Kereskedelmi jog, 1930 (27. évfolyam, 1-12. szám)

1930 / 12. szám - Kartellnotverordnung

12. sz. KERESKEDELMI JOG 251 A voting trustnél a trustee gyakorolja a szavazójogot, viszont az osztalék rendszerint közvetlenül a certificate tulajdonosának kezeihez folyik. Alaptőkefelemelés esetén, vagy ha a részvénytársaság az osztalékot részvényekben adja (stock dividend), az új részvényeket a bizalmi ember veszi át és helyettük a részvényesnek certificate-et ad. — A szavazójog gyakorlására adott meghatalmazás lehet korlátlan, de a felek közt létrejött szerződés ezt korlátozhatja is. Szokásos a trustee jogkörét olykép korlátozni, hogy alaptőke felemelés és leszállítás, kötvénykibocsájtás, a társaság fontosabb vagyontárgyainak elidegenítése, a társaság felosztása és egyesülése tárgyában való határozathozatalnál a szavazójog gyakorlása részvényeseknek ill. a certificate-ek tulajdonosainak van fenntartva. — A voting trust tartamát, amennyiben törvény nem szabályozza, a szerződés állapítja meg. A legitimáció átruházás rendszerint megszűnik a kikötött idő elteltével, a trustee vagy a részvényesek minősített többségének akaratából, vagy a szerződésben meghatározott egyéb feltételek beállta esetén. A mi részvényjogunk a meghatalmazott útján való szavazást megengedi. A szavazójog átruházását illetőleg, a Strohmann útján való szavazásra vonatkozik a 333. számú E. H.. mely a közgyűlési határozat megsemmisítésének csak akkor enged helyet, ha a szavazójog átruházása valamely jognak kijátszása vagy egyéb visszaélés keresztülvitele céljából történt, (pl. érdekeltségi tilalom megkerülése stb.). De e téren bírói gyakorlatunk nem egységes és van ellenkező határozat is. A mi gazdasági életünkben főleg a bankszavazat elterjedt: a bank a feleinek nála letétbehelyezett részvényeivel szavaz a közgyűléseken. Amíg részvénytársaságainknál a bemutatóra szóló részvény a domináns tipus, addig ezt a kérdést törvényileg kielégítően szabályozni nem lehet és ezért tekint el a legitimáció átruházás és a bankszavazójog szabályozásától a német részvényjogi tervezet is.4 Szenté Andor. Kartellnotverordnung. Az 1923. évi német kartelrendelethez f. év nyarán kibocsátott szükségrendelet az államhatalomnak igen tág teret enged az áralakulás befolyásolására. Az 1. §. felhatalmazza a kormányt, hogy amennyiben ezáltal a termelés vagy forgalom gazdaságossága befolyásoltatnék, vagy a gazdasági mozgásszabadság közgazdaságilag nem indokolt módon kcrlátoztatnék, az 1923. évi kartel rendelet 1. §. értelmében vett szerződéseket vagy határozatokat, melyek árelőírás vagy árak követelése tekintetében kötelezettségeket tartalmaznak, semmisnek nyilvánítsa vagy végrehajtásuknak bizonyos módját megtiltsa; eltiltson oly üzleti feltételek vagy oly árelőírások alkalmazásától, vagy oly cselekményektől, melyek ugyanazon gazdasági hatást elérni alkalmasak. — A kormány a feleknek ily szerződésektől visszalépési jogot adhat, mely záros határidőn belül gyakorlandó. — Az 1923. évi rendelet 1. §. értelmében vett (kartel)szerződéseknek tekintendők az oly szerződések is, melyekben azonos gazdasági fokhoz tartozó több önálló vállalkozó külön-külön kötelezi ma* Entwurf eines Gesetzes über A. G.-en und Komm. Gesellschaften auf Aktién, Berlin 1930. Indokolás 105. old. gát egy másikkal szemben bizonyos magatartásra árelőírás vagy árak követelése tekintetében.1 A fentemlített előfeltételek fennforgása esetén a kormány az illető áruk behozatali vámjait leszállíthatja vagy felemelheti. — A kormány rendszabályaival szembehelyezkedőkre bírság vethető ki, melynek maximuma korlátozva nincs. — A kormány az 1. §-ban foglalt szigorú szankciókat eddig csak oly szerződésekre alkalmazta, melyek valamely árú vevőjének másnemű vagy származású árúkra vagy ipari szolgáltatásokra vonatkozólag az árelőírás módja vagy árak követelése tekintetében kötelezettségeket írnak elő.1 aElhalasztott jogegységi tanácsülés. A november 22.-ére kitűzött jogegységi ülés előadó bíró (Dr. Sztankovics Jenő kir. kúriai bíró) megbetegedése folytán december 13.-ára halasztatott el. Ügyvédműzeum. Az Országos Ügyvédszövetség szervező bizottsága 1930. november hó 17.-én tartott ülésén Dr. Révész Imre ismertette a párisi ügyvédi kamara ügyvédmúzeumának mintájára létesítendő új ügyvédi intézmény céljait és szervezkedésének eddigi munkálatait. Az előadó részletesen indokolta a tervezett tudományos irányú szakgyűjtemény szükségességét és az Országos Levéltárnak, valamint a Magyar Nemzeti Múzeumnak a magyar ügyvédség működésére vonatkozó fontosabb iratait felsorolván, előadta, hogy a Múzeumot szervező bizottságnak a fontosabb ügyvédtörténeti érdekességü periratoknak az Ügyvédmúzeum számára való megszerzését fogja szorgalmazni, amelynek megvalósítására az országos intézmények vezetősége részéről az Országos Ügyvédszövetség már kedvező ígéreteket is nyert. Az előadó kívánatosnak találta még azt is, hogy a Múzeumnak jogtörténeti anyaga mellett az ügyvédi kar szociális viszonyaival és intézményeivel foglalkozó modern tudományos kutató intézete is legyen, amely szemléltető képek és grafikonok alkalmazásával mutatná be a kar helyzetére vonatkozó és annak szociális és gazdasági viszonyait mutató adatokat. Dr. Gábor Gyula és Dr. Czobor Alfréd, müzeumi fölevéltáros beszámolásai után Dr. Révész Imre nagy tetszés és érdeklődés mellet bemutatta zz Ügyvédműzeum eddigi gyűjtésének anyagát, amely az ülés alkalmával kiállításra került. Hazai irodalom. Nem rég hagyta el a sajtót a Jogi Hirlap Döntvénytárának magánjogi kötete Dr. Boda Gyula budapesti ügyvédnek, a Jogi Hirlap főszerkesztőjének tollából. Szerző az 1927. január 1.-től 1930. szept. 1.-ig terjedő időre áttekinthető rendszerbe foglalva ismerteti a felsöbírói, elsősorban a kúriai gyakorlat magánjogi vonatkozású teljes anyagát — azokat a jogi fontossággal biró határozatokat is, amelyek a jogi szaklapokban közölve nem lettek. Emellett szó szerint közli a Polgárijogi Határozatok Tára legújabb 5.-ik kötetének elvi határozatait. — Az 578 oldalas könyv igen jutányos áron, 12.— pengőért került forgalomba. A váltójogi egyetemlegesség problémája. Tanulmány, írta: dr. Káinoki Bedő Sándor m. kir. 1 V. ö. Szenté Andor: Márkacikkek és karteljog.