Kereskedelmi jog, 1929 (26. évfolyam, 1-12. szám)

1929 / 1. szám - Magántisztviselői és kereskedősegédi törvény [1. r.]

1. sz. KERESKEDELMI JOG 7 bíráinknak korán elhalt és a királyi ítélőtáblán fejezte be működését. Mint régebbi kiváló kereskedelmi bírákról kell megemlékeznem Thirring Lajos, Karav Laios, Sarlay Ferenc, Baumgarten Károly, Forrásy Ferenc, Váryi Sándor, Szüts István, Csaoó Ferenc, Kuszka Miklós, Lukáts Jenő. Reichard Zsigmond és Simay Gyuláról is. Megemlítem még, hogy a kereskedelmi jogi judikatura fejlesztésében oroszlánrész jutott a kúriai kereskedelmi tanácsának élén Oberschall Adolfnak, majd Csathó Ferencnek és Beck Hugónak, akik mindannyian fényesen vezették a IV. tanácsot, s akik mellett Fabinvi Ferenc, Grecsák Károly, Juhász Andor, Schuszter Rudolf és Kolos Jenő, továbbá Schmör Gyula, Gaár Vilmos, Kovács Marcell és a még most is működő Gallia Béla mint előadó-bírák magasan kiemelkedtek. A fentebb nevezettek közül Túry Sándor és később a korán elhalt Kolos Jenő, mint tanácselnökök vezették kiváló sikerrel a IV. tanácsot. Kérdem ezek után, mutassunk fel egy országot, ahol ezeknél különb, sőt talán ilven nagy és kiváló bírák neveit lehetne egy koszorúba összegyűjteni. Csak a teljesség kedvéért említem meg, hogy e sorok írója is mind a három fokon részt vett a kereskedelmi törvénv alapján kialakult bírói gyakorlat fejlesztésében és ha sikereket ért el, azt legfőképen fentebb megnevezett kiváló munkatársai támogatásának köszönhette. Ténv az, hogy a Kúria IV. tanácsa egy olyan díszes areopag volt, amelyre az ország összes jogászai, de a jogkereső közönség és a kereskedelmi körök is mindenkor a legnagyobb tisztelettel tekintenek fel és elétf, ha rámutatunk arra, hogy ebből a kereskedelmi tanácsból emelkedett ki a Kúria mostani elnöke, Juhász Andor és a szabadalmi tanács volt elnöke és kiváló jogi író, Schuszter Rudolf. Lehetetlennek tartottam, hogy a „Kereskedelmi Jog" jubiláris számában ne legyen megemlékezés a Kúria IV. tanácsáról és annak kiváló bíráiról. Ezt a jogi szaklapot is a IV. tanács egyik volt bírája, Grecsák Károly hozta létre és a IV. tanács határozatai nyújtották a lapnak a legbecsesebb tápanyagot. Ünnepi koszorúba fonva kell ezeket a neveket ebből az alkalomból a IV. tanács piedesztál ján elhelyezni. Ezekután a IV. tanács egyes határozatairól külön megemlékezni nem tartom szükségesnek, ezek a lap huszonötéves folyamában mindenütt külön-külön és a kellő helven találhatók fel. Csak azt említem fel, hogy a legújabb időben a lánckereskedelem, az árdrágítások, a gazdasági lehetetlenülés és a valorizáció kérdéseiben, valamint már régebbi időben a biztosítási jog, a fuvarozási jog, az ügynökök jogállása, az üzletátruházások, a részvény jog és a vételügyletek nagyszámú változatos kérdéseiben keletkezett számos nagyértékű határozat, melyek még mindig útmutatásul szolgálnak és a bírói gyakorlat a törvény merev merkantilizmusán különösen a kereskedelmi vételek megbírálásánál sokat tágított, úgy hogy a kereskedelmi törvény régen tervbe vett reformálásánál lehetetlennek tartom, hogy az életbe már átment ezek a jogi döntések figyelmen kívül hagyassanak, de az egyes esetek és az azokban kialakult jogelvek tüzetes felsorolását nem tartom ennek az ünnepi cikknek a keretébe valónak. Végül a lapnak ebből a jubiláris alkalomból hosszú ideig tartó, újabb felvirágzást és sok szerencsét kívánok és szivemből kívánom, hogy legjobb munkatársa, a Kúria IV. tanácsa a jövőben is oly fényesen működjék és a kereskedelmi jogérzékből és a pártatlan igazságszeretetből eredő olyan bölcs határozatokat hozzon és szolgáltasson a lapnak, mint az elmúlt időkben. " Magántisztviselői és kereskedősegédi törvény. Irta: Dr. Pap Dezső kereskedelemügyi államtitkár. A magántisztviselők és a kereskedősegédek szolgálati viszonyának küszöbön álló korszerű törvényi rendezése társadalom- és jogpolitikai szempontból egyaránt jelentékeny haladásnak ígérkezik. A munkaügy alakulása szempontjából bizonyára nem kicsinyelhető le magánjogi törvénykönyvünk javaslatának hatása sem. De ennek törvénybe iktatása egyáltalán nem hoz már újabb fejlődést a munka jogának mai állapotába. Hiszen bíróságaink 30 év óta alkalmazzák már az abban lefektetett jogelveket és ami e javaslatban a munkára vonatkozik, az a bírói joggyakorlat folytán törvényerő nélkül is eleven jog már a jelzett idő óta. Az a munkajog, melyet magánjogi törvénykönyvünk javaslata tartalmaz, akkorában, mikor azt összeállították, még korszerűbb is volt. Hiszen ugyanazt a szellemet képviseli, melyet a Németbirodalomnak röviddel azelőtt törvényerőre emelkedett polgári törvénykönyve. De hova fejlődött a munkajog világszerte az azóta eltelt 32 év óta! És micsoda nyomokat hagytak különösen a háborút követő esztendők a munkajog elméletén és a törvényhozások gyakorlatán! Ebből a fejlődésből a mi magánjogi törvénykönyvünk javaslatán alig látszik meg valami. Pedig ha nem kívánatos is, hogy az időnek lázas álla-