Kereskedelmi jog, 1930 (27. évfolyam, 1-12. szám)

1930 / 4. szám - Die Reform des englischen Aktienrechts durch die Companies Act 1929. - Ein Beitrag zur deutschen Aktienrechtsreform

98 KERESKEDELMI JOG 4. sz. gyűlési határozatának megtámadására irányuló és a Pp. 2. §. második bekezdésének 6. pontja értelmében — tekintet nélkül az értékre, — a kir. törvényszék hatáskörébe tartozó pereknek abból a fogalmi alapeleméből, hogy az ily per nem valamely jogviszony, vagy jog fennállásának, vagy fenn nem állásának bírói megállapítására, hanem az annak során hozandó ítélet konstitutív tartalmánál fogva az adott jogi helyzet kialakítására irányul, és a kereskedelem ide vonatkozó sajátos viszonyaiban rejlő abból a követelményből, hogy a részvénytársaság vagy a szövetkezet közgyűlési határozatának megtámadásával vitássá tett jogi helyzet a szükségkép ide nem tartozó nehézkes és hosszadalmas kereseti tényalapoktól és jogvédelmi kérdésektől mentesítve, minél gyorsabb elbírálást nyerhessen, okszerűen következik, hogy az ily megtámadási kereset az annak körén kívül eső más jogviszonyra vonatkozó megállapítási vagy teljesítési kérelemmel egyidejűleg vagy utólagosan nem halmozható, és azzal szemben a perbe bocsátkozott ellenfél részéről viszontkereset nem támasztható. A kereseti rendkívüli közgyűlési határozatok megtámadását illetően pedig: minthogy az e részben meg nem támadott ténymegállapítás szerint a felperesek a 7000 1925. P. M. számú rendelet 10. §-a második bekezdése értelmében az I. rendű alperesi részvénytársaság régi részvényei felülbélyegzésének elrendelése folytán e részvények bemutatására kitűzött határidő elteltével, azaz 1927. évi május hó 20. napját követően a tulajdonukban levő, együttesen 82/100-ad részvényt kitevő hányadrészvényeiket a fentebb hivatkozott rendelet 12. §-ának első bekezdésében meghatározott és az I. rendű alperesi részvénytársaság megnyitó mérlegét megállapító közgyűlés üzletévét követő harmadik üzletév eltelte előtt — 1929. év elején — az I. alperesi részvénytársaságnál felülbélyegeztették, és minthogy a m. kir. Kúriának 1929. évi november hó 26. napján Pk. IV. 6344 1922—45. szám alatt hozott végzése értelmében jogerőssé vált. és a budapesti kir. ítélőtábla részéről 1929. évi július hó 2. napján P. VI. 5804/1929—39. szám alaitt, a budapesti kir. törvényszék, mint cégbíróság részéről pedig 1929. évi május hó 3. napján Cg. 29.909/1929—26. szám alatt hozott végzésekben a bíróság a 7768/1928. P. M. számú rendelet alapján kimondotta, hogy a felperesek tulajdonában levő és a most hivatkozott végzésekben részletesen körülírt, fennebb megjelölt hányadrészvények az I. rendű alperesi részvénytársaság felértékelési közgyűlésének megtartási időpontjától, azaz 1926. évi április hó 30. napjától számítottan 1929. évi április hó 27. napjáig azaz addig a napig terjedő joghatállyal, amíg ezek a hányadrészvények a felperesek részéről megfelelő számú töredékrészvények megszerzése útján egész részvényekké kiegészíthetökké váltak, különfajú részvények, amelyeket a 7000— 1925. P. M. számú rendelet 12. és 13. §-a szerint a hányadrészvényesek akarata ellenére kicserélni, vagy hatálytalanítani nem lehet, és amelyeken alapuló tagsági és szavazójog a hivatkozott 7768 1928. P. M. számú rendelet 1. §-a szerint az előbb idézett 7000/1925. P. M. számú rendelet 16. §-a értelmében olykép tekintendő megállapítottnak, hogy egy hányad részvényest valamennyi hányadrészvénye alapján együttvéve legalább „egy" szavazati jog illet meg, figyelemmel arra is, hogy az I. rendű alperesi részvénytársaság a most hivatkozott cégbírósági végzésekben foglalt kijelentése szerint is beleegyezett abba, hoigy a felperesek tulajdonában levő, fennebb megjelölt hányadrészvények kiegészítésére szolgáló és a cégbíróságnál részéről letett hányadrészvények a felpereseknek minden feltétel és ellenérték nélkül azonnal kiutaltassanak, tehát a felperesek 1929. évi április hó 27. napján a részükre letett, most megjelölt kiegészítő részvények alapján egy-egy részvény tulajdonosaivá váltak, a felpereseket a részvénytársasági összességi jegok gyakorlására hivatott oly részvénytulajdonosoknak kell tekinteni, akiket az I. rendű alperesi részvénytársaság 1928. évi január hó 3. napján megtartott rendkívüli közgyűlését illetően is nemcsak ezen a közgyűlésen való részvételi és szavazati, de a Kt. 174. §-a értelmében az ezen a közgyűlésen hozott határozatokra vonatkozó megtámadási jog is megillette, tehát a fellebbezési bíróságnak, mindezt megállapító jogi auntése anyagi jogszabályt nem sért, ebből kifolyólag az I. rendű alperesnek ez ellen irányuló felülvizsgálati panasza alaptalan. E mellett a jogi álláspont mellett — tekintettel arra, hogy az I. rendű alperesi részvénytársaság alapszabályai 17. §-ának második bekezdése értelmében a közgyűlés egyhangú határozata szükséges ahhoz, hogy az I. rendű alperesi részvénytársaság, mint gyár sörgyártás céljára üzembe vétethessék, úgyszintén ahhoz is, hogy az ide vonatkozó alapszabálybeli rendelkezés megváltoztattassák, és tekintettel arra, hogy a megtámadott közgyűlési határozatok hozatala alkalmával a rendkívüli közgyűlésen jelen volt, és a kifejtettek szerint szavazati joggal rendelkező felperesek tiltakozása folytán a hozott határozatok „egyhangú határozat"-oknak nem tekinthetők, a fellebbezési bíróságnak a megtámadott rendkívüli közgyűlési határozatok megsemisítésére vonatkozó jogi döntése anyagi jogszabályt nem sért. Részvénytársaság. 54. A részvénymajoritás felelőssége a kisebbségnek okozott kárért. (P. IV. 6144/1929. sz. a.— 1920 febr. 26-án.) A felperesnek a tényállás hiányosságából merített támadása alapos. A fellebbezési bíróság ugyanis nem állapított meg tényállást a per tárgyává tett igény alapjául szolgáló abban a kérdésben, hogy II. r. és III. r. alperesek felelősséget vállaltak-e az I. r. alperes részvénytársasággal szemben, a részvényesek érdekében az iránt, hogy annyival és akként fognak a szükséges összeg rendelkezésre bocsátásával hozzájárulni a részvénytársaság tartozásának rendezéséhez, hogy a részvénytársaság összes kötelezettségeinek pontosan eleget tenni képes legyen és annak folytán az I. r. alperes által a bank r.-t.-al 1924. évi szeptember hó 11-én kötött 8. •/. jelű szerződéssel megszerzett bank