Kereskedelmi jog, 1928 (25. évfolyam, 1-12. szám)

1928 / 4. szám - A kereskedői minőséget megállapító törvényes rendelkezések megváltoztatása Ausztriában

4. tíz. KERESKEDELMI JOG 69 mileg berendezett üzemet kivan — amennyiben a cégjegyzékbe be van vezetve. Mező- és erdőgazdasági üzemre az első §. rendel kezesei nem nyernek alkalmazást. Ha a mező- vagy erdőgazdasági üzemmel oly vállalat kapcsolatos, amely ennek csak mellékiparága, akkor a vállalkozó jogosítva van ugyan cégét bejegyeztetni, de erre nem köteles. Ha a mellékiparág keretében ker. ügyleteket kötnek, az üzem ennek ellenére is csak akkor számit kereskedelminek, ha a vállalkozó élt ama jogával, hogy eégét bejegyeztesse. Ha a eégel bejegyezték, az esak a ker. cégek törlésére vonatkozó általános szabályok szerint törölhető. A novella 3. §-a, amely a K. T. 10. szakasza helyébe lép, igy szól: ..A cégekre, ker. könyvekre és a cégvezetésre vonatkozó szabályok olyan személyekre, kiknek üzlete a kisipar terjedelmét meg nem haladja, nem nyernek alkalmazást. Azon egyesülés által, amely olyan iparüzem céljára alakul, amelyre a jelölt rendelkezések nem nyernek alkalmazási, közkereseti, betéti vagy részvénytársaság nem alapitható. Azon ipari személyek jogait és kötelességeit, amelyeket a törvény a vállalat tárgyára váló tekintet nélkül kereskedői jelleggel ruház föl, az 1. bekezdés rendelkezései nem érintik. A kisipar halára általánosságban vagy az iparosok egyes csoportjaira nézve — meghatározol! összegű kereseti adó lizetése vagy más ismérvek szerint — rendeleti ulon közelebbről meghatározható.'' A tervezel eme szakasza ellen a véleményadásra felszólított érdekképviseletek élénken tiltakoztak. Azt állították, hogy ha a tervezetből törvény lesz, ez nagy zavarokra vezetne, mert senki sem lógja tudni, hogy mi a kisipar és mi a nagyipar. Az érdekeltek ki volnának szolgáltalva a cégjegyzéket vezető bíróság önkényének: a bíróságok pedig hosszadalmas vizsgálatokat lennének kénytelenek folytatni, ker. kamaráktól és érdek képviseletektől nyilatkozatokat beszerezni. Rengeteg munka keletkezne s végül is számos olyan cselnél, amely a haláron mozog, ötletszerű döntés lenne az eredmény, ami azután senkii sem nyugtatna meg. Az uj rendszer különösen az újonnan alapított vállalatok bejegyzése szempontjából veszélyes. Ilyen esetben ugyanis a bejegyeztetési kérő vizsgálatnak kell hogy magái alávesse atekintetben, vájjon a még meg sem kezdett üzeme a kisipar terjedelmét meghaladja-e s még akkor sincs semmi biztosíték arra nézve, hogy a bejegyzés tényleg meg fog-e történni. A térvezetnek az igazságügyi bizottságban történt megvitatása során azonban az a vélemény alakult ki. hogy ezek az aggodalmak alaptalanok. A törvény szándéka ugyanis az, hogy a cégjegyzéket vezető bíróság azokkal az ipart űzőkkel szemben, akik cégükei a ker. cégjegyzékbe való bejegyzés végett bejelentik, semminemű nehézséget ne lámasszon — hacsak magából a kérvényből nem tűnnek ki aggályok a bejegyzés ellen. A bejegyzés elől'öllételei amint ezl a német irodalom is hangsúlyozza — már azáltal adva vannak, ha az ipar kereskedelmi üzemnek indul, a teljes kibontakozást nem kell megvárni. Annak megítélése, hogy a bejegyzés előföltételei megvannak-e. a bíróság mérlegelésének van ugyan fentartva, a bíróság azonban megállapításait a lel megfelelőnek látszó nyilatkozataira alapithatja. Csak ha eme nyilatkozatok megbízhatósága tekintetében kétely merülne fel, lesz kötelessége a bíróságnak határozatát bizonyítás felvétele vagy a ker. kamara megkérdezsée utján más alapokra helyeznie. Ami a o. §. utolsó bekezdésében foglall ama felhatalmazást illeti, hogy a kormány a kis- és nagyipar halárát rendelettel állapítsa meg. arra valószínűleg nem fog sor kerülni. Németországban legalább is ilyen rendeletet — a felhatalmazás ellenére — mindmáig sem bocsátottak ki. Ennek oka kézenfekvő: meghatározott adómennyiség általi merev halárvonal meghúzása nem számolhat a hely és szakma szerint különböző viszonyokkal. Megfelelőbbnek mutatkozik, ha a véleményezésre és döntésre hivatott fórumok mérlegelésének lesz lentartva a vitás eseteknek a forgalom követelményeinek tekintetbe vételével való eldöntése. A német K. T. 2. Íj ának átvétele által kifejezésre juttatja a törvény, hogy a bejegyezhelöség ismérvéül az üzem kereskedelmi berendezésének szü k ségességét lek inti. A forgalom nagysága minden egyes esetben nem tog együtt járni az üzem ker. berendezésének szükségességével, amint éppen a vendéglősök példája mutatja, viszont kisebb forgalom és jövedelem melleit is, némely üzem egyáltalában nem állhat lenn ker. vezetés nélkül. Miután a bejegyzési kötelezettség eddigi meghatározott adómennyiséghez kötöttsége elesik, felmerül a kérdés, mikép érhető el, hogy olyan ipart űzők, akik a törvény szándéka szerint bejegyzésre kötelesek, valóban be is jegyeztessék magukat. Az ellenőrzésre a ker. kamarák vannak hivatva. A K. T. életbeléptetési törvényének 13. §-a ugyanis kötelességévé teszi a ker. kamaráknak, hogy a bejegyzési kötelezettség tudomásukra jutott megszegéséi a bíróságoknak feljelentsék. Hogy a ker. kamarák, amelyek a körzetükhöz tartozó összes iparost nyilvántartják, megfelelhessenek ezen feladatuknak, az. adóhivatalok mindazon iparosok névsorai, akik egy bizonyos összeget meghaladó adót fizetnek, időnkint közlik a kamarákkal. Ez az adómennyiség olyan lesz. ami tapasztalat szerint a kisipar határát képezi. Nem jelenti ez azonban még a bejegyzési kötelezelIség ismérvéi, csak a kamarái fogja arra indítani, hogy a bejegyzési kötelezettség kérdéséi a konkrét esetben a szakma képviseletével egyetértésben elbírálás alá vegye. Csak ha a kamara ugy találja, hogy a bejegyzés feltételei megvannak, fog a bírósághoz jelentést lenni. III tűnik ki a reform előnye. Ugyanis ezzel a kereskedők törvényes szervezetének mintegy autonóm jogává lesz a bejegyzési kötelezettség előfeltételeinek megállapítása s így a kereskedő fogalmának szükséges ruganvossága biztosítva van. Viszont visszaélések vagy a törvény szándékával ellenkező gyakorlat kifejlődése ellen biztosítékot nyújt az a körülmény, hogy a bejegyzési kötelezel Iség feletti határozathozatal a bíróságnak van fentartva, amelynek igy módjában áll a törvény intenciójának érvényt szerezni Nehogy a kereskedő fogalma meghatározásának ruganyosságál visszaélésekre lehessen fel-