Kereskedelmi jog, 1929 (26. évfolyam, 1-12. szám)

1929 / 1. szám - Adalékok a kartel meghatározásához

46 KERESKEDELMI JOG 1. sz. végre is emberi gyarlóságunkból folynak és amelyeket bűnös, mert veszélyes hypokrizis volna ezeket elhallgatni. Igenis, kötelességünk kimondani, hogy a dolgok ilyetén alakulásában mi komoly veszélyt látunk nemcsak a konkrét jogügyben érdekeltek szempontjából, hanem azon túlmenőleg, a jogszolgáltatás alapvető feladatai és különösen a versenyjogi bíráskodás jövője szempontjából. Indokolt és helyénvaló lehet a felek egyeztetésére irányuló jószándék, — de még a szelíd nyomás is, — oly esetekben, amikor a tényállás tisztázása különös nehézségekbe ütközik, amikor szavaknak vagy iratoknak mikénti értelmezése állítja a jogkérdést ingatag alapokra és főleg, mikor számszerű adatok megállapítása körül mutatkozó divergenciák oly latitüdöket eredményeznek, amelyeknek ítélettel való áthidalása csak rengeteg idő- és energiapocsékolás árán lehetséges; amikor a bonyolult bizonyítás szakértői, ügyvédi és bírósági költségekben is aránytalanul, (tehát inökonomikus) terhet ró a felekre stb. Ám ennek az ellenkezője áll azokban az esetekben, amikor vitátlan tényállás alapján elvi kérdések eldöntése képezi a bíróság feladatát! Nem szabad kerülő utakon kitérni az ítélkezés elől oly versenyjogi perekben, amelyekben az üzleti tisztességnek, a korrekt kereskedői felfogásnak stb. még ki nem alakult tartalmi és minősítési kérdései vannak szőnyegen, amikor úgyszólván életfelfogások mérkőznek egymással, amelyeknek győzelme vagy bukása a gazdasági élet tartalmát, irányát és hatékonyságát, tehát existentiális problémáit érinti. Ily esetekben a döntés elől való kitérés jogbizonytalanságot eredményez, már pedig a jogbizonytalanság a rossznak, a kártékonynak a parasitár erőknek kedvez, mint a bacillusokkal telt levegő a betegségeknek! Az ilyen bíráskodás mesterségesen elcsenevészíti azt az érzékeny jogi csemetét, amelyet a törvényhozás a kamarai bíráskodás gondozására bízott. Különösen áll ez akkor, amikor a felek által elhárított egyezséget a választott bíróság ítélet formájában oktroyálja rá a felekre, amely — épúgy mint az egyezség — kitér az elvi kérdés elől és kompromisszum segélyével kerüli meg azt. Mindkét metódus sérelmes és veszedelmes! Sérelmes a felekre és veszedelmes az összességre nézve: a felekre nézve, akik a törvényben és a törvény által alkotott bíróságban bízva keresték igazukat és akiknek salamoni ítélettel kell távozni az igazság csarnokából; veszedelmes az összességre ama közérdek szempontjából, amely a jogszolgáltatás megbízható funkcionálához fűződik! — Ha a jogkereső közönség azt látja, hogy bármily tiszta is az igazsága, annak megcsonkítva kell a kompromisszumos megoldásból kikerülnie, úgy ez megingatja a bizalmat a jogszolgáltatás pártatlanságában és ezzel rést üt abban a ,,fundamentum"-ban, amelyen az egész társadalmi rend nyugszik. Még ennél is rosszabb, hogy ez egyenesen felbujtólag hat a jogrend ellenségeire, akik bátorságot merítenek ebből arra, hogy törvénnyel, bírósággal, erkölccsel és mindennel, ami szent, továbbra is szembeszálljanak, mert hisz a kompromisszum révén valamicske hasznuk mindig marad belőle! így hát az az egyezség-narcoticum, amelylyel a választott bíró önmagával küzdő lelkiismeretének lázát csillapítani törekszik, méregként hat a jogszolgáltatás szervezetére, amelynek vérkeringése a csalódottan távozó felek infectióját egész érekcsoportoknak, társadalmi és gazdasági osztályoknak magatartását irányító dispositíókba viszi át. A versenyjogi eseteknek aránytalanul túlnyomó része a budapesti kamarai választott bíróság előtt kerül eldöntésre; a még megmaradó csekély kivétel sorsát is nyomatékosan befolyásolja a kamarai jurynek a polgári és büntető bíróságok által bekért véleménye. Legyen tudatában tehát a választott bíró annak, hogy ítélőszéke előtt nem egyedül a két peres fél áll, hanem az érdekeltek ezrei vannak pesonifikálva azok személyében és hogy akkor, amikor a felekre oktroyált egyezséggel, vagy az ítéletbe beleerőszakolt kompromisszummal talán szabadulhatni vél az ítélethozatal terhe alól: nemleges magatartásával megmásíthatlan döntést hoz, igazságtalan ítéletet a tisztesség útján járó gyanútlan ezrek és ezrek ellen, amelynek igazságtalansága évtizedekre hat ki és megmételyezvén az összesség erkölcsi felfogását, megingatja a jogrend erejébe vetett bizalmat s ezzel káros eltolódásokat idéz elő a gazdasági élet erkölcsi erőtényezői között. A kamarai jury minden tagja érzi, de éreztesse is, hogy a bíróság legszentebb feladata ennek épen az ellenkezőjében áll! Adalékok a kartel meghatározásához. Irta: Dr. Király Ferenc, ügyvéd. A kartellnek jogi, törvényi és közgazdaságtudományi meghatározása lehetséges. Jogi meghatározását a bírói gyakorlat, a jogelmélet és jogalkalmazás irodalma szolgáltatja, törvényi definiciója — esetleg a jogi meghatározás szűkítésével — azokban az államokban adódik, amelyek e fontos közgazdasági jelenségre nézve tételes intézkedéseket léptettek életbe. A magyar jogfejlődés ilyen tételes szabályozás hiányában a kartellnek csak jogi és közgazdasági meghatározásaira támaszkodhatik. Minthogy azonban