Kereskedelmi jog, 1929 (26. évfolyam, 1-12. szám)

1929 / 12. szám - A felek szerződési autonómiája a nemzetközi kötelmi jogban - Márkacikkek előirt árának be nem tartása - tisztességtelen verseny

12. sz. KERESKEDELMI JOG 281 BÍRÓI JOGGYAKORLAT. Üzemi baleset. 168. Az üzem veszélyességén alapuló felelősség kiterjed az üzem bármely ágában előforduló balesetre s nem korlátozható az az üzem egyes különös részeire, vagy az egyes üzemi órákra. (P. II. 7525/1928. sz. a. 1929. okt. 17-én.) Üzletátruházás 169. Az 1908. évi LVII. t. c. rendelkezései alá eső üzletátruházás fogalmát zárja ki az a körülmény, hogy ha valaki a korábbi kereskedelmi üzlet tulajdonosával üzletátvétel tekintetében, szerződést nem köt és ettől sem szerződés útján, sem az eset összes körülményei szerint egyébként üzletet, avagy az üzlethez tartozó és az üzlet folytatására alkalmas vagyont nem vesz át, hanem egymagában véve kizárólag csak a korábbi bérlő és az ő, mint későbbi bérlő üzletéhez tartozó helyiséget veszi bérbe az ezeket a helyiségeket magában foglaló háznak tulajdonosától, a sütöde céljaira szolgáló helyiségeknél pedig ezeket a bérhelyiségeket az azokhoz tartozó és szintén a háztulajdonos tulajdonában lévő sütőkemencékkel együtt veszi bérbe. (P. IV. 608/1929. sz. a. 1929. okt. 1-én.) ! Részvénytársaság. 170. Zálogbaadott részvényeknek közgyűlésen való részvétel céljából való letétbe nem helyezése mint közgyűlési határozat megsemmisítési ok. (P IV. 787/1929. sz. a. 1929. okt. 1-én.) Jogszerű nemcsak az 1927. évi október hó 1-én tartott határozatképtelen közgyűlés, hanem az 1927. évi október hó 19-én tartott újabb rendkívüli közgyűlés határozatainak megsemmisítése is az utóbbi abból az okból is, mert a fellebbezési bíróság szabályszerű ténymegállapításainak megfelelően érdekeltségének részvénykisebbsége a részvénytöbbséget képviselő felpereseket a közgyűlésen való részvételben megakadályozta azáltal, hogy a felperesek által zálogul lekötött felperesi részvényeket a záloghitelező megbízásából őrizetben tartó felperesek felhívása ellenére a Pesti Magyar Kereskedelmi banknál közgyűlési letétbe nem helyezte. E tekintetben téves az alperesnek az a kiinduló pontja, hogy a felperesek kifejezett külön kikötés nélkül nem igényelhették elzálogosított részvényeik közgyűlési letétbe helyezését, mert — abba a kérdésbe való bocsátkozás nélkül, hogy ellenkező megállapodás hiányában feltétlenül megilleti-e a zálogadóst ily jog — a B. jelű okirat ama tartalmából, hogy a részvények elzálogosításával kapcsolatban a syndicatust alkotott felperesek abban is megállapodtak, hogy a részvénytársasági ügyek felszámolása az I. r. felperesre bízatott és abból, hogy felszámolóvá utóbb dr. személyében a felperesek bizalmi embere rendeltetett, nyilvánvaló, hogy a felperesi részvények zálogba adásánál szerződő felek a felpereseket a részvénytársaság ügyeibe való befolyástól elzárni nem kívánták, mihez képest az adott esetben fennforgó körülmények közt nem lehet kétséges, hogy a záloghitelezőnek nem állott jogában a felpereseknek a közgyűlésen való részvételét részvényeik közgyűlési letétbe helyezésének megtagadásával meggátolni. Ez a körülmény indokolja a felszámoló érintett eljárásának jogszerűségét is. A részvénytöbbségnek a részvény kisebbség által a közgyűlésen való részvételben való megakadályozása kétségkívül jogellenes volt, minei< folytán a részvényesek összességének akarata a kisebbség által megtartott közgyűlés határozataiban a Kt. 176. §-ához képest kifejezésre nem juthatott. Ezért a törvénnyel ellenkező közgyűlési határozatokat megsemmisítő döntés anyagi jogot nem sért, az ez ellen irányuló felülvizsgálati támadás tehát alaptalan. Átértékelés. 171. Az 1928. évi XII. törvénycikk 32. §-a a külföldi hitelező javára való átértékelés mértékének korlátjára nézve feltétlen rendelkezést tartalmaz és így az a körülmény, hogy az egyfelől magyar állampolgárok, másfelől szerb-horvátszlovén honosságot nyert volt magyar állampolgárok közötti jogviszonyból eredő osztrák vagy magyar koronára szóló tartozások és követelések átszámítási árfolyamára vonatkozólag az érintett államok között szabályszerűen kihirdetett egyezmény még nincs: az előlemlített rendelkezés alkalmazásának nem akadálya. (P. IV. 7591/1928. sz. a. 1929. okt. 17-én.) Bankügylet. 172. Nincs oly anyagi jogszabály, hogy a bankár nem csak jogosult, de köteles is ügyfele papírjait exekutive eladni, mihelyt számlája fedezetlenné válik s hogy ennek elmulasztása esetén a később történt eladásig felszaporodott hiányokért az ügyfelet nem teheti jogszerűen felelőssé. (P. IV. 8732/1928. sz. a. 1929. okt. 25-én.) Ugyanis az értékpapírok árfolyamának hullámzása idején rendszerint nem is juthat a bankár már a fedezetlenség beálltával nyomban annak a felismerésére, hogy a kényszereladás révén ügyfelét tartozása növekvésétől megmenti-e, avagy hogy épen annak mellőzésével nem segíti-e ügyfelét tartozása kiegyenlítődéséhez? Kutatandó tehát e kérdés megítélhetése végett, vájjon a felek közt az értékesítés előtt, annak tárgyában volt-e és mily tartalmú érintkezés? — valamint hogy annak értelmében, illetve annak hiányában terheli-e a felperest a kellő kereskedői gondosság elmulasztása az értékesítés halogatásában? A felperes terhére esőén netán megállapítandó mulasztás esetében pedig a kiderülő időpont szerint jelentkező elszámolási eredményhez képest, — ha pedig ily időpont meg nem állapítható, esetleg a megtörtént exekutálás valóságos eredményéhez mérten mutatkozó hiánynak, mint kárnak megfelelő arányú megosztásával állapítandó meg az alperes terhére számbavehető tartozási összeg.