Kereskedelmi jog, 1930 (27. évfolyam, 1-12. szám)

1930 / 12. szám - A magyar szövetkezeti jog időszerű kérdései - Részvénytársaságok finanszirozása

12. sz. KERESKEDELMI JOG 249 nagy és erős a konkurrencia. Több mint valószínű tehát, hogy a kormány a márkacikkgyárosok ellen semmilyen lépést nem fog tenni, viszont előrelátható az is, hogy a márkacikkrendszer fenntartása a jövőben nem kis nehézségekbe fog ütközni. A gyárosnak ugyan ezután is módjában fog állni a reverzálist be nem tartó kereskedő ellen tisztességtelen verseny miatt pert indítani, mert hiszen az árrontó kereskedő eme cselekménye ezután is beleütközik az üzleti tisztességbe és a jó erkölcsökbe. De ezzel szemben a KVO 8. §-a értelmében a kereskedőket meg fogja illetni az a jog, hogy kötelezettségüket felmondási idő nélkül felmondják, ha erre „nyomós okuk" van. Nyomós oknak tekintendő a rendelet értelmében a felmondó fél gazdasági mozgásszabadságának méltánytalan befolyásolása a termelés, forgalombahozatal vagy ármegállapítás terén. Direkt kézenfekvő tehát az a lehetőség, hogy a kereskedő abból a célból, hogy kötelezettségétől szabaduljon, vagy a gyárosra pressziót gyakoroljon, a szerződést felmondja és így a gyárost, ha az árak egyöntetű betartását keresztül akarja vinni, perre kényszerítse.4 Nyilvánvaló, hogy az ily perek légióinak vitele a gyáros anyagi erejét hamar kimenti és így félő, hogy a NotVO ezen újítása, mellyel a márkacikk reverzális-rendszert kartelnek tekinti, azon eszmei értékek tönkretételére fog vezetni, amelyeket a gyáros a maga árujának bevezetésével és népszerűsítésével nagy költségek árán teremtett. SZEMLE. Minden Aspirin- csomagoláson látható az a jel, amely a valódiságért és jóságért szavatol.—Kérjen mindig Aspirin-tablettákat az ere deti BAYERkereszttel ellátott csomagolásban. Csak gyógyszertárban kaphatók. Aspirin felülmúlhatatlan. 4 Itt is felmerül az a kérdés, hogy többszöri szállítás esetén minden reverzálist külön kell-e felmondani. — Ha az árrontó kereskedőnek a gyáros nem ckar újabb árút adni, ehhez a KVO. 9. §. értelmében a kartelbíróság elnökének engedélye szükséges, ami rendszerint szintén újabb perre vezet. A Magyar Jogászegylet közgyűlése. A Joj gászegylet ezidei rendes közgyűlése a magyar jogászság e reprezentatív egyesületének régi | hagyományaihoz méltó külsőségek között folyt I le. A közgyűlésen megjelentek soraiban ott ; láttuk jogászvilágunk összes számottevő képviselőit, legmagasabb bíróságaink elnökeivel az élükön. A Szászy Béla elnök által tartott megnyitó beszéd pedig a jogélet minden ágára kiterjedő széleskörű tanulmányra valló előkelő jogászi tartalmával méltónak bizonyult a közgyűlés lelkes ünneplésére. (Az elnöki megnyitó egy részét lapunk élén közöljük.) A közgyűlést követőleg dr. Mendelényi László kúriai bíró az angol büntető igazságszolgáltatást ismertette, rá| mutatván az angol jognak a magyar joggal való ; rokonságára. Az egyszerűsítési reform helyességének hangoztatása mellett rámutatott a fellebbezések nagy számának okára, melyek kiküszöI bölésére az elsőbíróságok nívójának erősítését, az esküdtbíráskodást s az ügyészi kar tűlbuzgóS ságának mérséklését ajánlotta a vádemelés s a I jogorvoslatok bejelentése körül. — A magyar szövetkezeti jog időszerű kérdései, címmel dr. Kuncz Ödön egyetemi tanár, lapunk főszerkesztője nagysikerű előadást tartott a j Magyarországi Szövetkezetek Szövetségében, j melynek alelnöke. Foglalkozott mindenekelőtt törvényhozásunknak ama rendszerével, hogy vaj lamennyi szövetkezet általános jogi szabályozása mellett a szövetkezetek egyes fajait külön is szabályozza és ezt az egyes szövetkezetek céljának, természetének és lényegének különbözősége folytán helyesnek tartja. Ezután a központi kényszerre tért át és ezt a gondolatot, mely a hitel- és szakipari szövetkezeteknél kitűnően bevált, alkalmasnak tartja egyéb szövetkezetekre való kiterjesztésre is. A szövetkezeteknek hitelképességének kérdését taglalva felvetette a korlátlan felelősség kikapcsolásának és a pótfizetési kötelezettség behozatalának eszméjét. Ez igen alkalmas tőkeszerző eszköz volna a szövetkezetek számára, melyeknek az üzletrész nem biztosít oly nagy tőkefelszívóképességet, mint a részvény. A belső szervezet tekintetében hangsúlyozta a nyilvánosság, ellenőrzés és felelősség fontosságát és felhívta a figyelmet a nagy taglétszámú szövetkezeteknél a képviselői gyűlés fontosságára. Végül rámutatott a nyereségfelosztás és a nem-tagoknak való árusítás kérdésének jelentőségére. Részvénytársaságok iinanszirozása címmel dr. Kuncz Ödön a Kamarai Hites Revizorok Országos Egyesületében magas nívójú előadást tartott. Bevezetésül rámutatott arra, hogy az élet joga mennyire eltávolodott a kereskedelmi törvény jogától és elgondolásától. A kereskedelmi törvény demokratikus elgondolásával szemben ma kétféle részvényes van: a tökét adó kisrészvényes és a vállalkozó részvényes. A részvénytársaságok nem izolált magántársaságok többé, hanem nagyvállalatok, melyeknek megfelelő működése közérdek. A KT. finanszírozó eszközként a részvényt és kötvényt szabályozza, holott ezek a részvénytársaság tökeszükségletét kielégíteni ma már nem tudják. Ezért szükséges a részvényjog reformja, melynek feladata a papirosjogot az