Kereskedelmi jog, 1929 (26. évfolyam, 1-12. szám)

1929 / 1. szám - Adalékok a kartel meghatározásához

46 KERESKEDELMI JOG 1. sz. végre is emberi gyarlóságunkból folynak és amelyeket bűnös, mert veszélyes hypokrizis volna ezeket elhallgatni. Igenis, kötelességünk kimondani, hogy a dolgok ilyetén alakulásában mi komoly ve­szélyt látunk nemcsak a konkrét jogügyben érdekeltek szempontjából, hanem azon túl­menőleg, a jogszolgáltatás alapvető feladatai és különösen a versenyjogi bíráskodás jövője szempontjából. Indokolt és helyénvaló lehet a felek egyeztetésére irányuló jószándék, — de még a szelíd nyomás is, — oly esetekben, ami­kor a tényállás tisztázása különös nehézsé­gekbe ütközik, amikor szavaknak vagy ira­toknak mikénti értelmezése állítja a jogkér­dést ingatag alapokra és főleg, mikor szám­szerű adatok megállapítása körül mutatkozó divergenciák oly latitüdöket eredményez­nek, amelyeknek ítélettel való áthidalása csak rengeteg idő- és energiapocsékolás árán lehetséges; amikor a bonyolult bizonyítás szakértői, ügyvédi és bírósági költségekben is aránytalanul, (tehát inökonomikus) terhet ró a felekre stb. Ám ennek az ellenkezője áll azokban az esetekben, amikor vitátlan tényállás alapján elvi kérdések eldöntése ké­pezi a bíróság feladatát! Nem szabad kerülő utakon kitérni az ítélkezés elől oly versenyjogi perekben, ame­lyekben az üzleti tisztességnek, a korrekt kereskedői felfogásnak stb. még ki nem ala­kult tartalmi és minősítési kérdései vannak szőnyegen, amikor úgyszólván életfelfogások mérkőznek egymással, amelyeknek győzelme vagy bukása a gazdasági élet tartalmát, irá­nyát és hatékonyságát, tehát existentiális problémáit érinti. Ily esetekben a döntés elől való kitérés jogbizonytalanságot eredményez, már pedig a jogbizonytalanság a rossznak, a kártékonynak a parasitár erőknek kedvez, mint a bacillusokkal telt levegő a betegségek­nek! Az ilyen bíráskodás mesterségesen el­csenevészíti azt az érzékeny jogi csemetét, amelyet a törvényhozás a kamarai bírásko­dás gondozására bízott. Különösen áll ez akkor, amikor a felek által elhárított egyez­séget a választott bíróság ítélet formájában oktroyálja rá a felekre, amely — épúgy mint az egyezség — kitér az elvi kérdés elől és kompromisszum segélyével kerüli meg azt. Mindkét metódus sérelmes és veszedel­mes! Sérelmes a felekre és veszedelmes az összességre nézve: a felekre nézve, akik a törvényben és a törvény által alkotott bíró­ságban bízva keresték igazukat és akiknek salamoni ítélettel kell távozni az igazság csarnokából; veszedelmes az összességre ama közérdek szempontjából, amely a jogszolgál­tatás megbízható funkcionálához fűződik! — Ha a jogkereső közönség azt látja, hogy bár­mily tiszta is az igazsága, annak megcson­kítva kell a kompromisszumos megoldásból kikerülnie, úgy ez megingatja a bizalmat a jogszolgáltatás pártatlanságában és ezzel rést üt abban a ,,fundamentum"-ban, amelyen az egész társadalmi rend nyugszik. Még ennél is rosszabb, hogy ez egyenesen felbuj­tólag hat a jogrend ellenségeire, akik bátor­ságot merítenek ebből arra, hogy törvénnyel, bírósággal, erkölccsel és mindennel, ami szent, továbbra is szembeszálljanak, mert hisz a kompromisszum révén valamicske hasznuk mindig marad belőle! így hát az az egyezség-narcoticum, amely­lyel a választott bíró önmagával küzdő lelki­ismeretének lázát csillapítani törekszik, mé­regként hat a jogszolgáltatás szervezetére, amelynek vérkeringése a csalódottan távozó felek infectióját egész érekcsoportoknak, tár­sadalmi és gazdasági osztályoknak magatar­tását irányító dispositíókba viszi át. A versenyjogi eseteknek aránytalanul túl­nyomó része a budapesti kamarai választott bíróság előtt kerül eldöntésre; a még meg­maradó csekély kivétel sorsát is nyomatéko­san befolyásolja a kamarai jurynek a polgári és büntető bíróságok által bekért véleménye. Legyen tudatában tehát a választott bíró annak, hogy ítélőszéke előtt nem egyedül a két peres fél áll, hanem az érdekeltek ezrei vannak pesonifikálva azok személyében és hogy akkor, amikor a felekre oktroyált egyez­séggel, vagy az ítéletbe beleerőszakolt kom­promisszummal talán szabadulhatni vél az ítélethozatal terhe alól: nemleges magatar­tásával megmásíthatlan döntést hoz, igazság­talan ítéletet a tisztesség útján járó gyanút­lan ezrek és ezrek ellen, amelynek igazság­talansága évtizedekre hat ki és megmételyez­vén az összesség erkölcsi felfogását, meg­ingatja a jogrend erejébe vetett bizalmat s ezzel káros eltolódásokat idéz elő a gazda­sági élet erkölcsi erőtényezői között. A kamarai jury minden tagja érzi, de éreztesse is, hogy a bíróság legszentebb fel­adata ennek épen az ellenkezőjében áll! Adalékok a kartel meghatározásához. Irta: Dr. Király Ferenc, ügyvéd. A kartellnek jogi, törvényi és közgazda­ságtudományi meghatározása lehetséges. Jogi meghatározását a bírói gyakorlat, a jog­elmélet és jogalkalmazás irodalma szolgál­tatja, törvényi definiciója — esetleg a jogi meghatározás szűkítésével — azokban az államokban adódik, amelyek e fontos köz­gazdasági jelenségre nézve tételes intézkedé­seket léptettek életbe. A magyar jogfejlődés ilyen tételes szabályozás hiányában a kartell­nek csak jogi és közgazdasági meghatározá­saira támaszkodhatik. Minthogy azonban

Next

/
Thumbnails
Contents