Kereskedelmi jog, 1930 (27. évfolyam, 1-12. szám)

1930 / Tartalommutató

260 KERESKEDELMI JOG 12. sz. később megtudott körülmények ellenben az azonnali hatályú elbocsátás okaként utólagosan is érvényesíthetők • ••• 144 61. Az állandó bírói gyakorlat értelmében az alkalmazott szerződésszerű munka- és jogkörének a munkaadó részéről történő egyoldalú olyan megváltoztatása, amely az alkalmazott önérzetét méltán bántja és az előbb betöltött munka- és jogkör, valamint szolgálati állásának jellege tekintetében azt lényegesen alárendeltebb helyzetbe hozza, a munkaadó részéről olyan szerződésszegésnek tekintendő, amely az alkalmazottat azonnali hatályú felmondásra és a szolgálatból való azonnali kilépésre jogosítja ... 145 62. A kávéházi főpincér felmondási ideje annyi, mint a fontosabb teendőkkel megbízott iparossegédé 189 63. Az egy évi felmondási idő a magasabb tudományos képzettséget igénylő állást betöltő és irányító tevékenységet kifejtő alkalmazottakat csak olyan vállalatnál illetik meg, amely akár az alkalmazott tisztviselők és munkások nagy számánál, akár a termelés és forgalom méreteinél fogva a kis- és középüzemek átlagos terjedelmét meghaladja és az úgynevezett nagyüzemek közé tartozik 190 64. Az 1884: XVII. t.-c. 94. §. b) pontja a felmondás nélküli azonnali elbocsátás okául a főnök, vagy helyettese ellen elkövetett súlyos becsületsértést állapítja meg; de a tiszteletlen viselkedést — az említett súlyos becsületsértés hiányában — egymagában az azonnali hatályú jogos elbocsátás okának nem tekinti 190 65. A munkavállaló, még ha a munkadíj menynyisége meghatározott összegben van is szerződésileg megállapítva, külön díjat igényelhet azokért a pótmunkákért, amelyek a vállalat előre nem látott rendkívüli nehézségei miatt merültek fel; nem illeti meg azonban külön díjazás olyan munkáért, amelyet a vállalat tárgyának kellő gondossággal való megvizsgálása esetében előre láthatott volna 211 66. Az 1910,1920. M. E. sz. rendelet 9. §-a a végkielégítés követelhetését a felek belföldi, vagy külföldi honosságra való minden tekintet nélkül, egyedül a szolgálati viszony 5 évet elérő megszakítatlanságához, valamint a munkaadó azonosságához fűzi, és nem tesz különbséget abból a szempontból sem, ihogy iaz egyébként megszakítatlan szolgálat a maga egészében Magyarországon teljesíttetett-e vagy sem 212 67. Az utazóként alkalmazott kereskedősegéd részére a főnök megfelelő utazási munkaalkalmat köteles nyújtani. Ellenesetben az utazónak kártérítés jár az elmaradt utazásokért 212 68. Próbaév kikötése esetén a szolgálati szerződés a próbaidő két havi leghosszabb tartamának lezártakor bizonytalan időre meghosszabbítottnak tekintetik. — A felmondó levél kézbesítésének szándékos meghiúsításából az alkalmazott előnyöket nem származtathat 238 i Nyugdíj. 69. Utóbb (1926-ban) létrejött nyugdíjmegállapodás érvényes 70. A magánalkalmazottak nyugdíjának átértéléséről szóló 1926. évi XVI. t.-c. rendelkezéseinek általában, de különösen a 4. §-ban foglalt rendelkezésnek nyilvánvalóan az a célzata, hogy ha a nyugdíjigény a pénz ér51 tékének leromlása után nyilt meg, az átértékelés alapjául szolgáló összeg lehetőleg azoknak a fizetéseknek figyelembe vételével állapíttassák meg, amely fizetések a szolgálatadónál a háborút megelőző időben gyakorlatban voltak ^2 71. Kötelező jogszabály hiányában a munkaadó nem tartozik a munkavállaló özvegye részére kegydíjat szolgáltatni; amennyiben azonban ilyent nyújt, jogában áll annak mértékét összeg és idő tekintetében tetszése szerint megállapítani 72 72. A Kúria hívatalbóli ténymegállapításai ... 212 73. Az a körülmény, hogy a munkaadó nyugdíjszabályzat életbeléptetése útján az alkalmazottnak nyugdíjat biztosít, — ellenkező világos kikötése hiányában még nem fosztja meg a munkaadót attól a jogától, hogy a szolgálati viszonyt törvényes felmondás útján a nyugdíjjogosultsághoz szükséges idő elérése előtt is fel ne bonthassa. E részben a bírói gyakorlat csupán azt a korlátot állította fel, hogy közvetlenül a nyugdíjjogosultsághoz szükséges idő elérése előtt eszközölt, a körülménysk szerint méltányosan nem indokolható és kizárólag a nyugdíjigény rosszhiszemű meghiúsítását célzó elbocsátás az alkalmazott nyugdíjigényének sérelmére nem szolgálhat 239 74. Az 1926 : XVI. t.-c. 12. §-ának rend-lkezáse és a vonatkozó miniszteri indokolás alapján kifejlődött bírói gyakorlat szerint, a szolgálatadó az anyagi hozzájárulásban részesített nyugdíj egyesület létesítésével nem mentesül az alkalmazottjával szemben, a nyugdíj szabályzat értelmében járó kötelezettségek alól, hanem őt a nyugdíjegyesülettel egyetemleges felelősség terheli 239 Cég. 75. A cégjegyzés közben észlelt törvényellenesség megállapítását a cégbíróság bárhonnan beszerzett adatokra alapíthatja 24 76. Bár a cégbiztos a cégjegyzés közben észlelt törvényellenességek ellen a cégbejegyzés után később is felléphet, azonban ily későbbi bejelentések tárgyában hozott cégbírósági határozat ellen perorvoslattal nem élhet 50 Társaság. 77. Közkereseti és betéti társaságnak képviseletre jogosított tagjai kereskedőknek tekintendők és rájuk az 1877 : VIII, t.-c. 9. §-a alkalmazandó 59 78. A társas viszony természetéből következik, hogy — miután a társasági ügyvitel körül mindegyik társ egyenlően érdekelve van, — a társak mindenkor ellenőrizhessék az ügyvivő működését 190 Részvénytársaság. 79. Az alapszabályokban felvett az a rendelkezés, hogy ,,a még fennmaradó tiszta nyereség fölött a közgyűlés az igazgatóság javaslata alapján korlátozás nélkül határoz", sérti a törvény kötelező rendelkezését (K. T. 163. 165. §§.), melyek a részvényes részére biztosítják az osztalék iránti igényt 2í 80. A részvényesek által kiküldött, tehát nem az igazgatóság által választott végrehajtóbizottság csupán az őket megbízó részvényesekkel áll jogi vonatkozásban; sőt az ily végrehajtó bizottságokért az őket kiküldő részvényesek felelősek 2l