Kereskedelmi jog, 1928 (25. évfolyam, 1-12. szám)

1928 / 3. szám - Dr. Újlaki Géza: A választott bíráskodás kézikönyve

3. sz. KERESKEDELMI JOG 49 SZEMLE. Előadássorozat Magyarország Magánjogi Törvénykönyvéről. Értesülésünk szerint a polgári törvénykönyv bizottsági szövegének átvizsgálási munkálata, amely csendben, a feltűnést kerülve, de a felsőbiróságoknak és a budapesti ügyvédi kamarának rendszeres meghallgatásával Szászy Béla államtitkár lelkes, fáradságot nem ismerő vezetése mellett az 1922. év óta folyt, most befejezéshez jutott és immár csupán csak napok kérdése, hogy a munkálatok eredménye e kódex 2171. §-rá terjedő uj szövege forgalomba kerüljön és maga győzze meg a jogászközönséget arról, hogy egyszerű átvizsgálásnál lényegesen több történt, A szövegezés, amely a. maga egészében a Szászy Béla müve. már egymagában az 1895. évben megkezdett munkálatok betetőzését jelenti. A kódex nyelvezet! egysége, a szöveg világos sága. közérthetősége és tiszta magyarossága azonban egymagukban csak külső jelei annak, hogy a kodiíikaeionális munkálatok során végre elérkeztünk az igazán magyar kódexhez, de ennél hasonlíthatatlanul fontosabb, hogy a tervezet, a tartalmát tekintve is, hasonlíthatatlanul magyarabb, mint elődei voltak s törvényerőre emelkedése után is méltóképpen, tartalmának megfelelően fogja viselni a „Magyarország Magánjogi Törvénykönyve" címét. Az utolsó hatévi előmunkálatok kardinális irányelve volt. hogy fennálló szokásjogunk a kódex számára a lehető leg teljesebb mértékben értékesíttessék. Ennek a törekvésnek talán a legkiemelkedőbb példája a köteles rész körében a megadományozottak felelősségének szabályozása, amely minden külföldi példától függetlenül, a magyar bírói gyakorlat természetszerűen hézagos tételeit épiti ki rendszeres egésszé. Figyelemmel arra. hogy a kódex, hír szeriül, hamarosan törvényhozási tárgyalás alá kerül, indokolásának közreadása pedig alig fogja sokkal megelőzni a bizottsági tárgyalások megkezdését, elsőrendű fontossága van annak, hogy a jogászközönségünk ne csak magát a szöveget kapja meg, hanem a kódex lényeges tartalmáról és főként a korábbi tervezetekkel s hellyel-közzel a fennálló joggal szemben mutatkozó eltérésekről is mielőbb alapos tájékoztatást kapjon. Éppen ezért a legnagyobb örömmel üdvözöljük azt az előadássorozatot, amelyei a Magvar Jogászegylel a Budapesti Ügyvédi Körrel együtt rendez és amelynek első fele körülbelül az Országos Jogászgyülés terminusáig fog tartani. Az előadássorozatot 1928. évi március hó 7-ik napján Szászy Béla államtitkárnak — a munkálatok mindenben előljáró vezérének — álla nos áttekintés! nyújtó előadása fogja bevezetni és a rendelkezések egyes nagyobb csoportjait ismertető 11 előadás után, Térfv Gyula kúriai tanácselnöknek, a magyar kodifikáció másik kimagasló vezérének összefoglaló előadása fogja berekeszteni. Az előadássorozat keretében előadásokat fognak tartani az egyetemi tanárok és magántanárok sorából: Szladits Károly, Kolozsvárv Bálint, Tury Sándor Kornél, Almási Antal és Meszlény Arthur; a gyakorlati szakférfiak sorából: Nyulászi János. Holitseher Szigfried és Csorna Kálmán, végül a kódex előkészítő bizottságának igazságügyminisztériumi tagjai sorából: Fodor Ármin. Vladár Gábor és Xizsalovszky Endre. Az előadássorozat méltán váltja ki a jogászkörök legélénkebb érdeklődését és mi is a legnyomatékosabban hívjuk fel arra olvasóink figyelmét. Jogegységi tanácsi értesítő. A m. kir. Kúriának a közpolgári ügyekben alakított (I) és ezl követően a váltó-, kereskedelmi- és csődügyekben alakított (III) jogegységi tanácsa a folyó évi március hó 19. napjának (hétfő) d. e. 10 órájára kitűzött ülésében a kövtekező vitás elvi kérdéseket Ingja eldönteni: I. „Ha a késedelembe esett adós pénztartozását akár bírói Ítélet, akár szerződés alapján a pénz értékében beállolt csökkenés mértéke szerint átszámított (valorizált) összegben köteles fizetni, ily esetben a tőkekövetelés után a késedelem idejére szabályképen csak a törvényes késedelmi kamat jár-e. vagy pedig az 1923:XXXIX. t.-c. 2. §-ának második bekezdésében megállapított mérsékelt összegű kártérítés, amelyet a bíróság adott esetben a törvényes késedelmi kamat mértékéig szállíthat le? (Vonatkozással a m. kir. Kúriának egyfelől P. III. 2148/13—1926., P. IV. 7838/23—1926., P. VII. 5552/12—1926. és Rp. I. 305/53—1926. számú, másfelől P. V. 7258/16—1926., P. V 3053/24—1926., P VII. 5756/23—1926. és P. I. 1523/35—1926 számú határozataira.") II. „Megállapithat-e a bíróság az 1877:VUI. l.-e. 9. §-ának rendelkezése alá nem eső követelés után a lejáraiig terjedő időre a felek kikötése alapján 8%-ná] magasabb kamatot?" (Vonatkozással a m. kir. Kúriának egyfelől P. IV. 7099/15—1926. és P. IV 3651/45—102 7. szánni, másfelől P. 11. 6287/12—1925. és P. VII. 2597/10—1926. szánni határozataira.") III. „Lehet-e késedelmi kamat helyett az 1923:XXXIX. t.-c. 2. §-ának első bekezdésében meghatározott magasabb kártérítési összegei megállapítani az olyan készpénztőkekövetelés után, amelynek keletkezése óla a pénz vásárlóereje már lényegesen nem csökkent? (Vonatkozással a m. kir. Kúriának egyfelől P. VII. 8868/24 1926. és P V 5716/21—1926. számú, másfelől P. IV 4385/15—1927. szánni határozataira." ) Az ügy előadója az 1. jogegységi tanács ülésében dr. Alföldi Dezső kir. kúriai bíró, a III. jogegységi tanács ülésében pedig dr. Ternovszkv Méla kir. kúriai bíró. Budapest, 1928. évi február hó 22-én. Dr. Juhász, ;< m. kir. Kúria elnöke. Reméljük, hogy e döntésekkel a szerteszét ágazó kúriai ítéletek egységes mederbe fognak lei élődni.