Kereskedelmi jog, 1928 (25. évfolyam, 1-12. szám)

1928 / 2. szám - Szolgálati viszony felmondása - élőszóval

30 KERESKEDELMI JOG 2. sz. Hát még a négyszemközt lejátszódó aktusok, amelyeknek következményeképpen a bizonyító fél ellenfele bocsáttatik esküre! Ezeknek meggondolása, valamint annak szem előtt tartása, hogy milyen súlyos következmények fűződnek ahhoz, ha az alkalmazott szünteti meg íelmondással a szolgálati viszonyt (végkielégítés és az esetek legnagyobb részében a nyugdíjigény, sőt a befizetett nyugdíjjárulékok elvesztése is, lásd a Kúria II. számú jogegységi határozatát) követelik meg, hogy a felmondás, illetve annak ki által való eszközlésének ténye minden kétséget kizáró módon, abszolút módon bizonyittassék, ennek egyedüli lehetséges módja pedig csak irásbelileg lehet. Az előbb kifejezettekhez kapcsolódik az Írásbeliségnek, mint érvényességi feltételnek, alapgondolata is; a cselekmény nagyobb meggondolására, intenzivebb megfontolására késztet az írásbeli forma, mint a pillanat hatása alatt, élőszóval, elhamarkodva tett, esetleg rögtön megbánt szóbeli nyilatkozat. (Mindezek a szempontok természetszerűleg adott esetben nemcsak a munkavállaló, de a munkaadó érdekét is szolgálják.) Sajnos, a bíróságok igen sok esetben elhanyagolják ezeknek a körülményeknek a figyelembevételét és érvényesnek tekintik a szóbeli felmondást is. Az egyik jogi folyóirat nemrégiben közölte a budapesti kir. Törvényszék következő határozatát: „Szóbeli felmondás kereskedelmi alkalmazottal vagy magántisztviselővel szemben joghatályos akkor, ha az ellen a munkavállaló a közlésekor kifogást nem emel és ekként azt bár hallgatólag is, de tudomásul veszi." (980/1926.) (Ez a határozat nem áll egyedül ezzel a felfogásával.) Az Ítélet helytelensége az első pillanatban szembeötlő, mert a) beleütközik az 1910/1920. M. E. sz. rendelet 2. és 23. §-aiba; mert b) beleütközik az általános magánjog fent ismertetett azon alapelvébe, amelyet a Pollg. törv. terv. 738. §-ával kapcsolatban hoztunk fel; mert c) beleütközik a magánjog azon alapelvébe is, hogy a hallgatás beleegyezést csak ott szül, ahol a törvény ezt kifejezetten kimondja. (Például: Ker. Törv. 320. §.): végül, mert d) beleütközik azon magánjogi alapelvbe is (amely egyébként az előbbinek sok tekintetben csak parafrázisa), hogy a joglemondásnak kifejezettnek és határozottnak kell lenni és azt vélelmezni nem lehet. Érdemes és érdekes felemliteni, hogy a bíróságok még egy esetben hajlamosak arra, hogy eltekintsenek az Írásbeliségtől, mint érvényességi feltételtől. (Holott egyebekben igen szigorúan alkalmazzák ezt a szabályt.) Ez a másik eset az mellett a biró reá van utalva arra, hogy a tanúban olvasson. Figyelembe kell vennie a tann egész viselkedését, szóval a tanú tudása vagy nem tudása minden megnyilvánulását. Ismeretes, hogy a szemlélés, illetőleg a közlés eme egyéb módjaiból kiderülhet, hogy a leghatározottabb vallomás nem a tanú tudásának, érzéki benyomásának nyilvánulása, mi viszont a biró ezen az uton a gyarló előadás ellenére is megállapíthatja a tanú tudását. Ennek megfelelően a szabad mérlegelés alapján álló perjogok arra törekszenek, hogy a tanú megszemlélését minél tökéletesebbé tegyék." iPlósz Sándor összegyűjtött dolgozatai. Kiadja a Magyar Tudományos Akadémia, 1927.) Ügyvédi