Kereskedelmi jog, 1928 (25. évfolyam, 1-12. szám)

1928 / 3. szám - A korlátolt felelősségü társaság. Szende Péter Pál dr. előadása a Jogászegyletben

56 KERESKEDELMI JOG 8. sz. belföldön forgalomba hozóit árukon szereplő cég­jelzés használata módjáról lévén szó, a keletkez­hető téves kép/etek elhárítása csak akkép érhető el sikerrel a gyakorlatban, ha az árunak „magyar gyártmány" volta vagy magyarul, vagy a cimre szövegében használt nyelven nyer feltüntetést. IV. Valamely sérelmes magatartásnak vagy állapotnak a TVT. életbelépte után való fentar­tása a 47. §. értelmében ugyanúgy Ítélendő meg, mint a törvény életbelépte után kezdeményezett valamely sérelmes magatartás az a körülmény, hogy a II. r. alperes a téves képzelek keltésére alkalmas cégszövegét az áruja eredetét Feltüntető és a megtévesztő hatást megelőző jelzés nélkül, tehát a Tvt. 1.. 2. és 9. §-ába ütközően használta, úgyszintén az árujának valódi kölni áruként hí­resztelése és a nyomtatványain jogosulatlanul ki­tüntetések ábráinak alkalmazása nyilván csak a II. r. alperes akaratából, tehát csak szándékosan történhetett; ennélfogva a fellebbezési bíróság a m. kir. Kúria megítélése szerint is az anyagi jog­szabályoknak megfelelően marasztalta a II. r. al­perest a Tvt. 1. és 35. §-ai alapján az összegszerű­ség szempontjából nem vitás kártérítés és elég­tétel íizelésében. a) A vezérképviselöi cim használatától való eltiltásra azonban nincs az adott esetben törvé­nyes alap. Ugyanis ha valaki mint valamely vállalat ju­talékos ügynöke oly ügykört tölt be, hogy a vál­lalat gyártmányai egyedül az ő közvetítésével ke­rülnek a kereskedelembe és az illető vállalat for­galomba kerülő árui — miként azt maga a fel­peres állítja a perben — évi másfél—két milliárd korona értéket képviselnek: nem mondható oly jelentéktelen vállalat képviselőjének, aki a vezér­képviselői cim — mint őt meg nem illető cím — használatától a Tvt. 7. §-a alapján el volna tilt­ható. b) A forgalombahozatalt intéző ügynök, le­gyen bár a címe vezérképviselő, az ügyköre ter­mészetéhez képest oly esetben, midőn a tevékeny­sége csupán arra szorítkozik, hogy valamely bel­földön működő cég áruit annak nevében, válto­zatlanul a cég kiállításában és a cég nyomtatvá­nyai felhasználásával hozza forgalomba és arra a perben nincs adat, hogy működése körében vala­mely személyes elhatározásból eredő törvénysértő külön magatartást tanúsított volna: nem tekint­hető a Tvt. 30. §-ában szem előtt tartott oly ver­senytársnak, kivel szemben — különösen az egyi­dejűleg perbevont felelős vállalat mellett — külön is abbanhagyási kérelem volna előterjeszthető, hanem ily esetben a felelőssége csupán a Tvt. 33. §-a keretében mint a vállalat részéről tanúsított törvényellenes magatartás részesét terhelő felelős­ség kerülhet szóba. E felelősség pedig — az I. r. alperes vezér­képviselő voltára és amaz ügykörére tekintettel, hogy ő hozván forgalomba a II. r. alperes gyárt­mányait, a vállalatnak a tisztességtelen versenyt tiltó törvénybe ütköző szándékos magatartásának a forgalomban való érvényesülése csak az I. r. alperes ugyancsak szükségkép szándékos közre­működésével valósulhatott meg, — az I. r. alperes terhére meg volt állapítandó. Nem sért irányadó anyagi jogszabályt tehát a fellebbezési bíróságnak az az ítéleti rendelkezése sem, mellyel az I. r. alperest a II. r. alperessel egyetemleg marasztalta a megítélt kártérítés és elégtétel megfizetésében. Ügyvédi költség. 