Kereskedelmi jog, 1929 (26. évfolyam, 1-12. szám)

1929 / 1. szám - Banktörvény alkotásáról ...

1. sz. KERESKEDELMI JOG 49 SZEMLE. Előfizetőinkhez. A Kereskedelmi Jog negyedszázados évfordulóján a haladás szellemének hódolt akkor, midőn régi formáját felvéve célkitűzései közé a hiteljog körébe eső minden eszme- és tárgykört felvett, hogy azokat figyelemmel kísérve, a szükséges reformokat elősegítse. A gazdasági jelenségek, a pénzügyi jogi kérdések szintén ide tartoznak. Lapunk kereteivel együtt annak terjedelme is növekedik. Reméljük, hogy eddig is hű előfizetőink lapunkhoz a jövőben, midőn annak kiválóságáról fokozott mértékben fognak meggyőződést szerezni, továbbra is hűek maradnak. Előfizetési díjunkat az előállítási költséghez mérten egész évre 16 pengőben, félévre 8 pengőben állapítottuk meg és kérjük t. előfizetőinket, hogy az előfizetési díjat mielőbb beküldeni kegyeskedjenek. ^ Banktörvény alkotásáról hallottunk ismételten is kormánynyilatkozatokat. Köztudomás szerint kisebb bankjaink a bankárrendelet szabályai alatt állanak, a kisebb és középpénzintézetek pedig a Pénzintézeti Központ irányítása alá kerültek. A nagybankok „közrendészete" mindenekelőtt a részvényjogban valósul meg, minthogy azok nálunk úgyszólván valamennyien részvénytársasági formában működnek. A részvényjog azonban önmagában nem képes és nem is hivatott a nagybankok közérdekű működését teljes mértékben biztosítani, minthogy elsősorban a részvénytársasági formának, nem pedig a speciális üzletágnak szabályzatát adja. Az állami beavatkozás hívei éppen ezért a részvénytársasági formában működő bankok külön szabályozását, az ú. n. banktörvény megalkotását is követelik, amely nemcsak az engedélyezés (a megalakulás) előfeltételeit, hanem a bankok ügyvitelének általános irányelveit is, annak szigorúbb ellenőrzését és a vezetők felelősségének kérdését a banküzletág speciális természetével számolva szabályozza. Hogy az ilyen irányú törvényes szabályozás körébe milyen problémákat lehetséges sorakoztatni, e tekintetben tájékoztatást ad 1. a cseh pénzügyminiszternek 1926 január 22-én kibocsátott rendelete, ameely a bankok felügyeletéről és ügyrendjéről intézkedik és 2. az osztrák 1924 július 29. törvény (Bankhaftungsgesetz), amely főleg a bankvezetők felelősségének kérdését szabályozza. ad 1. A cseh rendelet szerint a bank igazgatósága köteles a törvény és alapszabályszabta ténykedésén felül egy külön ellenőrző osztály szervezéséről is gondoskodni. Minden olyan ügylet, amelynek értéke az alaptőke 1%-át meghaladja, az igazgatóság jóváhagyására szorul. Tilos a felügyelőbizottság jóváhagyása nélkül az ügyletkötés az igazgatóság és felügyelőbizotság tagjaival, valamint a társasági alkalmazottakkal. Nem szabad ezeknek spekuláció céljára értékpapírokat átengedni, őket az ügyletek nyereségében részesíteni; megengedi, hogy saját számlájukra árúüzletekkel foglalkozzanak. Tilos minden olyan ügylet, amely a törvénybe vagy a jó erkölcsbe ütközik; hitelnyújtás provizió mellett, pénzbetét átvétele kamat helyett nyereségrészesedés ellenében. Olyan hitel igénybevételéhez, amely a saját tőke (alaptőke és tartalékok) 10%-át meghaladja, a felügyelőbizottság jóváhagyása kérendő ki. A rendelet részletesen szabályozza a hitelnyújtás előfeltételeit. A bank liquiditását biztosítandó előírja, hogy a takarékbetéteknek legalább 15%-a a jegybanknál vagy más megbízható helyen helyezendő el és ebből legalább a 8%-nak készpénzben kell állandóan rendelkezésre állania. Tilos saját részvényeknek a vásárlása. A tárcában levő saját részvényeket legfeljebb 6 év alatt értékesíteni kell. A saját részvényekre nyújtható lombard-kölcsön legfeljebb a tőzsdei árfolyam 60%-át (a magán-árfolyam 40%-át) érheti el és legfeljebb az összes részvények 20%-a fogadható el zálogul. A bank más vállalatoknál állandó érdekeltséget legfeljebb saját tőkéjének Vi része erejéig vállalhat. Nem számítanak állandó érdekeltségnek az idegen vállalatoknak a bank tulajdonában levő és a tőzsdén jegyzett részvényei. Az ellenőrző osztály az egyes ügyletek felülvizsgálásakor nemcsak az azokra vonatkozó iratokat (Belege) köteles megvizsgálni, hanem azt is, hogy a vonatkozó törvényes, alapszabálybeli és ügyrendi szabályok és utasítások szem előtt tartattak-e és a kihitelezések kellően biztosítva vannak-e. Emellett ellenőrzi a bank liquiditását is. Ha súlyos szabálytalanságokat — különösen pedig tiltott ügyletkötést — állapít meg, jelentést köteles tenni a felügyelőbizottságnak. Az ellenőrző osztály köteles működéséről az igazgatóságnak és a felügyelőbizottságnak havonként jelentést tenni. A felügyelőbizottság köteles a bank ügyvezetését a rendes kereskedő gondosságával ellenőrizni, az ellenőrző osztály jelentéseit felülvizsgálni és azoknak tartalmáról a kormánybiztosnak jelentést tenni. Ha szabálytalanságokat tapasztal, kötelessége azoknak megszüntetéséről gondoskodni. Felülvizsgálja a mérleget és arról a közgyűlésnek jelentést tesz. Ő hagyja jóvá az igazgatósági tagok és ügyvezető igazgatók szolgálati szerződését. Többször revideálja a bank ügymenetét és a vizsgálatról készített jelentését átadja a vezető igazgatóknak. Ha mulasztást vagy szabálytalanságot észlel, közli az igazgatósággal. Amennyiben utóbbi azoknak megszüntetése iránt nem intézkedik, közgyűlést hív össze. ad. 2. Az osztrák Bankhaftungsgesetz ugyan elsősorban a részvénytársasági formában szervezett bank igazgatósági tagjainak felelősségét szabályozza (általában követve a német részvényjogi szabályozást), de számos olyan rendelkezést is tartalmaz, amelyek a banküzlet közrendészetét teremtik meg. Az ig. tagok a rendes kereskedő gondosságának kifejtésére kötelesek és egyetemleg felelnek a társaságnak, ha e kötelességüket megszegik. Minden egyes, az ülésen jelen volt igazgatósági tag felel, aki kifejezetten nem szavazott a határozat ellen. A távollevő is felelőssé tehető, ha vétkességét meg lehet állapítani (1. §.). Szigorú versenytilalom érvényesül az igazgatósági tagokkal szemben (2. §.). A 3. §. 12 pontban sorolja fel azokat a konkrét eseteket, amelyekben a felelősség feltétlenül beáll. Ez a