Kereskedelmi jog, 1930 (27. évfolyam, 1-12. szám)

1930 / 12. szám - Kartellnotverordnung

252 KERESKEDELMI JOG 12. sz. udv. tanácsos, orsz. képv., ügyvéd. Budapest, 1930. Szerzőnek e kitűnő tanulmányára vonatko­zik dr. Pethő Tibor bírónak jelen számunkban megjelent cikke, míg dr. Marx Dezső járás­bírónak ugyanerről írt ismertetését következő számunkban közöljük. Dr. Kovács Marcell ,,A polgári Perrendtartás Magyarázata" című munkája II-ik kiadásának X-ik füzete megjelent. Tartalma: a) a Pp. 748—792. §-ai (okiratok megsemmi­sítése, községi bíróság, választott bíróság, záró határozatok); b) a törvénykezés egyszerűsítéséről szóló 1930 : 34. t.-c. polgári peres eljárási része (I— 57. §.); c) az új hatásköri bírósági törvény (1928 : 43. t.-c.) magyarázata dr. Vörös Ernő kir. ítélőtáblai bírótól, a hatásköri bíróság jegyzőjétől. Külföldi irodalom. Ruth: Das Depotgesetz u. seine Reform, S. 59, Marburg, 1930, Elwert, RM. 4.— Ulmer: Warenzeichen u. unlauterer Wettbe­werb in ihrer Fortbildung durch die Rechts­sprechung, S. 120, Berlin, 1929, Springer, RM. 10.50. ÓVAKODJÉK a meghűléstől! A légzőszervek megbetegedésétől megvédenek a kitűnően be­vált Panflavín-pasztillák. Az Első Magyar Részvény-Seriőződe szomba­ton tartotta meg rendes évi közgyűlését dr. Metzler Jenő elnöklete alatt a MOKTÁR tanácstermében. Az igazgatóság jelentésében megemlékezett a malátakivitel emelkedéséről és arról a fontosságról, melyet a malátagyártás je­lentett a sörüzlet elmaradt hasznának pótlásánál. A fokozott malátakivitelnek tudható be, hogy a búzaárak zuhanásszerű esésével szemben a sör­árpaárak megtartották tavalyi árszintjüket és majdnem kétszeresét teszik a közönséges árpa árának. Megemlékezik a jelentés arról is, hogy Németország a morva malátát a kikészítési eljá­rás előnyében részesíti, míg a magyar maláta ezt a kedvezményt nem élvezi. Ebben az ügyben a kormány közbenjárását kérték ki. Az elfogadott zárszámadások alapján a közgyűlés a kifizetendő osztalékot részvényenként 5.20 pengőben állapí­totta meg és a szelvények december 3-ától kezdve a MOKTÁR-nál és a Kereskedelmi Bank­nál válthatók be. ,,Hermes" Magyar Általános Váltóüzlet Rt. Az intézet november 21-én megtartott közgyű­lése az 1929/30. üzletév 630.536.22 pengőt kitevő tiszta nyereségből részvényenként 2 pengő (10%) osztalék kifizetését határozta el, mely folyó évi november hó 22-étől kezdődőleg kerül kifize­tésre. Az igazgatóságba új tagul Beck Róbert úr, a Magyar Általános Hitelbank ügyvezető igazga­tója választatott be. * A&AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA4 « I [ \ DR€rt€R BflRSOR I \ \ • YWVVV VWW V WVVVWVVWVW YVVWVVVYVVWYVYYVW Y*« + BÍRÓI JOGGYAKORLAT. Általános. 149. A megbízottnak tanúvallomását a bíró­ság szabadon mérlegelheti ugyan, de olyan jog­szabály nincs, amelynek értelmében a fél helyett eljárt megbízott vallomása a megbízó peres fél vallomására vonatkozó jogszabályok alapján bírálandó el és ezért a bíróság a megbízott vallo­másának bizonyító erejét külön mérlegelni tarto­zik; viszont, ha a tanú vallomását nem találja világosnak, úgy azt újból kihallgatni köteles. (P. VII. 4099/1929. sz. a. 1930 okt. 15-én.) 150. Az erdőgazdasági üzem és a vadállomány­nak azzal kapcsolatos fenntartása, megóvása és megvédelmezése veszélyes üzemnek nem tekint­hető, jóllehet azzal néha olyan tevékenység is jár, amely esetleg veszélyes lehet. Következés­kép, habár az orvvadászok üldözése kockázatos a munkaadónak az erdőtisztet az orvvadászok üldözése közben ért balesetért való felelőssége nem a veszélyes üzemekre vonatkozó, hanem az általános magánjogi jogszabályok szerint bírá­landó el. (P. II. 277/1929. sz. a. 1930. okt. 21-én.) 151. Semmis, mert a pénzügyi törvényekbe ütköző szerződésből kártérítési igény nem szár­mazik. (P. II. 320/1929. sz. a. 1930. okt. 31-én.) Az állami italmérési jövedékről szóló 1921 : IV t.-c. 3. §-a értelmében a szeszes italoknak ki­mérésére szóló engedély személyhez kötött jogo­sítvány és sem haszonbérbe nem adható, sem másra át nem ruházható; és a gyámság vagy gondnokság alatt álló egyéneken, valamint a jogi személyeken kívül minden más engedélyes az üzletet személyesen és saját felelősségére tarto­zik vezetni. A felhívott törvényhely az engedé­lyesnek az üzletben kétféle alkalmazott tartását engedi meg: nevezetesen 1. megbízottat, a kimé­résben való segédkezés céljából saját felügyelete és felelőssége mellett, és ezt az alkalmazni szán­dékolt megbízottat is teljes megbízhatóságának, feddhetlen előéletének és magyar állampolgár­ságának igazolása mellett a pénzügyigazgatóság­nak bejelenteni köteles; 2. üzletvezetőt, de ezt csak a pénzügyi ható­ság engedélyével és csak abban a kivételes eset­ben, ha az engedélyest az üzlet személyes veze­tésében tőle egyáltalán nem függő és el nem há­rítható akadály gátolja, és csak az akadályozta­tásának tartamára. Az A) alatti szerződéssel alperesek a tulajdo­nukat alkotó korcsmaüzletben (italmérésben) há­rom évi időtartamra italmérőkül alkalmazták fel­pereseket. Nincs megtámadva a fellebbezési bíró­ság által is elfogadott az az elsőbírósági tény­megállapítás, hogy I. r. alperes, mint engedélyes ehhez a pénzügyi hatóság engedélyét ki nem kérte. A 7. sorsz. tárgyalási jegyzőkönyv szerint a felek egyezően előadták, hogy az italmérési jog engedélyese, az I. r. alperes az A) alatti szerző­dés létrejötte előtt megbetegedett és ezokból jött létre a kérdéses szerződés. Ebből az elő­adásból kétségtelen, hogy az engedélyes I. r. al-

Next

/
Thumbnails
Contents