Kereskedelmi jog, 1928 (25. évfolyam, 1-12. szám)

1928 / 4. szám - Vételi ügylet utólagos hatályosulása

70 KERESKEDELMI JOG használni, kimondja a lörvény, hogy ha valamely cég a kér. cégjegyzékbe be van vezetve, ügy aizzal szemben, aki a bejegyzésre hivatkozik, nem érvényesíthető az. a kifogás, hogy áz azon cég alall Folytatott ipar nem kereskedelmi vagy hogy lerjedelme a kisipar körét meg nem haladja. Azon szövetkezetekre, amelyek vállalkozásának tárgya valamely kereskedelmi ipar (Handelsgewerbe) a kereskedőkre megállapított szabályok nyernek alkalmazást. Azok. akiknek üzeme a kisipar körét meg nem haladja, s ;i novella hatálybaléptekor a ker. cégjegyzékbe be vannak vezetve, kérhetik a törlésüket. Amíg azonban be vannak vezetve, addig a cégre, könyvekre és cégvezetésre vonatkozó szabályok rájuk is vonatkoznak. Banküzlettel foglalkozókra a/ említeti szabályok az üzlel terjedelmére való tekintel nélkül állanak. A novellái a közvetlenül érdekelteken kívül a Németországhoz való csatlakozás hívei is megelégedéssel fogadják, mert abban a „Réchtsangleicbung"-ra irányuló törekvés ujabb eredményét látják. SZEMLE. A Magyar magánjogi törvénykönyv javaslata. Mull számunkban bejelentettük azt az igazan nagy és országra szóló eseményt, hogy az igazságügyi kormány március hő l én a magyar magánjogi törvénykönyv javaslatát a képviselőház elé lerjesztelle. Bejelentettük, hogy a javaslatot a kormány egy előadássorozatban kívánja a jogászvilággal ismertetni. A március 7-iki bemutató a magyar jogászságnak fényes ünnepévé váll. A budapesti ügyvédi kamara díszterme évtizedek óla nem látóit díszesebb közönséget, mint amely ez alkalomból összegyűlt. Ott volt Pesthy Pál igazságügyminiszter Szászy Béla és Séthy Antal államtitkárokkal együtt, Juhász Andor, a Kúria elnöke. Wlassics Gyula, a felsőház elnöke, ott volt a képviselőház elnöke és az összes felsőbíróságok elnökei és a magyar jogászvilág krémje. Az ünnep nagy jelentőségél elsőnek dr. Nagy Ferenc v. b. t. L, a magyar Jogászegylet elnöke méltatta, mire Pesthy Pál igazságügyminiszter kérte, hogy a magvai- jogászság a javaslatot, amely nagy elődök és nagy tudósok munkáinak folytatása, fogadja szeretettel és részesítse oly méltatásban, mely lehetővé leszi a javaslat esetleges hézagainak vagy hibáinak reparálását. Juhász Andor szintén örömmel üdvözölte a javaslatot, mini amely végei vei a bírói gyakorlat többször bizonytalan voltának és amely a Kúria válláról leveszi a kódex híján szükségessé váll jogalkotási munkát. — Ezután Szászy Béla igazságügyi államtitkár, a kodifikáló bizottság érdemekben gazdag elnöke, tartott bevezető ismertető előadási a magyar magánjogi törvény§vtiin- BAKSÖR könyvről. Történeti visszapillantás! vetett az évtizedekre visszanyúló kodifikálási törekvésekre és hálás kegyelettel emlékezett meg Thierring Lajosról és Szászt/ Schwartz Gusztávról, akiknek nyomán a javaslat tovább haladt és behatóan foglalkozván a szokásjog és a kódex egymáshoz való viszonyával és a Kúria dönh énya lkolási jogával, annak a meggyőződésének adott kifejezést, hogy a magánjogi kódex mégis alkalmasabb lesz a jogbizonytalanság megszüntetésére, Mert riiig egy vitás kérdés oly erősen átmegy a joggyakorlatba, hogy az mindenki előtt ismert jogszokássá válik, addig ahhoz a kérdéshez sok \éi és könnyáldozat tapad. Vételi ügylet utólagos halályosulása. A kii. Kúria 1928 február 27-ikén hozott P. VII. 4851), 1927. sz. határozata* kimondja, hogy az 1900:XXV. t.-c. ellenére kötött és tehát e lörvény 4. §-ának 2. bek. értelmében a megrendelővel szemben hatálytalan ügylet utólag joghatályossá válik azáltal, hogy a megrendelő, illetőleg vevő a vétel tárgyát átvette, hosszabb ideig használta, a használat közben jelentkezelt hibák kijavítására az eladóval megállapodott s a szerződés érvényét utóbb kifejezel len elismerte. Kimondja a Kúria, hogy a vevő ezek után az adásvételi ügylelet az idézelt törvény alapján többé meg nem támadhatja. — Reámutatunk ezzel kapcsolatban a Kúria régebbi P. IV. 8988/1926. szánni, a Kereskedelmi Jog 1927. évi 8. számában közölt határozatára, amely szerint az idézett törvény ellenére kötött ügylel nem válik joghatályossá azáltal, hogy ,,a megrendelő az üzlet tárgyául szolgáló mezőgazdasági gépet ál is vette, használja, sőt a gépnek körevéiben meghatározott vételárára részfizetést is teljesített; és pedig — mondotta a Kúria ezen határozatában — annál kevésbé állhat elő ez a jogi hálás, mert ennek helytfoghatósága beleütköznék azokba a magasabb államkövetelményekbe, melyek a vidéki ipar és kereskedelem, valamint a vidéki fogyasztóközönség érdekeinek megvédése céljából a megrendelés gyűjtésszabadságának az 1900:XXV. t.-c. rendelkezéseiben megszabod korlátozáséi szükségessé tették." — Nézetünk szerint a Kúria ujabb határozata inkább felel meg a törvény intencióinak, mint ezen. régebbi keleiü határozat. A törvényben körülirt korlátozások minden bizonnyal igen fontos, a magánérdekeken messze felülálló közérdekel vannak hivatva szolgálni, ámde csak bizonyos balárig. Hogy mikor értük el ezl a halári, az rendszerint a konkrét eset körülményeiből állapitható meg: a magunk részéről ezl a batárt általánosságban már az áru átvételével vonnék meg. Nemcsak azért, mert a szerződési szabadságnak a közérdek határain belül lehető teljessége ezt kívánja, hanem főleg és elsősorban azért, mert az üzleti forgalomban fokozott mértékben kívánatos jogbiztonság követelményeivel nem egyeztethető össze az, hogy az eladó az. áru átadása és a vevő állal felszólalás nélkül való használata után éveken ál. esetleg a vételár teljes kiegyenlítése után is az elévülési haláridőn belül korlátozás nélkül ki legyen léve annak, hogy a vevő bármi okból bármikor az említeti törvényre való hivatkozással az ügylel hatálytaLásd jelen számunk Joggyakorlat-rovatában.