Kereskedelmi jog, 1928 (25. évfolyam, 1-12. szám)
1928 / 4. szám - A kereskedői minőséget megállapító törvényes rendelkezések megváltoztatása Ausztriában
68 KKMíSKEDELMl JUG 4. szí. Ma, amidőn a védjegyügyékben a legkisebb gyakorlattal biró jogász előtt ismeri az a lehetetlen állapot, amelyben a védjegytörlési perek vannak; amidőn a törlési per a kereset beadásától 2—3 évig tart; amidőn még mindig kőkorszakbeli periratok váltása folyik, melynek se vége, se hossza, amidőn a kamara periratokat jóval a terminusok lejária után is elfogad, s midőn a kereskedelmi minis/Jer esetleg problematikus értékű vélemények és a különben illusztris védjegytanácsnak csupán közvetett referádája után dönt és mikor a miniszter diszkrecionális jogától függ, hogy az összes eléterj esz tett véleményektől, esetleg bizonyítékoktól eltérő ítéletet hozzon; akkor a bíróságnak meg kellene ragadni az alkalmai, hogy a törvénynek nem is félretételével, hanem pusztán liberális magyarázatával alkalmat adjon a felperesnek arra, hogy ujabb per kikerülése helyett egy ítélettel érje el a tisztességtelen verseny megszüntetését és ezen immár ugyis használaton kívül helyezett védjegynek törlését. Ugy tudom különben, hogy a budapesti kereskedelmi és iparkamara ismételt előterjesztésemel figyelembe véve, szintén erre az álláspontra helyezkedett és szintén sürgető lépési kíván tenni ez irányiján. Itt kell megemlékeznünk a szóval elkövetett védjegybirtolásról is. Midőn valaki egy márkás árut, pld. Aspirint, Ichthyolt, vagy Luxot kér és a kereskedő ezen áruk helyett, akár mivel nincs raktáron, akár mivel egy más. bizonyára olcsóbb árut akar propagálni, más árut ad. Ez az eset, melyről a Schusteríéle javaslat 67. §-;a szól: Aki az árut az oltalmazott szóvédjegy megjelölésével kérő vevőnek tudva más árut ad el. anélkül, hogy erre a vevőt figyelmeztetné, az kihágást követ el.» Bár talán nem fedi ez az eset teljesen a Tvt. (). §. szövegét, azonban kétségtelen, hogy az ily cselek is vagy e szakasz, de legrosszabb cselben az 1. i?. alá vonhatók. c) Röviden még az üzemi titok elárulásáról, mint a tisztességtelen verseny egyik fajáról óhajtanék néhány szól szólni. Ha ugyan a jogesetek számát néznők. ugy a hitelrontásról kellene talán beszélni, mivel a kamara által rendelkezésemre bocsátott statisztikai kimutatás szerint 1925—1927 években a folyamatba tett választott bírósági perekből (188-bói) 54, a rendes bíróságok (már I. i. a budapesti törvényszék) előtt folyamaiba letl 156 perből 64 volt hirnév- illetőleg hilebontási eset. Minthogy azonban ezek nagy része becsületsértés, illetve rágalmazásszerü per. a non numerantur. sed ponderantur ebénél fogva mégis csak a Tvt. /•). §-áról óhajtok rövid megjegyzést tenni. (Bel', köv.) A kereskedői minőséget megállapító törvényes rendelkezések megváltoztatása Ausztriában. Irta: ür. Wimliscli Ferenc debreceni joggyakoruok. (Wien.) 1928 április 1.-én tizszakaszos törvény lép életbe Ausztriában, amely ;> K. T.-nek a kereskedői minőségre vonatkozó rendelkezéseit módosítja. A változás alapvető fontosságú, miután a novella az eddigi (nem liszla) objektív rendszer helyébe német mintára — a szubjektivet lépteti A ker. cégjegyzékbe való bejegyzés előfeltételeinek ujabb szabályozására - mint az igazságügyi bizottság jelenlése mondja — közvetlen okol a vendéglősöknek évtizedek óla tartó és az utóbbi időben egyre sürgetőbbé váló panaszai szolgállat lak. Ezekéi ugyanis a régi rendszer arra kényszeríti, hogy maglikai a ker. cégjegyzékbe bejegyeztessék, jóllehet a korcsmárosok nagy része képtelen megfelelni azoknak a követelményeknek, amelyeket a törvény különösen a könyvvezetés tekintetében — támaszt a bejegyzett kereskedőkkel szemben. A bejegyzési kötelezettségre nézve jelenleg irányadó értékhatár évi 420 S kereseti adó: ez a tulajdonképpeni kereskedők tekintetében megfelelő mérték lehet a leljesjogu kereskedői minőség megállapítása szempontjából, de korcsmárosokra. kávésokra vagy más hasonló ipart folytatókra alkalmazva gyakran ferde helyzetei teremt. Ugyanis a tulajdonképpeni kereskedéssel foglalkozók már előre bizonyos kereskedői képesítéssel bírnak, maga a ker. üzem is megkövetel bizonyos ker. berendezést, azonban egy közönséges vendéglő vagy kávéház vezetése sem kereskedelmi ismeretet, sem különleges berendezkedést nem kiván. A cégjegyzékekei vezető bíróságok az eddigi jog uralma alatt almán a kényelmetlen helyzetben voltak, hogy az ilyen ipart űzőkéi, ha ezek a bejegyzési kötelezettség tekintetében megállapított kereseti adó határát elérték vagy pénzbírság kiszabásával kényszerilelték cégük bejegyeztetésére, vagy. ha tekintettel voltak a gazdasági viszonyokra és a törvény valódi intencióira — öszszeütközéshe kerültek annak szóhangzatával. A novella 1. §-a, amely a K. T. 4 szakasza helyébe lép. kimondja, hogy kereskedő az, aki kereskedelmi ipari (Handfelsgewerbe) üz. Kereskedelmi iparnak számit a §. második bekezdése szerint minden iparüzem, amelynek tárgyát ker. ügyletek képezik. Oly iparszerü vállalak amely neménél és terjedelménél fogva kereskedelmileg berendezett üzemel kiván. az esetben is kereskedelminek számit, ha az üzem tárgyát nem kereskedelmi ügyletek képezik - amennviben a vállalkozó cége a ker. cégjegyzékbe bevezettetett. A vállalkozó köteles a bejegyzést eszközöltetni. báljuk tehát, hogy a középponti fogalomként a fíandelsgescháfl helyébe a ríandelsgewerbc lép. A Ilandelsgewerbe fogalma pedig kél kategóriái foglal magában: jelenti 1. a: olyan üzemet, amelynek tárgyát ker. alapügyletek képezik: 2. amely nek tárgya ugyan nem valamely alapügylet, de amely nemévél és terjedelménél fogva kereskedel-