Kereskedelmi jog, 1929 (26. évfolyam, 1-12. szám)

1929 / Tartalommutató

291 Oldal biztosított által viselendő kártérítés öszszege, — nem változtat az, hogy a biztosítottnak ez a kártérítési kötelezettsége emberi életen vagy testi épségen elkövetett kártétel folytán következett be 176 131. Vagyonkezelő zárgondnok ellen a zárlatot szenvedő ellen biztosítási díjak nem követelhetők 215 132. Az ú. n. bélyeges biztosítási szerződés feltételeit a feladóvevényre ragasztott bélyegjegyekre illesztett nyomtatott szöveg s az abban hivatkozott hirdetmény szabályozzák 218 133. A bírói gyakorlat a vaspályáknak az 1874: XVIII. t.-cikkel halál vagy testi sértés esetére megállapított tárgyi felelősségét a vaspályák által tárgyakon okozott dologi károkra is kiterjesztette. A törvény 9. §-ában meghatározott 3 évi elévülési határidő tehát a dologi károk iránt támasztott kártérítési követelésekre is kiterjed 282 Alkuszdíj. 134. Az állandó bírói gyakorlat értelmében közvetítői díj csak akkor jár, ha az ügynök által közvetített ügylet valóban létrejött. Kölcsönügylet pedig akkor jön létre, ha a kölcsönösszeg leszámoltatott s azt a kölcsönt kérő felveszi 135. Az alkusz közvetítői tevékenységének természetével általában nem ellenkezik az, hogy az alkusz egyszerre mindkét szerződő fél érdekében működjék s ezé;t a tevékenységeért mindkét féltől kikössön és kapjon díjazást. A „házi ügynök" fogalma 136. Pénzkölcsönnek csupán hivatásszerű közvetítése van hatósági engedélyhez kötve 137. Az 1920 : XXXVI. t.-c. 77. §-a szerint hatályban maradt, az ingatlanokra vonatkozó magánjogi szabályok kiegészítéséről intézkedő 4420/1918. M. E. r. 1. §-a szerint ingatlant elidegenítő ügylet érvényességéhez a jogügylet írásba foglalása szükséges és ugyanez áll a szerződés megkötését megelőző előzetes megegyezésre is. — A közvetítői díj követelhetésének anyagi jogi feltétele pedig az, hogy az az ügylet, amelynek alapján a követelés érvényesíttetik, jogérvényesen létre is jött légyen • 138. Az a jogszabály, hogy a közvetítési díj csak akkor követelhető, ha e célba vett ügylet a közvetítő közbenjárása folytán létrejött, nem kényszerítő jellegű. Az érdekelt felek tehát a szerződési szabadság elvénél fogva eltérően is megállapodhatnak ; ••• • 139. Jogszabály, hogy az ügynöki )utalék az utazót vagy ügynököt megilleti, ha az általa közvetített ügyletet a megbízó elfogadja. A megkötött ügyletnek az utazó vagy ügynök, hibájára vissza nem vezethető esélyei az ő ügynöki jutalékigényét nem befolyásolják '" ",' " 140. Határozott vételár melletti eladás közvetítésére szóló meghatalmazás esetén közvetítési díj nem igényelhető, ha alacsonyabb vételár éretett el Váltó. 141. Jogelv, hogy a váltóval is biztosított valamely pénztartozás, az alapváltók lejártakor adott (prolongationális) váltóknak az ados által adása és a hitelező által elfogadása 108 155 176 193 217 217 268 Oldal folytán nem, hanem csakis a pénztartozás kifizetése által szűnik meg 131 142. Az alapügyletből eredő kifogások figyelembevétele 176 143. Valamely váltójogi kötelezettség keletkezésének nem jogi előfeltétele, hogy az valamely ériék adásán alapuljon 144. Ellenérték részbeni szolgáltatása esetén a fedezeti váltó jogosan érvényesíthető 145. Tőzsdebírósági alávetés szigorú értelmezése a váltó perelihetösége tekintetében ... 146. Kézjeggyel közjegyzői hitelesítéssel adott meghatalmazás alapján kiállított váltók jogérvényessége Kényszeregyezség. 147. Csupán a közkereseti vagy betéti társaság vagy szövetkezet által kért kényszeregyezségi eljárásban a társaság vagy szövetkezet és hitelezői között létrejött egyezségnek meg van az a joghatálya, hogy az egyezségben vállalt kötelezettségen túlmenő tartozások alól a tagok, illetve beltagok is felszabadulnak, de nincs meg ez a joghatálya annak az egyezségnek, amelyet a társaságnak vagy szövetkezetnek volt tagja az által kért kényszeregyezségi eljárás folyamán a hitelezőivel köt 148. Amennyiben a kényszeregyezségi adós a kényszeregyezségi hányadra fizetési nem eszközölt s ellene utóbb csőd nyittatik, a hitelezők követeléseiket a csődben a kényszeregyezségi hányadra tekintet nélkül eredeti összegükben érvényesíthetik abban az esetben is, ha a kényszeregyezségben az egyezségnek az adós részéről be nem tartása esetére a követelések feléledése ki nem is köttetett 149. A kényszeregyezségi eljárás folyama alatt adott ügyvédi megbízásból eredő követelés a később nyitott csődben tömegtartozásnak csak akkor minősíthető, ha a megbízás a vagyonfelügyelő hozzájárulásával történi 150. A K. e. eljárás befejezetté nyilvánítása után megnyílt csődben a megtámadási határidőbe a K. e. eljárásától annak befejezéséig telt idő nem számítható be 244 268 282 282 59 59 194 194 Csőd. 151. Kezesség alapján kifizetett kincstári követelés a csődhitelezők első osztályába sorozandó 131 152. A csődmegtámadás alapját képező ama ténykörülmény tekintetében, hogy alperes bírt-e tudomással a fizetések megszüntetéséről, közömbös, hogy közadós bejegyzett cég volt-e vagy nem 194 153. A haszonbérbeadót egy évi haszonbérre megillető törvényes zálogjog csupán a haszonbéri tőkére s ennek az esedékességtől járó törvényes kamataira terjed 219 154. A biztosítási végrehajtás az azt követő kielégítési végrehajtástól független, önálló jogcselekmény s így külön megtámadás tárgya 220 155. A vagyonbukottnak valamely közkereseti társaságból járó vagyonilletösége a csődtömeghez tartozik akkor is, ha nem leltároztak 244 156. Kereskedő ellen, habár csak egy alkalommal vezetett kielégítési végrehajtás tűrése már megállapítja a fizetések megszüntetésének állapotát 268