Kereskedelmi jog, 1928 (25. évfolyam, 1-12. szám)

1928 / 3. szám - A korlátolt felelősségü társaság. Szende Péter Pál dr. előadása a Jogászegyletben

KERESKEDELMI JOG V korlátolt felelősségű társaság. (Szende Péler Pál dr. előadása a Jogászegyletben.) A Magyar Jogászegylet dr. Schnszter Rudolf elnökiele alatt teljes ülést tartott, melyen dr. Szende Péter Pál budapesti ügyvéd tartott előadást a korlátolt felelősségű társaságról szóló törvénytervezetről. Előadása során dr. Kuncz Ödön által készíteti tervezetre tette meg kritikai észrevételeit. A korlátolt felelősségű társaság két legfontosabb ismérve a felelősség korlátozása és a törzsbetét nem értékpapír jellege. Dr. Szende ezen — a tervezet által is elismert — lényeges jelleg leszögezése érdekében magában a törvényben akarja megállapítani, hogy a társaság hitelezőinek a tagok közvetlenül nem felelnek. A tagok felelőssége a tervezet szerint csak a törzsbetétek beszolgáltatására terjed ki, a hitelezőknek csak a társaság vagyona felel. Minthogy azonban a tervezel sem kívánja meg azt, hogy a társaság alapításánál a törzsbetétek teljesen befizettessenek, hanem megelégszik 30%-os befizetéssel, a társaság hitelezőiin k védelme érdekébn előadó azt javasolta, hogy a tagok vagy egyetemleg legyenek felelősek egy más törzsbetéteinek beszolgáltatásáért, vagy kötele/lessenek teljes liberálásra. A társaság célja tekintetében azt az álláspontot foglalta el. hogy nem szükséges azt csak gazdasági térre szorítani, mig viszont a gazdasági tárgy köréből is a tervezet állal félvett kivételeken felül kizárandónak tartja a bank- és takarékbetéti ügyleteket! Az ügyvédek körében bizonyára élénk visszhangot fog kelteni Szende azon javaslata, mely a korlátolt felelősségű társasági szerződés formájának az ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratot kívánja kötelezővé lenni. Foglalkozott még az előadás a másnemű kötelezettségekre, az apportra vonalközé) szabályozás részieleivel, a törzsbetétek, illetve üzletrész fogalmi elhatárolásával, válamint a társaság számos részlet-problémájával, s mindezekre vonatkozóan módosításokat és kiegészítéseket javasolt. Rámutatott az ellenőrzés módjaira, a felügyelőbizottsági, revizori intézmény megszervezésének mikéntjére, a mérlegkészítés szabályaira. Majd részletesen viszgálta a részvénytársaságnak korlátolt felelősségű társasággá való átalakulásának módját, mint amely kérdés az uj társasági forma bevezetésével a legaktuálisabb lesz. Végül foglalkozott dr. Szende azzal a kérdéssel, szükség van-e egyáltalán erre az uj társasági formára. A külföldi fejlődés ismertetése után arra az eredményre jutott^ hogy hazánk törvényhozása sem zárkózhatik el a csaknem összes európai államokban recipiált eme társasági forma megalkotása elöl. ( Előadás a tisztességtelen versenyről. A Magyar Jogászegylet és a Budapesti Ügyvédi Kör febr. 25-én tartott együttes ülésén felelős szerkesztőnk, dr. Szenté Lfljos ügyvéd, az 1928. V. !.-c. nek eddigi hároméves joggyakorlatáról tarlóit felolvasást. Előadó rámutatott arra, hogy a lörvény teljesen betölti hivatását: a tisztességes kereskedelem védelmét a tisztességtelen versennyel szemben és különösen a 23.800/1924, I. M. számú rendelettel szabályozott ideiglenes intézkedések és a Tvl. 11. §-áva] szabályozotl zárlat bizonyultak hathatós eszközöknek a tisztességtelen verseny letörésére. Különösen fogalkozotl a Tvl. 1., 8., '.)