44. Jogszabály (Ppé. 18. §.), hogy az ügyvédi költ­ség megállapításában az ügyvéd egyes cselekmé­nyeinek és eljárásainak indokoltságán, szükséges­ségén, valamint a rájuk forditott időn és szellemi munkán felül a per tárgyának értékét is figye­lembe kell venni. E jogszabállyal ellentétes tehát a fellebbezési bíróságnak az a jogi álláspontja, hogy a költségek mennyiségének megállapításánál a pertárgy értékének kifejezett félretételével ah­hoz a jóval nagyobb összeghez igazodott, amely­nek megfizetésére az alperes a felek között peren kivül létrejött egyességben magát kötelezte. (Kúria P. IV. 3472/1927. sz. a. 1927 dec. 27-én.) A Magyar Országos Központi Takarékpénztár február 20-án tartott igazgatósági ülésében megállapitotta az 1927 de­cember 31-én lezárt üzletévének mérlegét. Az igazgatóság kon­zervatív osztalékpolitikája mellett is az osztalék jelentékeny felemelését határozza el és a közgyűlésnek a tavalyi 4.50 pengő­vel szemben 5.50 pengő fizetését javasolja. Az osztalék és a já­rulékok kifizetése után fenmaradó összegből a nyugdíj tartalék további gyarapítására 100.000 pengő és a rendes tartalékba­helyezésre 220.000 pengő felhasználását fogja az igazgatóság ja­vasolni. A Magyar-Olasz Bank Rt. igazgatósága megállapitotta az 1927. évi mérlegét, amely az előző évvel összehasonlítva, a banküzlet keretének lényeges kibővülését mutatja fel. Az igaz­gatóság ezévi március 12-ikére egybehívandó rendes közgyűlés­nek azt a javaslatot fogja tenni, hogy a tiszta nyereségből rész­vényenként 5 pengő, vagyis a részvény névértéke után számítva 10 százalék (1926-ban 8 százalék) osztalék fizettessék. Az igazgatóság továbbá elhatározta, hogy a közgyűlésnek indítványozni fogja a bank alaptőkéjének 184.000 darab uj, már az 1928. évre osztalékjogosult, összesen 9,200.000 pengő névér­tékű részvény kibocsátása által 20,000.000 pengőre olyként való felemelését, hogy a részvényesek az összes újonnan kibocsá­tandó részvényekre elővételi jogot nyernek és pedig 23 uj rész­vényre 27 régi részvény után uj részvényenként 65 pengő elő­vételi áron. Az elővételi jog március 14-től bezárólag március 28-ig lesz gyakorolható. A kibocsátás sikerét a Banca Commer­ciale Italiana vezetése alatt álló szindikátus biztosítja, amely az elővetél utján át nem vett uj részvényeket a kibocsátási ár­ban veszi át. Az alaptőkefelemelés után a bank saját tőkéi ke­rek összegben 26,000.000.— pengőt fognak kitenni. Az Angol-Magyar Bank Rt. igazgatósága február 7-én tar­tott ülésében megállapitotta az 1927. üzletév mérlegét, mely 2,232.818 P tiszta nyereséggel zárul, az előző évi 928.219 P-vel szemben. A nyereség felosztása tekintetében az igazgatóság azt a javaslatot fogja a február 29-ére egybehívott rendes közgyű­lés elé terjeszteni, hogy abból osztalékul 1,560.000 P, vagyis részvényenként 6.50 P (13 százalék, a tavalyi 12 százalékkal szemben) iizetessék ki, a tartalékalap gvarapitására az alap­szabályokban előirt 79.223 P dotáció helyett 268.182 P. (tavaly 63.636 P), a nyugdíj tartalék növelésére pedig 100.000 P (tavaly 50.000 P) fordittassék, mig az alapszabályszerü levonások után fenmaradó 146,190.80 P az 1928. üzletév számlájára vitessék át. Magyar Leszámítoló- és Pénzváltóbank igazgatósága báró dr. Madarassy-Beck Marcel elnöklete alatt február hó 20-án tar­tott ülésében megállapitotta az 1927. üzletévre szóló, fennállása óla ötvennyolcadik zárszámadását, amely 2,367.141.37 pengő tiszta nyereséggel zárul, szemben az 1926. évi 1,297.344.30 pen­gővel. Az igazgatóság elhatározta, hogy a március hónap 3-án tartandó rendes közgyűlésnek javasolni fogja, hogy ebből a nyereségből a rendes tartalékalapra 150.000 pengő (tavaly 100.000 pengő), a bank alkalmazottainak nyugdijalapja javára­400.000 pengő Ctavaly 100.000 pengő), a báró Madarassy-Beck Miksa-alap javára 50.000 pengő (tavaly 20.000 pengő) használ­tassék fel, osztalékul pedig 6 és fél pengő, azaz 13 százalék (a tavalyi 6 penő, azaz 12 százalékkal szemben) kerüljön kifize­tésre, mig az 1928. üzletév számlájára 33,306.84 pengő vites­sék elő. Hirdetések felvétetnek lapunk kiadóhivatalában Felelős kiadó: Dr. SZENTÉ LAJOS. Hungária Hirlapnyomda R.-T. Budapest, V., Vilmos császár át 34. — Felelős: Schmidek Géza.

Next

/
Thumbnails
Contents