Kereskedelmi jog, 1930 (27. évfolyam, 1-12. szám)

1930 / 11. szám - A biztosítási szerződési jog nemzetközi egységesítése

11. sz. KERESKEDELMI JOG 237 rendelet 6. §-ának utolsó bekezdésében megállapított alakszerűség megtartása nélkül létrejött ügylet hatálytalanságára és követelheti-e ennek következtében az előző állapot helyreállítását abban az esetben, ha a megrendelt gépet átvette és használatba vette? (Vonatkozással a m. kir. Kúriának egyfelől P. IV. 8988—1926/12. és P. IV. 9585—1927/30. számú, másfelől P. VII. 4859—1927/14., P. VII. 1607—1928/14. és P. IV. 1357—1929/23. számú ítéleteire.)". Az ügy előadója a jogegységi tanács ülésében dr. Sztankovits Jenő kir. kúriai bíró. Hazai irodalom. A vállalati revíziók és jogi kihatásaik. A Magyar Jogászegylet Gazdasági Intézetének 1930 május 21.-én tartott előadása. Irta: dr. Vajda Ákos ügyvéd, a P. K. igazgatója. Budapest, 1930. A Magyar Jogászegylet kiadása. — A tanulmány szerzője, mint a revizori kérdés egyik legalaposabb ismerője, a Kftt. 73. §-a által ösztönöztetve tartotta meg előadását. Minthogy az 1930 : V. t.-c. a kormánynak adta meg a jogot a revizori kérdés szabályozására szerző szükségesnek tartotta, hogy a revizori intézményes kérdését teljesen megvilágítsa s a szakköröket, a revizorokat megillető jogokról s az őket terhelő kötelességekről felvilágosítsa. Utóbbiak között a revizori hűség s a titoktartás kötelességét emeli ki, mint amelyek első sorban szabályozást igényelnek. Külföldi irodalom. Dr. Leo Huppert: Das neue ung. Gesetz von der GmbH. (G. A. V. 1930) im Lichte des auslándischen, besonders des deutschen Gesetzes. — Sonderabdruck aus ,,Zentralblatt für Handelsrecht" 1930. No. 8. Carl Heymanns Verlag. Berlin, No. 8. Francis de Király: International cartels and their effects on the progress of international law. — London 1930. Die Marké „Ichthyol". In- und Auslándische Gerichtenscheidungen, bearbeitet von Prof. Dr. Martin Wassermann, Rechtsanwalt in Hamburg. Hamburg, 1930. — Egy világmárka körüli jogviták a különböző országokban, melyek különösen a Freizeichen, a minőségjelzők s hasonló kérdések tekintetében szolgáltatnak értékes adatokat. Eigentumsvorbehalt und Abzahlungsgescháft. Einschl. des Rechts der Teilzahlungsfinanzierung. Von Priv. Doz. A. R. und L. R. Helmut Rühl. 1930. Berlin. Springer. 26.80 M. E. Hirsch, Der Rechtsbegriff Provision im französischen und internationalen Wechselrecht, Verlag Eltwert, Marburg i. H. 1930. S. 172. Piltz-König: Genossenschaftsgesetz, Verlag „Die Kohlenwirtschaft". Berlin, 1930. S. 272. Passow: Kartelle, Gustav Fischer, 1930. Welter: Erneuerung des Aktienrechts, Frankfurter Sozietátsdruckerei, 70 S. Scholz: Kommentár zum G. m. b. H. Gesetz, Köln, Schmidt, 1928, RM. 25. Dávid: La protection des minorités dans les sociétés par actions, Paris, Sirey, 1929. Pottier: Les sociétés á responsabilité limitée, ¥ éd., Paris, Démod. 1930. p. 20. BÍRÓI JOGGYAKORLAT. Általános. 138. Nem szűnik meg a megtámadási jog azért, mert a megtámadó nyilatkozatát tévedésének felismerése után nem nyomban, hanem csak több évi késedelemmel tette meg; az anyagi jogi szabály szerint ugyanis azzal a féllel szemben, aki a tévedést okozta, a megtámadó nyilatkozat az elévülési határidőn belül bármikor megtehető és így a megtámadásnak az erre vonatkozó nyilatkozat késedelme akadályául nem szolgálhat. Az anyagi jog szerint a jognyilatkozat tévedés címén ugyanazon feltételek mellett és keretek között támadható meg akkor, ha a tévedést a másik fél okozta, és akkor, ha a másik félre a szerződésből aránytalan nyereség származik. (P. IV. 4529/1930. sz. a. 1930. szept. 17-én.) Baleset. 139. Balesetet szenvedett napszámosnak alkalmaztatása nem szüntette meg, csupán felfüggesztette kártérítési igényét addig az időpontig, míg új alkalmaztatása tartott. (P. II. 7937/1929. sz. a. 1930. okt. 1-én.) Az irányadó tényállás szerint az alperes ura* dalmában napszámosi minőségben alkalmazott felperes 1917. decemberben akként szenvedett balesetet, hogy a gőzgéppel hajtott kukoricaszártépö gép mellett a kukoricakévéknek az etető részére való továbbításával lévén megbízva, Molnár György megbizott gépkezelő utasítására a lecsúszott gépszíjat akarta helyére feltenni, miközben jcbbkeze a forgókerék és a szíj közé szorulva összeroncsolódott; az alperes a baleset után a felperest teljes cselédilletmény mellett, csősznek alkalmazta, 1928. május 15.-én azonban a felperest kifogás alá eső magaviselete miatt a szolgálatból elbocsátotta. A felperesnek gazdasági cselédként (csősz) való alkalmazása által a peres felek között új szolgálati szerződés létesült ugyan, — minthogy azonban az új szerződés a balesetre való tekintettel a napszámosi alkalmazás helyébe lépett, és a perben nem merült fel adat arra, hogy a felperes az új szerződés kötésekor kártérítési igényéről lemondott volna, az új szerződés a felperes kártérítési igényét nem szüntette meg, csupán felfüggesztette addig az időpontig, amíg az új alkalmaztatás tartott.) Ebből folyik, hogy a felperes kártérítési igénye a gazdasági cselédi alkalmazás megszűntével az esetben is feléledt, ha az alperes a felperes gazdasági cselédi alkalmaztatását egyébként a felperes magviseletére visszavezethető okból jogosan szüntette is meg. A fellebbezési bíróság helyesen állapította meg, hogy az alperes gépkezelője vétkes gondatlanságot követett el azáltal, hogy a felperesnek, aki a gép kezeléséhez nem értett, a forgásban levő kerékről lecsúszott gépszíj visszatételére utasítást adott anélkül, hogy a gőzgéppel hajtott, tehát veszélyes üzemű gépet megállíttatta volna. E tényállás alapján az anyagi jognak (1900. XVI. t.-c. 14. §.) megfelel az a jogi döntése, hogy e vétkes gondatlanság következtében az alperes, aki a m. kir. Kúriának a 84. sz. teljesülési határozatában lefektetett jogelv szerint az üzem