Kereskedelmi jog, 1930 (27. évfolyam, 1-12. szám)

1930 / 4. szám - A mérlegjog törvényhozási problémái

82 KERESKEDELMI JOG 4. sz. kelés sem akkor, sem később osztalék fizetésére felhasználható ne legyen. A T. 92. §-ának harmadik pontja, amely az üzleti berendezésre és egyéb vagyontárgyakra vonatkozólag megengedi, hogy azok a beszerzés értékében legyenek telvehetők, akkor is, ha értékük kisebb, helyeslendö. Hiszen ezen vagyontárgyak nem eladásra, hanem állandó használatra vannak szánva s így indokolt, ha a normális leírások kötelezettségének kikötése mellett a vállalat jogosult azokat a beszerzéskori értékben felvenni. Amint nem vehető figyelembe, hogy a szóbanforgó vagyontárgyak a mérleg fordulónapján nagyobb értékkel bírtak és ez a többletérték nem használható fel nyereség kimutatására és osztalék fizetésére, ép úgy nem kell kötelezni a részvénytársaságot arra sem, hogy az esetleges értékcsökkenést kimutassa, hiszen ezt a célt szolgálja részben a tervszerű leírás. A minimumot nézve, az alacsonyabb értékelést minden törvényhozás meg kell hogy engedje és annak korlátját csupán a részvényesek osztalékjoga alkothatja. Ezzel kapcsolatos a tartalékok létesítésének és az ú. n. látenciáknak kérdése. Ha a mérleg az aktívumot a valóságnál csekélyebb mértékben, a tartozásokat annál magasabb összegben tünteti fel, tartalékot létesít. Amíg a tartalékolás a törvény által előírt kötelező tartalék létesítésére és gyarapítására fordíttatik, addig a nyilt tartalékolás kötelező. Hasonlókép kötelező a tartalékolás azon határig, amelyet az alapszabályok e részben előírnak. Mihelyt azonban oly tartalékolás létesíttetik, amely meghaladja az alapszabályok által előírt illetve megengedett mértéket, a tartalékolás összeütközésbe jut a részvényes osztalékjogával. A régebbi részletesebb alapszabályok igen gyakran részletesen foglalkoztak a leírások mértékével is, megállapították pl, hogy épületekre, gépekre, szerszámokra stb, milyen leírások eszközölhetők. Ha e szabályok a leírásokra nem a minimumot írják elő, akkor a kérdést eldöntik. A modern alapszabályok azonban inkább afelé tendálnak, hogy vagy nem írják elő a pozitív leírási kulcsot vagy azokat mint minimális kulcsokat állapítják meg, ezzel is kiterjesztvén a vezetőség illetve a többség elhatározási lehetőségét. Ezzel kapcsolatban áll az az irányzat, amely az alapszabályokban a közgyűlés részére a nyereség hovafordítására teljes szuver énítást akar biztosítani, kimondva pl. az alapszabályokban azt, hogy a tiszta nyereség hovafordítása iránt a közgyűlés szabadon határoz. A mai részvényjog szempontjából lehetőnek tartom az alapszabályok ilyetén intézkedését, minthogy számos alapszabály így is disponál, sőt a jövőre vonatkozólag sem tartom kizárandónak annak a lehetőségét, hogy valamely részvénytársaság olyan alapszabályokat statuáljon az alapításkor, amelyekben a közgyűlés részére feltétlen jogot biztosít tartalékok létesítésére illetve az osztalék tetszőleges megállapítására. Nem kívánom ehelyütt részletesen taglalni és csak mellesleg említem meg, hogy a cégbíróság által újabban kezdeményezett az a gyakorlat, amely a részvényesek osztalékjogát az alapszabályokban biztosítani kívánja, ezen irányban csak igen hiányos védelmet nyújt. Részben ezen újabb gyakorlat hatásaként, részben még a korábbi szövegezés alapján sok alapszabály a részvényesek osztalékjogát kifejezetten biztosítja, sőt mint említettem, a leírások tekintetében fix kulcsot tartalmaz. Ezzel kapcsolatban olyan alapszabályi intézkedések is vannak, amelyek a tartalékalapokra vonatkoznak, jelesül olyan szövegezéssel, amely a tartalékok szabályozását tíx kulccsal írja elő. Ha az alapszabályok a részvényesek osztalékjogát ilyen irányban statuálják, úgy ezzel, ezen szabály dinamikai hatását figyelembevéve, az értékelések minimuma tekintetében is szabályozást tartalmaznak és az ilyen alapszabályok uralma alatt nem lehetséges, az értékeléseknek a kellő óvatosság mértékén túl eszközölt leszállítása útján tartalékot létesíteni vagy növelni. Ilyen alapszabályszerű intézkedések mellett a részvénytársaság közgyűlése a jelenlegi jog uralma alatt nincs feljogosítva arra, hogy a nyereségből a megengedettnél nagyobb tartalékot létesítsen és a közgyűlésnek ilyen tárgyú határozata sikerrel megtámadható. Véleményem szerint továbbá az alapszabályok olyan módosítása, amely a tartalék mértékét emelné és a tiszta nyereség hovafordítása kérdésében adott kereteket, osztalékot a részvényes kárára csökkentené, a részvényeseknek csak egyhangú határozatával foganatosítható, a többségi határozat azonban bármely részvényes keresetére megsemmisítendő. De lege ferenda meggyőződésem ugyanez. A részvénytársaság megalakulásakor az alapítóknak illetve az első részvényeseknek határozniok kell a tekintetben, hogy milyen szabályokat kívánnak statuálni a tartalékolások és ezzel kapcsolatban a részvényesek osztalékjoga kérdésében. E tekintetben megadnám a szabad lehetőséget minden irányban.