Kereskedelmi jog, 1930 (27. évfolyam, 1-12. szám)

1930 / 4. szám - A mérlegjog törvényhozási problémái

4. sz. KERESKEDELMI JOG 81 tani az ú. n. koncern vállalatok esetében, nemkülönben a holding társaságok tekinteté­ben, ha és amennyiben ezen társaságokat részvényjogunk külön szabályozásban kívánja részesíteni. Számolok azzal az ellenvetéssel, hogy a javasolt szabályozás túlzott megkötése a for­galom szabadságának és a szabad gazdasági fejlődésnek útját állhatja. Ezt az ellenvetést azonban megcáfolja a részvénytársasági ügy nemzetközi fejlődése. Mint sajátszerű tényt említem fel, hogy azok a német vállalatok, melyek vezetői a legnagyobb eréllyel szálltak síkra saját vál­lalatuk tekintetében, nemkülönben, a gazda­sági közéletben elfoglalt kimagasló állásuknál fogva, a köz szempontjából is a publicitás ezirányú megvalósítása ellen, akkor, amidőn a külföldi tőkepiacra apelláltak akár rész­vények, akár kötvények elhelyezése érdeké­ben a legmesszebbmenő publicitásnak kész­séggel alávetették vállalatukat, természetesen anélkül, hogy a vállalatnak ebből a legcse­kélyebb kára lett volna. Ami a hazai vállalatainkat illeti, tudok esetet arra is, hogy a vállalat részvényesei a vállalattal kapcsolatban álló külföldi anya­vagy testvérintézmény irományaiból szerezhet­tek értesülést olyan vonatkozásokról, amelyet tulaj donkép a magyar vállalat mérlegéből, eredményszámlájából és üzleti jelentéséből kellett volna megtudniok. Nem véletlen, hogy az angol és amerikai részvénytársulatok még törvényhozási kény­szer nélkül is viszonyaiknak igen messze­menő feltárására tartják magukat kötelezet­teknek és pedig nem csak hazájukban, de hazájukon kívül is. Csak példakép utalok a Ford koncern európai részvénytársaságaira, amelyeknek őszintesége követendő mintakép, még pedig annál inkább, mert a koncern olyan országok­ban letelepedett részvénytársaságokra is al­kalmazza, amelyeknek sem törvényhozása, sem gazdasági praxisa nem írja elő a részle­tezést, mire példa a német Ford r. t. mérlege, amelynek eredmény-számlája nem a gyártási haszon, hanem az év folyamán forgalomba hozott autók és traktorok, valamint alkatrészek teljes számlaösszegével kezdődik, aminek megfelelőleg az üzemi kiadások is kiderülnek az eredményszámlából. Javaslatom tehát csak odáig terjed, hogy a jó üzletvitel által megkívánt és annak elis­mert elveiből következő követelmények be­tartását biztosítsuk. II. Gerincét képezik a mérlegjog kérdésének az értékelésre vonatkozó szabályok. E részben a T-vel szemben azt a nézetet vallom, hogy az értékelést a mérleg forduló­napjának értékével kell foganatosítani. Az ettől való eltérés pl. a negyedévi átlag­gal való operálás nem szükséges, de nem is ajánlható. Az értékelés mérve tekintetében két kü­lönböző irányú szabályozásra van szükség, az egyik a minimum, a másik a maximum körül­írása. A maximális érték szabályozásának célja a részvénytársasági vagyon szoliditásának megóvása, az a részvényesek és egyszersmind a hitelezők érdekeit szolgálja. A minimumé pedig a részvényesek osztalékjogának bizto­sítása. A Kt. 199. §-a tulaj donképen csak egy értékelési szabályt tartalmaz: sem minimum, sem maximum abban helyt nem foglal. Indokoltnak mutatkozik mindenekelőtt, hogy a részvénytársasági jog újjászabályozá­sának keretében a maximális értékelés sza­bályoztassék. Helyes törekvése a T-nek, hogy a nem realizált nyereségek osztalék fizetésére ne legyen felhasználhatók és hogy utólagos fel­értékelések ne legyenek megengedve. Előfordulhat azonban, hogy a részvény­társaság kedvezőtlen üzletmenete mellett a részvénytársaság az esetben, ha vagyontéte­leit beszerzéskori árukkal illetve beszerzés­kori árfolyamukkal veszi fel, veszteséget kell hogy kimutasson^ sőt esetleg vagyona felét már elvesztette, sőt formailag passzivitásba kerül, habár de facto aktív, mert aktiváinak értékelésében jelentős latentia foglaltatik. Indokolt és helyes, hogy ilyen esetben a felértékelés lehetővé tétessék egész addig a határig, hogy a veszteség illetve passivitás ne álljon be, viszont ez a felértékelés a köz­gyűlésnek bejelentendő és oly módon kell hogy keresztülvezettessék, hogy ez a felérté­Célszerü ha Aspirin mindig kéznél van. Tabletta alakjában kényelmesen magánál hord­hatja és ezenfelül az elöirf adagolás állandóan rendelke­zésére áll. n i­© Ügyeljen a BAYERs keresztre es az eredeti csomago­lásra, a zöld szalaggal.

Next

/
Thumbnails
Contents