Kereskedelmi jog, 1928 (25. évfolyam, 1-12. szám)

1928 / 4. szám - A kereskedői minőséget megállapító törvényes rendelkezések megváltoztatása Ausztriában

68 KKMíSKEDELMl JUG 4. szí. Ma, amidőn a védjegyügyékben a legki­sebb gyakorlattal biró jogász előtt ismeri az a lehetetlen állapot, amelyben a védjegytörlési perek vannak; amidőn a törlési per a kereset beadásától 2—3 évig tart; amidőn még mindig kőkorszakbeli periratok váltása folyik, mely­nek se vége, se hossza, amidőn a kamara per­iratokat jóval a terminusok lejária után is el­fogad, s midőn a kereskedelmi minis/Jer eset­leg problematikus értékű vélemények és a kü­lönben illusztris védjegytanácsnak csupán közvetett referádája után dönt és mikor a mi­niszter diszkrecionális jogától függ, hogy az összes eléterj esz tett véleményektől, esetleg bi­zonyítékoktól eltérő ítéletet hozzon; akkor a bíróságnak meg kellene ragadni az alkalmai, hogy a törvénynek nem is félretételével, ha­nem pusztán liberális magyarázatával alkal­mat adjon a felperesnek arra, hogy ujabb per kikerülése helyett egy ítélettel érje el a tisztes­ségtelen verseny megszüntetését és ezen im­már ugyis használaton kívül helyezett véd­jegynek törlését. Ugy tudom különben, hogy a budapesti kereskedelmi és iparkamara is­mételt előterjesztésemel figyelembe véve, szintén erre az álláspontra helyezkedett és szintén sürgető lépési kíván tenni ez irányiján. Itt kell megemlékeznünk a szóval elköve­tett védjegybirtolásról is. Midőn valaki egy márkás árut, pld. Aspirint, Ichthyolt, vagy Luxot kér és a kereskedő ezen áruk helyett, akár mivel nincs raktáron, akár mivel egy más. bizonyára olcsóbb árut akar propagálni, más árut ad. Ez az eset, melyről a Schuster­íéle javaslat 67. §-;a szól: Aki az árut az oltal­mazott szóvédjegy megjelölésével kérő vevő­nek tudva más árut ad el. anélkül, hogy erre a vevőt figyelmeztetné, az kihágást követ el.» Bár talán nem fedi ez az eset teljesen a Tvt. (). §. szövegét, azonban kétségtelen, hogy az ily cselek is vagy e szakasz, de legrosszabb csel­ben az 1. i?. alá vonhatók. c) Röviden még az üzemi titok elárulásá­ról, mint a tisztességtelen verseny egyik fajá­ról óhajtanék néhány szól szólni. Ha ugyan a jogesetek számát néznők. ugy a hitelrontásról kellene talán beszélni, mivel a kamara által rendelkezésemre bocsátott statisztikai kimuta­tás szerint 1925—1927 években a folyamatba tett választott bírósági perekből (188-bói) 54, a rendes bíróságok (már I. i. a budapesti tör­vényszék) előtt folyamaiba letl 156 perből 64 volt hirnév- illetőleg hilebontási eset. Mint­hogy azonban ezek nagy része becsületsértés, illetve rágalmazásszerü per. a non numeran­tur. sed ponderantur ebénél fogva mégis csak a Tvt. /•). §-áról óhajtok rövid megjegyzést tenni. (Bel', köv.) A kereskedői minőséget megállapító törvényes rendelkezések megváltoz­tatása Ausztriában. Irta: ür. Wimliscli Ferenc debreceni joggyakoruok. (Wien.) 1928 április 1.-én tizszakaszos törvény lép életbe Ausztriában, amely ;> K. T.-nek a keres­kedői minőségre vonatkozó rendelkezéseit módo­sítja. A változás alapvető fontosságú, miután a novella az eddigi (nem liszla) objektív rendszer helyébe német mintára — a szubjektivet lép­teti A ker. cégjegyzékbe való bejegyzés előfelté­teleinek ujabb szabályozására - mint az igazság­ügyi bizottság jelenlése mondja — közvetlen okol a vendéglősöknek évtizedek óla tartó és az utóbbi időben egyre sürgetőbbé váló panaszai szolgál­lat lak. Ezekéi ugyanis a régi rendszer arra kény­szeríti, hogy maglikai a ker. cégjegyzékbe beje­gyeztessék, jóllehet a korcsmárosok nagy része képtelen megfelelni azoknak a követelményeknek, amelyeket a törvény különösen a könyvveze­tés tekintetében — támaszt a bejegyzett kereske­dőkkel szemben. A bejegyzési kötelezettségre nézve jelenleg irányadó értékhatár évi 420 S kereseti adó: ez a tulajdonképpeni kereskedők tekintetében megfe­lelő mérték lehet a leljesjogu kereskedői minőség megállapítása szempontjából, de korcsmárosokra. kávésokra vagy más hasonló ipart folytatókra al­kalmazva gyakran ferde helyzetei teremt. Ugyanis a tulajdonképpeni kereskedéssel foglalkozók már előre bizonyos kereskedői képesítéssel bírnak, maga a ker. üzem is megkövetel bizonyos ker. berendezést, azonban egy közönséges vendéglő vagy kávéház vezetése sem kereskedelmi ismere­tet, sem különleges berendezkedést nem kiván. A cégjegyzékekei vezető bíróságok az eddigi jog uralma alatt almán a kényelmetlen helyzet­ben voltak, hogy az ilyen ipart űzőkéi, ha ezek a bejegyzési kötelezettség tekintetében megállapí­tott kereseti adó határát elérték vagy pénzbírság kiszabásával kényszerilelték cégük bejegyezteté­sére, vagy. ha tekintettel voltak a gazdasági vi­szonyokra és a törvény valódi intencióira — ösz­szeütközéshe kerültek annak szóhangzatával. A novella 1. §-a, amely a K. T. 4 szakasza he­lyébe lép. kimondja, hogy kereskedő az, aki ke­reskedelmi ipari (Handfelsgewerbe) üz. Kereskedelmi iparnak számit a §. második bekezdése szerint minden iparüzem, amelynek tárgyát ker. ügyletek képezik. Oly iparszerü vál­lalak amely neménél és terjedelménél fogva ke­reskedelmileg berendezett üzemel kiván. az eset­ben is kereskedelminek számit, ha az üzem tárgyát nem kereskedelmi ügyletek képezik - amennvi­ben a vállalkozó cége a ker. cégjegyzékbe beve­zettetett. A vállalkozó köteles a bejegyzést eszkö­zöltetni. báljuk tehát, hogy a középponti fogalomként a fíandelsgescháfl helyébe a ríandelsgewerbc lép. A Ilandelsgewerbe fogalma pedig kél kategóriái foglal magában: jelenti 1. a: olyan üzemet, amely­nek tárgyát ker. alapügyletek képezik: 2. amely nek tárgya ugyan nem valamely alapügylet, de amely nemévél és terjedelménél fogva kereskedel-

Next

/
Thumbnails
Contents