Kereskedelmi jog, 1929 (26. évfolyam, 1-12. szám)

1929 / Tartalommutató

290 Oldal 109. Osztrák hitelező átértékelési igénye 175 110. Csehszlovák felperes magyar pénznemben kikötött életbiztosítási összeg átértékelését nem igényelheti 175 111. Minthogy az épületeket, melyeken felperes a munkálatokat végezte, az utódállam vette birtokába, nem jutott a Máv oly értékálló szolgáltatáshoz, mely a törvény által célzott kivétel alkalmazását tenné indokolttá 175 112. Alaptalan az, hogy az 1928 : XII. t.-c. 32. §-a csak a nemes valutájú külföldi államok hitelezőire vonatkozik s e törvényszakasz nem alkalmazható a trianoni békeszerződés által Magyarországtól elszakított részeken lakó hitelezőkre, — mert hivatkozott törvényszakasz a külföldi államok, illetve azok lakosai között különbséget nem tesz, s a felperes, mint román cég, a törvény alkalmazhatósága szempontjából külföldinek tekintendő 193 113. A katonai óvadék átértékelhető 193 114. Elvégzett munkadíj és felhasznált nyersanyagokból származó követelés nem esik átértékelés alá 241 115. Az 1928. évi XII. törvénycikk 32. §-a a külföldi hitelező javára való átértékelés mértékének korlátjára nézve feltétlen rendelkezést tartalmaz és így az a körülmény, hogy az egyfelől magyar állampolgárok, másfelől szerb-horvát-szlovén honosságot nyert volt magyar állampolgárok közötti jogviszonyból eredő osztrák vagy magyar koronára szóló tartozások és követelések átszámítási árfolyamára vonatkozólag az érintett államok között szabályszerűen kihirdetett egyezmény még nincs: az előlemlített rendelkezés alkalmazásának nem akadálya 28ll Kamat stb. stb. 116. Kamatkorlátozás váltónál 55 117. Az 1923: XXXIX. t.-c. 4. §.ának ut. bek. szerint a kártérítési kamatra vonatkozó rendelkezések nem nyernek alkalmazást külföldi pénznemre szóló tartozások esetében, tehát ily esetben az 1877. évi VIII. t.-c. 4. §_ának az a szabálya irányadó, amely szerint, a felhívott törvény 9. §-ában megjelölt kivételektől eltekintve, bírói ítéletben a felek szerződéses kikötése esetén sem állapítható meg 8%-nál magasabb kamat 82 118. A kezességi nyilatkozat szorosan és úgy értelmezendő, amint korlátait a kezességi szerződés megszabja 128 119. Váltóelfogadványra a megtartási jogot gyakorolni nem lehel, mert az nem egy adós követelését, hanem tartozását testesíti meg 219 120. A K. T. 284. §-a értelmében raktári díj nemcsak akkor követelhető, ha a megőrzés mint önálló szolgálat jelentkezik, hanem akkor is, ha más szolgálattal kapcsolatban fordul elő. Nincs oly jogszabály, mely szerint raktárdíj csak a beraktározott áruk értéke erejéig volna követelhető 128 121. Nincs oly anyagi jogszabály, hogy a bankár nemcsak jogosult, de köteles is ügyfele papírjait exekutive eladni, mihelyt számlája fedezetlenné válik s hogy ennek elmulasztása esetén a később történt eladásig felszaporodott hiányokért az ügyfelet nem teheti jogszerűen felelőssé 281 Vétel. Oldal 122. Az elmaradt haszon összegének meghatározásánál az átlagosan elérhető haszon és nem az ellenfél által ugyanazon idő alatt való- sággal elért haszon az irányadó 58 123. A mag csíraképességében való megtévesztés a magánjogi csalás fogalma alá esik s így a hat havi elévülési idő nem nyer alkal. mazást 10? 124. Az eladó késedelme esetében oly esetben, ha igazolja, hogy a nem szállított árut a teljesítés helyén és idején saját hibáján kívül fekvő okból be nem szerezhette, — a vevő kártérítésképen nemcsak a szerződési és a tőzsdei vagy piaci ár közötti különbözetet, hanem az ezt meghaladó kárát (haszonveszteségét) is követelheti 108 125. Az 1900. XXV. t.-c. 1. §-ának tilalma, mely szerint annak hatálytalanságára csak a megrendelő hivatkozhatik, következik, hogy annak alapján a megrendelést gyűjtő kereskedő a teljesítést meg nem tagadhatja. — Nincs kizárva azonban, hogy a kezdetben nem joghatályosan létrejött ügylet a megrendelő utólag és megfelelőleg nyilvánított akaratkijelentésével joghatályossá ne válhasson 108 126. Anyagi jogi szabály, hogy a kötelem megszűnik, ha a hitelező más szolgáltatást fogad el teljesítés gyanánt, mint amellyel az adós tartozik 155 127. Anyagi jogi szabály, hogy amennyiben a vevő az árut ez eladónál még az elküldés előtt előzetesen megszemlélte, az elküldés után csakis olyan hiányok miatt emelhet kifogást, amelyeknek megállapításához a megszemlélés elegendő nem volt; a megszemlélés alapján nyomban megállapítható hiányok pedig az elküldés Után már nem kifogásolhatók 155 128. Az anyagi jogszabály értelmében, ha a vevő — ismerve a hiányt — a hiányos dolgot teljesítésül mégis elfogadta, illetőleg a követelése alapjául szolgáló vétel tárgyát tevő hiányos dolog rendelkezésre bocsátása, avagy annak rendelkezésre tartása helyett azzal sajátjaként rendelkezett, a dolog hiánymentességéért, illetőleg az erre alapított követelés valódiságáért és fennállásáért vállalt szavatosság alapján csak akkor támaszthat követelést, ha a jogát ehhez a szavatosság alapjául szolgáló követelés tárgyát tevő hiányos dolog elfogadásakor, illetőleg efölött való rendelkezéskor fenntartotta 155 129. A delcrede nem mentesíti a megbízottat a legnagyobb gondosság kifejtése alól 216 130. Rendkívüli, előre számításba nem vehetett körülmények bekövetkezése esetén lehet szó gazdasági lehetetlenülésről és egy bármely rossz termés nem tekinthető ily rendkívüli követelménynek, mert termelő gazdának köztapasztalat alapján számításba kell venni a termésben mindenkor bekövetkezhető nagy károkat 58 Biztosítás. 131. A szavatossági biztosítás, mely arra irányul, hogy a biztosítottnak megtéríttessék az az érték, mely az anyagi jog szabályai szerint harmadik személy javára fennálló kártérítési vagy szavatossági kötelezettségből folyóan terheli, a Kt. 463. §-a által meghatározott kárbiztosílás, melynek ebbeli minőségén, — minthogy közvetlen tárgya a