Kereskedelmi jog, 1928 (25. évfolyam, 1-12. szám)

1928 / 1. szám - Dr. Katona Gábor: A csődtörvény kézikönyve [Könyvismertetés]

KERESKEDELMI JUG kényszeregyességi eljárás szabályozásával szemben szokás fellépnii A fizetésképtelen adós vagyoni felszámolásának, bármelyik formában történjék is. nem szabad a meglevő egész cselekvő vagyont vagy annak tetemes részéi az eljárási költségekre igénybe venni, nem szabad vég nélkül húzódnia, nem szabad az adóst gazdaságilag agyonütnie, sőt az eljárás célján tulmenöleg károsítani sem. Az eljárást tehát igen lényegesen olcsóbbitani és gyorsítani kell. Ez a célja a kényszeregyességi jog terén fellépett reformtörekvéseknek, amelyek sajnos, ezen a szűkebb területen sem tudtak, eddig legalább, pozitiv eredményeket felmutatni. Arra nézve, hogy ugyanezen vonatkozásokban nemcsak a kényszeregyességi, hanem a csődeljárás is mélyreható reformra szorul, nincs ellérés a magyar jogászi közvéleményben, ilogy icnnek a reformnak mik legyenek az eszközei és utjai, még nagyon megfontolandó és megvitatandó lesz. Örömmel kell tehát üdvözölni, hogy az 1928. évre egybehívott országos jogászgyűlés napirendjére kitűzött hitel jogi kérdés a é.södjog és általában a fizetésképtelenségi jog ref <)rmjának mikéíntjére vonalközik. Minden törvényhozási előmunkálatnak a létező tételes jogból kell kiindulnia, hogy annak tanulságaiból levonja a következtetéseket arra, hogv a meglevő jogbéjl mi az, ami fenntartandó, mi az, ami módosítandó. Ebből a szempontból, de a mindennapi törvénykezési gyakorlat segédeszközéül is szívesen kell fogadni dr. Katona Gábor ügyvéd csődtörvény kiadását, amely a joggyakorlatot a legújabb időkig feldolgozza, külön kiemelve azokat a kérdéseket, amelyekben felsőbíróságaink álláspontja ingadozik vagy az előző évekéhez képest módosult és másfelől typographikailag is kiemelve a kir. Curia által elvi jelentőségüeknek kimondott és a Polgári Határozatok Fátábá felvett határozatokat. A judikaturának bölcs kiválasztással és ügyes csoportosítással közölt képét a szerző jegyzetei egészítik ki, amelvék egészen rövid, mintegy schematikus kivonatban ismertetik a törvényszakaszok tartalmát. A kötetet rövid iratmintatár fejezi be. A könyv, ugy ahogy van, egészben ügyes, hasznos lükre a létező csődjognak, amint ez az 1881. évi törvényen alapuló joggyakorlatban ma érvényben van. Dr. Lbw Lóránt A valorizációs perek felfüggesztésének uj határideje. Az 1926. évi XV. t.-c. 14. §-a a kincstár és számos egyéb közintézmény elleni valorizációs pereket és végrehajtásokat legkésőbb 1927. év végéig felfüggesztette. Ugyancsak fel lettek liiggesztve a biztositások valorizációjára irányuló perek ezen időpont az 1927. évi X. t.-c. által. Minthogy azonban a valorizációs törvény december hó végéig nem kerül tető alá, a kormány kénytelen volt a felfüggesztési határidőt március vécéig meghosszabbítani. Jogászgyülési értesítő. Az országos jogászgyülés utoljára 1911-ben jöt össze. Az azóta törl.'nt események a rnagvar jogászt a problémák oly tömkelege elé állították, hogy az összes érdekelt körök annak mielőbbi újból leendő egybehi1 ását szükségesnek tartották. A Magyar Jogászegylet igazgatóválasztmánya, mint amelynek feladata az országos jogászgyülés előkészítése, elhat irozta ennekfolvlán, hogy enged