Helyesen hívta fel az elsőbíróság a részvénytársaságot alapszabályai ama rendelkezésének módosítására is, amely a iel nem vett osztalék elévülésének idejét öt évben határozza meg. Ellenkezik ugyanis ez a rendelkezés az 1881. évi XXXIII. t.-c. 40. §. első bekezdésének érvényben lévő rendelkezésével, amely szerint a szelvényeken alapuló követelés a lejárat napjától számítandó hat év elteltével évül el. Az említett törvényszakasz második bekezdése a szabály alól kivételt alkot ugyan, amidőn kimondja, hogy a jelen törvény által azon intézkedéseken, melyek bizonyos magánértékpapirok szelvényeire nézve rövidebb elévülési időt állapítanak meg, változás nem történik; ámde ezt a kivételt a törvény 37. §-ának szövegével egybevetve úgy kell magyarázni, hogy a törvény csupán más törvényerejű jogszabály különleges intézkedését nem érinti. A szerződésszerű alapszabályok tehát a törvénytől eltérő intézkedést az elévülésre vonatkozóan akkor sem tartalmazhatnak, ha a törvénynél korábbi keletűek. (P. VI. 6474/1930. sz. a. 1930. szept. 12.) 32. A bírói gyakorlat szerint a részvényeseknek az egész alaptőkét hiánytalanul képviselő összessége egyhangú határozattal a K. T. 179. §-a utolsó bekezdésének akadálya nélkül érvényesen elhatározhatja a társaság üzletkörének a tervezettől eltérő módosítását. Ez a szabály azonban nem alkalmazható arra az esetre, amidőn valamely részvénytársaság a régi üzletkör megváltoztatásával új vállalkozást akar kezdeni anélkül, hogy a 7000/1925. P. M. számú rendelet 24. §-ában az új részvénytársaság alakulásához megkívánt alaptőkéje volna, vagy alaptőkéjének ily mértékű felemeléséről egyidejűleg gondoskodnék. A tervezetből átvett intézkedések megváltoztatásának tilalmát ebben az esetben ugyanis szigorúan kell alkalmazni, mert az új részvénytársaságok legkisebb alaptőkéjét meghatározó rendelet kijátszására vezetne, ha valamely részvénytársaság, amelynek a megnyitó mérlegben kimutatott tiszta vagyona a rendelet 15. §-a értelmében az alapszabályszerű üzlet folytatásához elégséges, a régi részvénytársaság keretét felhasználva ugyanezzel a tőkével új vállalkozást kezdene, amikor, mint a dolog lényege szerint új részvénytársaság alakításához nagyobb alaptőke szükséges. Figyelemmel már most arra, hogy a megtámadott végzéssel megsemmisített közgyűlési határozat a felfolyamodó részvénytársaság eddig szorosan körülhatárolt bank üzletét ingatlanok vételével és eladásával, ingatlanok bérbe vagy haszonbérbe vételével és még más, a bank üzlettől szintén különböző természetű üzletekkel foglalkozó üzletágakra terjeszti ki, a részvénytársaság 50.000 pengő alaptőkéje pedig a tőketartalékkal együtt sem éri el a 7000/1925. P. M. számú rendelet 24. §-ában megkövetelt legkisebb alaptőkét, — a kir. ítélőtábla az első bíróság végzését az ebben a végzésben kifejtettekkel kiegészített indokai alapján helybenhagyta. (A bpesti kir. ítélőtábla P. VI. 9686/1930. sz a 1930. szept. 26.)