Rendtartás 54. §-ának mellőzése, amikor az ügyfél az ügyvéd ellen hivatkozik a jutalomdíj tekintetében lett valamilyen állítólagos szóbeli kikötésre. Ez a két esel a kivétel. Szántszándékkal nem irom azt, hogy a bíróságokat ezekben az állásfoglalásokban alkalmazott — és ügyvédellenes tendenciák vezetik. Ez nem fedné teljesen a valóságot és demagógia is lenne. Viszont — ennyit, azt hiszem, mindenki megenged, — szonettet sem Írhatnak az említett kategóriák a bíróságokról az emiitett határozatok üdvözléseképpen. SZEMLE. A biztosítási jog reformja. A Magyar Jogászegylet január 28-án teljes ülésén Dr. Tury Sándor Kornél egyet, tanár: «A biztosítási szerződés szabályozásának alapvető szempontjai az ujabb külföldi törvényalkotásokban* cimen érdekes előadást tartott, melyben, mint a biztosítási jog kodifikációjának előadója általánosságban ismertette a kérdés történeti részét, majd röviden rámutatott arra, hogy az alkotandó törvénynek lehetőleg a német törvényhez kell simulnia, a részletes felsorolásokat kerülni s a sociális vonatkozásokat is figyelembe kell venni. Rámutatott az arányos biztosítás lehetőségére is. Az előadáshoz Dr. Nagy Ferenc elnök szólt hozzá röviden annak a reményének adván kifejezést, hogy az általános előadást a részletekre is kiterjedő ismertető előadások fogják követni. Dr. Szende Péter Pál ügyvéd, lapunk állandó munkatársa, f. hó 11-én este 6 órakor a Magyar Jogászegyletben a korlátolt felelősségű társaságról tart előadást. Az előadásra felhívjuk olvasóink figyelmét. A magyar királyi Kúria tanácsainak beosztása az 1928. évre. Polgári szakosztály. 1. Elnök: Juhász Andor dr. a m. kir. Kúria elnöke, akadályoztatása esetében: Pap István dr. tanácselnök. Birák: Gaiger Miklós, Hutás József, Jakab Mihály, Alföldy Dezső dr., Ullrich Ede, Molnár István, Ludvig Rezső dr.. Potovszkv András dr. II. Elnök: Rötth László dr. tanácselnök. Birák: Sereghy Mihály dr., Jékey Dániel dr., Gallia Béla dr., Szegedy Lajos dr., Kecskeinéthy Gyula, Kramolin Ernő dr. III. Elnök: Wesztermayer Vidor dr. tanácselnök. Birák: Bocskor Antal, Vámosy Mihály, Thébusz Aladár dr., Tóth György dr., Raisz Béla dr., Klie Antal. IV. Elnök: Rolh Ferenc dr. tanácselnök. Birák: Ternovszky Béla dr., Zsitvay Géza dr., Noszkó Imre dr., Sztankovils Jenő dr., Bauss Olivér dr., Szentirmay Ödön dr. V. Elnök: Osvald István dr. tanácselnök. Birák: Raskó István dr., Traeger Zsigmond, Frank Lajos, Kozma Endre dr., Vida Zoltán dr., Bátory István, Szepesy József dr. VI. Elnök: Rácz Lajos tanácselnök. Birák: Jurka János dr., Totth István dr., Koós Emil dr., Karcsay Gyula dr., Almási Antal dr., Suszter Géza. VII. Elnök: Keczer Gyula tanácselnök. Birák: Kötrvélyessy György dr., Paradeiser János dr., Tóth Miklós dr.. Ipovitz Károly dr., Székely János. Sebestyén Imre dr. — Büntető szakosztály. I. Elnök: Ráth Zsigmond a m. kir. Kúria másodelnöke. Birák: Slavek Ferenc dr., Csizinszky Ágost, Mendelényi László dr.. Kvassay Gyula, Csengey Miklós dr. II. Elnök: Szeőke István dr. tanácselnök. Birák: IsváníTy Lajos dr., Dicsőfi Sándor dr., Stocker Antal, Módly Béla, Bolla Árpád dr., vitéz Diószeghy Gábor dr. III. Elnök: Magyar István dr. tanácselnök. Birák: Sélley Barnabás dr., Geszti Andor dr., Pazár Zoltán dr., Balpataky József, Rök Béla. Kendi Elemér dr.