Kereskedelmi jog, 1930 (27. évfolyam, 1-12. szám)
1930 / 4. szám - Liquidationális eljárás és kényszeregyezség
KERESKEDELMI JOG HITELJOGI ÉS GAZDASÁGPOLITIKAI FOLYÓIRAT Szerkesztőség és kiadóhivatal: BUDAPEST, V , Visegrádi-utca 14. sz Telefon: Aut. 271—65. ALAPÍTOTTA néhai GRECSÁK KÁROLY v. b. t. t., igazságiigyminiszier FŐSZERKESZTŐ: TISZTELETB. FŐSZERKESZTŐ: Dr. KUNCZ ÖDÖN BUBLA FERENCZ egyetemi nyilv. rendes tanár, ny. kúriai tanácselnök. FELELŐS SZERKESZTŐ: Dr. SZENTÉ LAJOS ügyvéd. Előfizetési ár: Egy évre: 16 P. Félévre: 8 P. Egy füzet ára: 1.60 P. HUSZONHETEDIK ÉVFOLYAM 4. SZ. MEGJELENIK MINDEN HÓ ELEJÉN BUDAPEST, 1930 ÁPRILIS 1. Liquidationális eljárás és kényszeregyezség. Irta: Dr, Kőnig VUmos, udv. tanácsos, ügyvéd. A Pester Lloyd hasábjain mérsékelt hanghordozással, de tartalmilag elég éles vita folyt afelett, hogy kit illet meg az érdem, hogy a | liquidatió eszméjét először felvetette. Véleményem szerint a hazai szerzők prioritása gyönge alapon nyugszik, mert kísérleteiket a belga és a francia törvényhozás rég megelőzte. Az ezen államokban hozott törvények negyven évet felülmúló múltra tekintenek vissza és 1887., illetve 1889. óta közkézen forognak. Sőt ha egy kis jogtörténeti visszatekintésre határozom el magamat, azt látom, hogy legalább a Digesták szerint bizonyos Julianus hír szerint római jogász már a missio in possessionem bonorum intézményével foglalkozott. Csekélységem is mikor az igazságügymíníszterium a csődönkívüli kényszeregyezségről szóló rendelet első tervezetét nekem megküldötte, hogy arra észrevételeimet megtegyem, rámutattam arra, hogy elfelejtették a liquidationális eljárást szabályozni. Természetesen eszem ágában sem lehetett ebben valamely úttörő felfedezést nyújtani és természetes az is, hogy a hivatásos bürokratikus kodifikátorok, — akiknek monopolszerű bölcsességéről érdemes volna egyszer egy pathologikus tanulmányt írni — szerény észrevételemet a papírkosárba dobták. Ami a jövőt illeti, úgy sincs kizárva, hogy további 15 év elteltével eloszlathatok lesznek azok a védegyleti aggályok, vájjon sza- , bad-e a fizetésképtelen adósnak vagyonát elvenni ama nem eléggé humánus célból, hogy az a hitelezők közt felosztassák. És ha azokat az eredményeket nézem, melyek a kényszeregyezségi rendelet hatálya alatt megvalósultak, valóban az ilyen liquidationális eljárás erős inkongruenciát teremthetne a mai állapotokkal szemben. Ma a védegyleti jelszó, aki 50%-ot ígér, praesumitur bonus ac justus! A misso in possesionem széttépné az adósnak ma bőven élvezett biztonsági állapotát. Különben a hatályban levő kényszeregyezségi eljárás akár liquidatióval, akár | anélkül előbb-utóbb egész hitéletünk elsorvadására fog vezetni. Mert ez az eljárás esztelenül nehézkes, szükségtelenül drága és a csődeljárás oltalma alatt — amely a vagyonokat a legnagyobb precizitással megsemmisíti — biztos sikert nyújt az adósoknak. Válogatás nélkül azoknak is, akik nem áldozatai gazdasági züllöttségünknek, hanem akik ab ovo reménytelen, könnyelmű vállalkozásba bocsátkoznak vagy oly könnyelmű életmódot folytatnak, hogy a deficit csakis a tartozások leszámításával válik fedezhetővé. Emberek, akik azelőtt még a villamosra sem ültek, hogy a viteldíjat megtakarítsák, autókat tartanak és azok, akiknél luxusszámba ment, ha családjukat Budakeszire küldhették nyaralni, ma az északi vagy a keleti tenger közti választással foglalkoznak! Nem lehet elvitatni, hogy a védegyletek a múltban is üdvös tevékenységet fejtettek ki és az tőlük a jövőben is várható. De másrészről kétségtelen az is, hogy a védegyleti mentalitás egyoldalú és nem képes egészséges közgazdasági követelmények magaslatára emelkedni. Azok az érdekkörök, melyeknek szolgálatában áll, bizonyos félelmi érzetek hatásának vannak kitéve, melyek azt juttatják kifejezésre, hogy mindnyájunkat érhet baleset. Azért végzetes , hiba, hogy gazdasági életünk legbiztosabb faktorai átengedték a vezetést egy szűk látkörű érdekcsoportnak és nyugodtan nézik, hogy a fizetésképtelenség jogának kiépítése lehetetlenné válik az ott beidegződött maradiság miatt. Aki a hitel gazdasági funkciójának fontosságáról meg van győződve, egy napig sem