Kereskedelmi jog, 1929 (26. évfolyam, 1-12. szám)

1929 / Tartalommutató

292 Oldal 157. Csak olyan zálogul lekötés egyértelmű a fizetések megszüntetésével, amely a kereskedő árúinak összessége vagy túlnyomó része tekintetében történik, akként, hogy ez által a kereskedő üzletének vagy üzemének folytatása lehetetlenné válik 282 158. Külön tömegeknek végrehajtás alóli mentesítése érdekében kifejtett ügyvédi ténykedés díjazása nem a külön tömeget terhelő tartozás, miután annak célja az általános (tömeg gyarapítása 283 Választott bíróság. 159. A választott bírák nem jogosultak a félek választott bírósági szerződésében a megalakulás módja tekintetében foglaltaktól eltérni, kivéve, ha ahhoz a felek a választott bírósági szerződés érvényességi kellékeinek megfelelő módon hozzájárulnak 60 160. Ha nem is kell a kölcsönös alávetési nyilatkozatoknak az érdekelt felek által közösen aláírt okiratban foglaltatniok és az írásba foglaláshoz fűzött feltétel megvalósul akkor is, ha -a kölcsönös alávetési nyilatkozatokat külön-külön aláírva a másik félhez intézett okiratok tartalmazzák; annak azonban, hogy a külön aláírt nyilatkozatok kihez intézvék, magukból az okiratokból kell világosan kitűnniök s ennek hiányát az sem pótolhatja, ha egyébként esetleg nem is vitás, hogy a hiányos vagy téves címzésű írások a közös ügyletükre vonatkoznak s azokat kölcsönösen ki is cserélték 132 161. Aktív ítélőbírónak választott bírósági elnökké jelölése akkor is semmissé teszi a választott bírósági szerződést, amennyiben a bíró időközben nyugalomba is vonult 195 162. Választott bírósági szerződés nem érvényteleníthető azon okból, hogy a szerződés nem az volt, aminek neveztetett 196 163. A tözsdebíróság kikötésére alapított kifogás nem illetékességi, hanem hatásköri kifogásnak tekintendő 186 164. Tőzsdejáték csak ott forog fenn, midőn a felek szándéka nem valóságos adásvételre, hanem csakis árhullámzásból eredő különbözet elszámolására irányul. — Nem forog fenn akkor, midőn az egyik fél csak mint hitelt nyújtó s az adásvételt lebonyolító fél szerepel 174 Tisztességtelen verseny. 165. A tisztességtelen verseny különleges eseteire (7. és 9. §§.) vonatkozó tilalmat tartalmazó rendelkezések csak oly, valamely vállalat által már előzetesen használt jellegzetes rajzot részesítenek a versenyvállalattal szemben oltalomban, amely jellegzetes rajz az illető vállalat üzletének, árujának, eljárásának stb. minden más hasonló üzlettől, árutól, eljárástól stb. megkülönböztetésére alkalmas. — Nem foghat azonban a Tvt. 1. §-a 58 166. Versenytársi minőség meghatározása. A Tvt. 30. és 33. §-ok egymáshozi viszonya 58 167. Az a puszta tény, hogy valamely sérelmes magartartás abbanmarad, még ha a jogsértő fél önszántából is történik, nem teszi feltétlenül tárgytalanná vagy alaptalanná az abbanhagyásra irányuló keresetet már a Tvt. 32. §. 1. bekezdéséra tekintettel sem. Annál kevésbbé lehet szó erről oly esetben, midőn az abbanhagyás Oldal csak ideiglenes eljárás során hozott végzés kényszerének az eredménye s a perben sem tesz a jogsértő fél feltétlen jogelísmerő nyilatkozatot, sőt a magatartása jogszerű voltát vitatja 132 168. Arra való tekintettel, hogy a köztudat szerint a vidékiek Budapesten megfordulásukkor divatszükségleteiket előszeretettel fedezik a főváros központjában levő üzletekben, a versenytársi minőség a főváros előkelő helyén levő, hasonló üzletkörű üzlettel bíró budapesti kereskedő irányában is fennforoghat a vidéki kereskedő részéről 153 169. Perfelfüggesztés a védjegy kizárólagos használati jogának a keresk. miniszter által való eldöntéséig 153 170. Aki a Tvt. 44. §-a alapján abbanhagyási pert indít a kamarai választott bíróság előtt, kártérítést a rendes bíróság előtt többé nem kérhet 153 171. Üzlettulajdonos felelőssége az alkalmazott által elkövetett tisztességtelen versenyért 154 172. Az a körülmény, hogy a jellegzetes keretrajz használatára jogosult cég ezidőszerint esetleg nem is használja azt: nem enyészti el a felperes kereseti igényét, mert a joggyakorlás szünetelése nem egyértelmű a joglemondással és így ez a körülmény sem zárhatja el a felperest attól, hogy a bármikor újra felvehető joggyakorlathoz való jogába ütköző, alperesi jogosulatlan utánzás ellen a tvt. alapján felléphessen 268 173. A Tvt. 13. §-ába ütköző tisztességtelen verseny nem csak abban az esetben forog fenn, ha verseny céljából valótlan tényállás vagy híresztelés stb. történik, hanem elkövethető az üzleti tisztességbe ütköző más oly cselekménnyel is, amely valamely versenyvállalat hitelét vagy jóhírnevét veszélyezteti vagy hitelképességét csökkenti 284 174. 1. Az 1923 : V. t.-c. 15. §-a értelmében a szabásminta csak akkor lehet tisztességtelen verseny tárgya, ha az, akire üzleti érintkezésben rábízták, azt a verseny céljaira a maga vagy más javára felhasználja. — II. Az a körülmény pedig, hogy alperesnek a szintén felperes szolgálatában állott felesége, ottani alkalmazásából kifolyólag, felperes vevőinek nevét és lakcímét emlékezetből tudta és az alperes ezeknek a vevőknek körleveleket küldött és azok egyikét-másikát önállósításnak bejelentése és támogatás kérése végett felkereste: a verseny tisztességtelen voltát meg nem állapítja 284 175. I. Annak megítélése, hogy a cselekmény alkalmas-e a tisztességtelen verseny tényálladékának megállapítására, nem is a szakértő, hanem a bíróság feladatkörébe vág. — II. A kárigény megállapításához a tvt. 1. §. értelmében elegendő már az is, hogy a kárt okozó tilos cselekmény tekintetében annak elkövetőjét gondatlanság terhelje 284 Szabadalom. 176. Szabadalombitorlási perben elrendelt zárlatért az eljárás megszüntetése esetén feljelentő jóhiszeműség esetén kártérítéssel n»m tartozik 215 177. Találmányból eredő elsőbbség és kártérítés csupán szabadalmi eljárásban szabadalmi ügyekben eljáró hatóságok előtt érvényesíthető 284 DUNÁNTÚL R. T. EGYETEMI NYOMDÁJA PÉCSETT