Kereskedelmi jog, 1930 (27. évfolyam, 1-12. szám)

1930 / Tartalommutató

12. sz. KERESKEDELMI JOG 261 Oldal 81. Hivatalból meg kellett semmisíteni a másodbíróságnak azt a rendelkezését, amely a pénzbírságot behajthatatlanság esetében szabadságvesztés büntetésre változtatta át, amennyiben az 1928 : X. t.-c. 16. §-a szerint pénzbírságot behajthatatlansága esetében csak akkor lehet szabadságvesztésbüntetésre átváltoztatni, ha azt a fenálló jogszabály kifejezetten rendeli. A Kt. 220. §-án alapuló pénzbírság tekintetében azonban sem a kereskede'mi törvény, sem más jogszabály ily kifejezett rendelkezést nem tartalmaz, miért is az 1923 : X. t.-c. 16. §-ába ütköző íenntebb érintett rendelkezés a törvény 24. §-ának szabályához képest hivatalból megsemmisítendő volt 50 82. Az ily megtámadási per más perrel nem halmozható s ezzel szemben viszontkereset sem támasztható. — A pengömcrleg folytán előálló törtrészvény annak birtokosát a közgyűlésen való szavazati jogra s a közgyűlési határozat megtámadására is feljogosítja ... 97 83. Közgyűlési határozat megtámadása az alapon, hogy a mérleg a főrészvényesek bebehajtható tartozásait nem tartalmazza ... 120 S4. Annak a részvényessel való közlése, hogy a közgyűlésen nem vehet részt, nem tekinthető fenyegetésnek, mely alkalmas volna atmelc megállapítására, ho>?v megakadályoztatott a közgyűlésen való megjelenésben 164 £3. A K. T. 188. §-a értelmében oly ügyletekért, melyeket az igazgatók a társaság nevében kö'nek. saját személyükben nem perelhetők 239 Valorizáció. 86. 1929. febr. hóban az átértékelésről való lemondás nem tekinthető jogfenntartás nélküli lemondásnak mert akkor még nem alakult ki az átértékeléshez való igény jogosságának tudata 26 87. Az anyagi jogszabályok értelmében, ha az eladó az árü átadásával késik és a vevő teljesítés helyett a nemteljesítés miatt kártérítést követel, az érdekkiegyenlítés elve alapján az eladó az előre felvett összegeket abban az értékben köteles a vevőnek viszszatéríteni, amely értékben ö azokat kapta, következésképen az átértékelési kezdőidőpontot is ebben az elölegátadási időpontban kell megállapítani 120 88. A kormány üzleti termények kirendeltségének tartozása átértékelhető 120 89. Az 1928 : XII. t.-c. 7. §-ának 1. pontja kizárólag csak az ingatlan kisajátításából vagy vételéből eredő pénztartozásokat veszi ki a 6. §. rendelkezése alól, e kivételes szabály tehát a kereseti követelésre a címen, hogy a csatorna az alperes város tulajdonát képező ingatlanba lett értákállóan beépítve, ki nem terjeszthető. A 9. §. alkalmazásának sincsen helye, mert alperes csatornázási berendezkedése nem minősül gazgasági célú vállalatnak, hanem olyan közmű, amelyet alperes törvényhatóság közigazgatási feladat körében létesít és tart fenn, amin nem változtat az, hogy csatornázásnál a csatorna megépítése költségét az érdekelt háztulajdonosokra köztartozáskép kiveti 238 90. Városi kórháznak adott kölcsön átértékelé: ének nincs akadálya 253 91. Az 1924. július 1. napja után, de 1926 július hó 31. előtt hozott ítélet nem zárja ki a nyugdíjjogosultság érdekében használható perújítást 145 92. Az állandó bírói gyakorlat értelmében, összehasonlítási adat hiányában a fizetés visszavetítését akként kell eszközölni, hogy az alkalmazottaknak 1914. évi illetményéből kell kiindulni, és ehhez hozzá kel! adni a fizetésnek azt az emelkedését, amely rendes körülmények közölt az illető alkalmazott szolgálati viszonyai mellett az alkalmaztatás további tartama alatt várható volt 191 93. A lakbérnyugdíjra vonatkozó az a joggyakorlat, mely a lakbérpótléknál a nyugdíjazást megelőző utolsó nyugdíjszabályzatot vette alapul, ha a vagyon átmentése folytán a nyugdíjnak teljes átértékelés forgott fenn 254 Kamat. 94. Jogszabály, hogy csak a pénzfizetésre kötelezett adóst terhelőén áll fenn a késedelem idejére törvényes kamat fizetésére kötelezettség, ellenben nem készpénzbeli, hanem más helyettesíthető ingó dolog rzoigáltatásában álló tartozásníl csak ily értelmű külön kikötés vagy az illető jogviszonyra vonatkozó törvényes rendelkezés alapján nyerhet alkalmazást 50 Zálog. 95. Igaz ugyan, hogy a K. T. 303. §-a értelmében a bemutatóra szóló részvények tekintetében zálogjogszerződés létrejöttéhez a részvények puszta átadása is elegendő, mert az átadás tényéből látható az adós szándéka; ha azonban a részvények nem az adósnál, hanem másnál vannak, a zálogszerződés létrejöttéhez az adós megfelelő akaratnyilvánítása szükséges; szerződés ugyanis csak a felek egyező akaratnyilvánításával jöhet létre 50 96. Az autogaraget megillető kézizálogjog nem szűnik meg azáltal, hogy a garage az autót a forgalmi engedély átszolgáltatá'a ellenében a tulajdonosnak esetről-esetre kiadta 190 97. Annak okiratba foglalata, hogy a kölcsönadott összeg fedezése céljából adós elismeri, hogy a raktáron levő árúi a hitelező tulajdona; és a hitelezőt feljogosítja, hogy bizalmatlanság esetén abból magát kielégítse, tényleges átadás hiányában érvényes zálogszerződésnek nem tekinthető 212 Kezesség. 98. A K. T. 270. §-a értelmében a kezesség, amennyiben önmagában nem tekinthető kereskedelmi ügyletnek, a föadóséval egyetemleges kötelezettséggel járó — tehát készfizető — kezességnek csak akkor minősül, ha kereskedelmi ügyletből eredő kötelezettségért lett vállalva 51 99. A hitelező által a főadósnak engedett halasztás az anyagi jog szabályai szerint a kezes kötelezettségét csak annyiban szünteti meg, amennyiben a főadós a halasztás ideje alatt jutott oly vagyoni helyzetbe, hogy a követelás rajta be nem hajtható és éppen ezért visszkereseti jogát ellene a kezes sem érvényesítheti 99 Vétel. 100. A K. T. 349. §-a kikötött vagy törvényes kellékek hiányáról szól, tehát csak oly esetben nyerhet alkalmazást, ha a vétel tár-