a közóhajnak s néhány különösebb jelentőségű kérdés megbeszélése céljából 1928. évii április hó 26., 27. és 28-án Budapesten országos jogászgyüüést rendez. Az előzetes tanácskozások során megállapította a Magvar Jogászegylet az országos jogászgyülés szervezetét és a tanácskozások sorrendjét, egyszersmind az arra illetékes tényezők közbenjöttével kitűzte a megvitatandó kérdéseket. A szervezetnek és a tárgyalás alá kerülő kérdéseknek közlése mellett arra kérjük Kartárs urat, hogy az országos jogászgyülés résztvevői közé belépni méltóztassék. A belépés bejelenlésének legegyszerűbb módja, ha a csatolt bejelentést megfelelően kitöltve visszaszármaztatni, s egidejüleg a 10 pengőben megállapított részvételi dijat az e célból csatolt postatakarékpénztári csekklappal megküldeni szíves lesz. Kívánatos, hogy a jelentkezés mielőbb megtörténjék, mert a szakvéleményeket a jelentkezés számának megfelelő mennyiségben fogjuk kinyomatni s az 1928. év elején minden egyes résztvevőnek megküldeni. A részletes programmot megállapítani, úgyszintén a nctaláni utazási vagy egvéb kedvezmények megadása iránt intézkedni szintén csak a jelentkezések megtörténte után tudunk. Szervező iroda: V., gróf Tisza István-utca 2. — Az 1928-ban megtartandó Országos Jogászgyülés napirendjére kitűzött kérdések szövege: Magánjog: 1. Miképpen kellene szabályozni az i lmebetegek és" a fogyatékos elinctehelségüek cselekvőképességét? 2. Milyen törvényhozási vagy kormányhatósági intézkedésre van szükség avégből, hogy megszűnjenek azok a nehézségek, illetőleg kiegyenlittessenek azok a nemzetközi jogi összeütközések, melyeket a trianoni szerződés állampolgársági rendelkezései a házasuló és a házassági pert inditó felek állampolgársága kérdésében előidéztek? Polgári perjog: '6. Kivánatos-e: a) a választott bíróság intézményének, b) a tőzsdebírósági intézménynek újonnan szabályozása és miiven elvek alapján? Hiteljog: 4. Miképpen volna a csődjog és fizetésképtelenségi jog reformálandó (különös tekintettel a csődtörvényre, kényszeregyességi e ljárásra és a csődönkivüli megtámadás kérdésére)? Büntető jog: 5. Kivánatos-e az esküdtbiráskodás helyreállítása és ha igen, milyen terjedelemben? Közigazgatási jog: 6. a) Kivánatos-e alsóbb fokú köziigazgatási bíróságok felállítása, s ha igen, miképpen szabályozlassék e bíróságoknak, valamint a mai közigazgatási bíróságnak egymáshoz való viszonya? b) Kivánatos-e a mai közigazgatási bíróság hatáskörének tágítása érdeksérelem) ? Pénzügyi jog: 7. Kivánatos-e adó- és illetékügyekben a kivetési jogorvoslati eljárás reformja? — Kivonat az Országos Jogászgyülés szabályzalából. 1. §. Az országos jogászgyülés tagja lehet minden magvar jogász. 2. §, Minden tag köteles a 10 pengő részvételi dijat lefizetni. 3. §. Minden tag megjelenhet, felszólalhat és szavazhat az összes teljes és szakosztályi üléseken és megkapja az országos jogászgyülés kiadványait. A fizetőképtelenség! jog reformja. Az 1928. évi magyar jogászgyülés hiteljogi csoportjának tárgya tudvalevőleg a fizetőképtelenségi joggal kapcsolatos reformkérdések tárgyalása lesz. Málébból a szempontból is kiváló figyelmet érdemel dr. Meszlényi Arthurnak: Törvénytervezet a fizetőképtelenségi jogról cim alatt nagyszabású tanulmánya, amely az OHE részéről egyelőre mint kéz-