., 15., .'!(). és 44. §-aival és ezek alapján azon meggyőződésének adott kifejezést, hogy a Tvt. a cég-, szabadalom- és védjegyjogok hiányait teljesen kipótolják. A büntető bíráskodási mai struktúrájában (nyomozás, vizsgálat, vádtanács, főtárgyalás) túl hosszadalmasnak taríja és az eljárás egyszerűsítését követeli. A kamarai választolt bíráskodásnál a. Tvl. 44. §-a alapján annak egészen megszorító értelmezésének híve, bár egyébként a kamarai bíráskodást teljesen kielégítőnek és üdvösnek tartja. — Az előadáson, melyen Schlister Rudolf, a szabadalmi felsőbíróság elnöke elnökölt, a felolvasótermet egészen betöltő hallgatóság vett részi, amelynek soraiban ott látjuk az igazságügylniniszlérium részéről Fodor Annin kúriai tanácselnököt, Balázs Elemér min. oszl. tanácsost, a kereskedelmi minisztérium részéről (//'. IBdlu Aurél min. oszl. tanácsost, továbbá dr. Kuncz Ödön egy. nv. r. tanári, s a polgári és büntető bíróság, az ügyvéli kamara és szabalalmi ügyvivői kar számos tagját. A felolvasást élénk vita követte, melyben dr. Vidor Jenő, dr. Urbach Lajos, dr. Malonyai Emil, dr. Giskán Jakab ügyvédek, dr. Rcrnauer Zsigmond egy. magántanár, szabadalmi ügyvivő és dr. Radványj László kormánytanácsos, az ,,Üzlet" szerkesztője vetlek részt. — A felolvasási egyébként lapunkban közöljük. A zálogszerződés .joghatályossága. Midőn a m. kir. Kúriának mull számunkban hozott az az ítélete, mely szerint a zálogszerződés akkor is hatályos, hogy ha a zálog tárgya a zálogadósnál hagyatik. a közmég\ ilalás tárgyát képezi (lásd mai számunkban közölt cikkeket is), nem les/ érdektelen, hogy ha az osztrák O. G. H. 1827 november .">-i deleiéi (Ob. I. 1059/27, közölve a Rechtsprechuug ezévi január 31-én megjelent első számában, S. 3.) közöljük, mely. eltérőleg a Kúria fentemliteft Ítéletétől, kimondta: hogy ha a zálogbirtokos a zálog tárgyát, bár zálogjogának fentartása melleit, de oly külső jelek nélkül adla vissza, amelyek által ,,mindenki könnyen tudomást szerezhetett az elzálogosításról", ugy a harmadik jóhiszemű foglaltatóval szemben ez a zálogjog nem érvényesíthető; ha pedig jogfentartás nélkül adta vissza, ugy a zálogjog hatálya elenyészik. Hogy azonban a harmadik jóhiszemű zálogszerző védelmét célzó ez az indokolás, amely a zálogszerződéssel űzött visszaélések kikerülését és a jóhiszemű harmadik személy védelmét célozza. Ausztriában sem maradi ellenondás nélkül, mutálják azok a megjegyzések, amelyekkel Wahle bíró ezt az ítéletet kisérte. Nemzetközi fuvarozás. 1928:111. törvénycikk a vasúti árufuvarozás tárgyában Bernben 1924. évi október 23-án aláirt nemzetközi egyézmény becikkelyezéséről és azzal kapcsolatos intézkedésekről. A lörvénv felhatalmazza a minisztériumot, hogy a címben megjelöli egyezmény alapján a vasúti üzletszabályzatot módosíthassa, esetleg uj üzletszabályzatot bocsásson ki. felhatalmazza a minisztérium a kereskedelmi minisztert, hogy az egyezmény alapján az egyezményl elfogadó államokkal megállapodásokat köthessen. A törvény felsorolja azon yasutakat, amelyre az egyezményl alkalmazni kell, részletezi a fuvarozásból ki/árt tárgyakat, meghatározza a fuvarozási szerződés alakjai és feltételeit, a fuvarozási ügyletből szár mázó felelősséget közben a fuvardíj kiszámilásá-