Kereskedelmi jog, 1929 (26. évfolyam, 1-12. szám)

1929 / 1. szám - A Kúria IV. tanácsa az elmúlt időkben

6 KERESKEDELMI JOG í, sz. kel vagy anélkül hivatkozás útján fogja átvehetni, részint pedig azok mint általános jellegű rendelkezések ily hivatkozás nélkül is alkalmazhatók lesznek a kereskedelmi jog hézagainak betöltésére vagy a kereskedelmi élet oly kérdéseire, amelyek nemcsak speciálisan kereskedelmi jogi kérdések. A Kúria IV. tanácsa az elmúlt időkben. Irta: Bubla Ferenc ny. kúriai tanácselnök. Tisztelt barátom, e lapok felelős szerkesztője felkért engem, hogy a jubiláris számba írjak cikket. Övé a felelősség, ha a cikk nem lesz kielégítő. Én, a volt kúriai tanácselnök, mióta az aktivitásból kikapcsoltak, csak a múltba tudok visszatekinteni. A jelen és a jövő a mostani és a jövő nemzedéké. Sok paragrafust megemésztettem hoszszú bírói gyakorlatomban, az újabb paragrafusok tömkelegébe nem kívánok belemerülni, talán csak szégyent vallanék vele. Tehát: vissza a múltba! Arany Jánossal szólva: „Mit az élet megvon, megadják a holtak." A Kúria IV. tanácsáról kívánok szólani. Ez a IV. tanács nagy hírnévre tett szert a legújabb időkig, nem azért dicsérem, mert éveken át én is működtem benne, sőt vezettem is, mert én már csak epígon voltam a régi nagyok mellett. Ez a IV. tanács (nem tudom, már akkor is IV.-nek volt-e jelezve) léptette életbe a mult század hetvenes éveiben az akkor még új, nagy lelkesedéssel fogadott, de azóta az idők elmúlása és a viszonyok más irányú fejlődése következtében most már több tekintetben elavult, de még mindig sok élő és értékes joganyagot tartalmazó magyar kereskedelmi törvényt. Nehéz volt az életbeléptetés munkája, mert a régi magyar bírói gyakorlatból visszamaradt, de már többé nem élő sok régi joganyagot kellett áttörni. így van az, hogy a kereskedelmi törvény, mely maga is sok részében talán túlzottan merkantilisztikus irányú, az akkori idők mentalitásának megfelelően eleinte meglehetősen merkantilisztikus szellemben nyert alkalmazást. De ennek dacára a IV. tanács és az alatta álló első- és másodfokú kereskedelmi bíróságoknál működő kiváló bírák az idők előrehaladtával sokat simítottak a merev merkantilisztikus szellemen és a törvényt mindinkább közelebb hozták a fejlődő élethez, úgy hogy még most is ez a kereskedelmi törvény, habár sok tekintetben reformra szorul is, még mindig élő jog és a régi, merev keretekből kibontakozva, még mindig nagyon becses és ma is alkalmazható jogszabályokat foglal magában. És minek köszönhető ez az eredmény? Annak, hogy, amint minden túlzás nélkül mondhatom, nagy magyar bírák voltak azok. akik a kereskedelmi törvényt a gyakorlatban útjára indították. Kezdjük elől! A Kúria kereskedelmi tanácsának az élén az első időkben az országos hírű, nagy jogász: Daruváry Alajos állott. A mai jogászi nemzedéknél ugyan emlékezete már kissé elhomályosult, de nem árt, ha emlékezetét felújítjuk. Éles judicium, nagy tudás és nagy vezetőképesség összpontosult benne. Nagy előnye volt, hogy a politikailag ugyan sajnálatos, de magánjogi tekintetben sok szempontból üdvös osztrák törvények talaján fejlődött jogi képzettsége. Körülötte szintén az osztrák polgári törvénykönyv és osztrák hiteljogi törvények jogászi iskolájában edzett, kiváló előadók: Lassel Ágoston, Wettstein Antal, Lehoczky Kálmán, Ragner Tivadar, később Polgár Ignác és a nagynevű Oberschall Adolf sorakoztak. Daruváry Alajos után, aki később a Kúria másodelnökévé lett és mint kriminalista is nagy hírre tett szert, a Kúria kereskedelmi tanácsának élére ugyancsak kiváló jogász: Manoilovich Emil került és ott működtek Janicsek József. Décsey Zsigmond és Zubriczky József. Hogy ezek a férfiak mennyire utat törtek és mennyit lendítettek a kereskedelmi joggyakorlat kiépítésén, arról a régebbi döntvénytárak bőven tanúskodnak. De az élet meg nem áll és tovább fejlődik és így az akkori nagyszabású határozatok körül több már elavult és helyükbe nem kevésbbé nagybecsű új döntések léptek. De ehelyütt meg kell emlékeznem a királyi ítélőtábla akkori kereskedelmi tanácsának és a volt kereskedelmi és váltótörvényszéknek működéséről is, mert ezek vetették meg a szilárd alapot a Kúria gyakorlatához. Csak néhány nevet kell említenem. A királyi ítélőtábla kereskedelmi tanácsának élén az összes magyar bírák közül messze kimagasló Karap Ferenc állott. Aki őt ismerte, nagyon tisztelte, sőt bálványozta is. Kiváló jogász, nagy bíró és a társadalomban is előkelő helyet elfoglaló, közkedvelt, szeretetreméltó egyéniség volt, aki egész bírói nemzedéket nevelt maga körül. Kiemelem közülök Fábri Károly, Blaskovich István, Vörösmarty Béla, Nagy Ödön, Csathó Ferenc, Fiuk Ádám, Végh János, Ternovszky Béla neveit. Sapienti sat! A kereskedelmi és váltótörvényszék élén kezdetben Tóth Elek, később Csanády György, majd Blaskovícs István és utóbb Nagy Ödön állott. Eleinte itt és később a királyi ítélőtáblán, majd a királyi Kúrián működtek. Hegedűs László, Jókuthy Albert, Túry Sándor, Wettstein Gyula, Szalacsy Zoltán. Wattay Dezső, egyike legkiválóbb magyar