Kereskedelmi jog, 1928 (25. évfolyam, 1-12. szám)

1928 / 1. szám - Dr. Katona Gábor: A csődtörvény kézikönyve [Könyvismertetés]

KÉRÉSKEDÉLÜÍ JÓ8 15 irat küldetett ki a szakköröknek véleményadás végett. A törvénytervezet szövegét megelőző felvilágosító észrevételek önmagukban értékes tanulmányt képeznek, melyekre azonban azok jelen stádiumában, miután kézirat gyanánt szerepeinek, a köteles diszkréciónál fogva bővebben nem térhetünk ki, viszont azonban a szerző iránti tiszteirt kötelez bennünket arra, hogy annak megjelenése mellett hallgatással el ne haladjunk. IRODALOM. Hazai irodalom. Dr. Bozóky Géza, pécsi egyet. ny. r. tanár: Magyar kereskedelmi jog. Különös tekintettel a történeti fejlődésre. I. rész. Kereskedők és kert sk. társaságok. (47 iv.) Kiadja Grill Károly könyvkiadóvállalat. Ára az I. résznek 25 P. A második rész 1928. év folyamán fog megjelenni. — A könyvre legközelebb még visszatérünk. Dr. Schwartz Tibor budapesti kir. törvényszéki biró: A valorizációs kérdések fejlődése és kialakulása, különös tekintettel a birói gyakorlatra. — Budapest, Franklin-társulat kiadása 1927. — Szerző, ki egyike volt a valorizáció úttörőinek a birói székben, most megjelent könyvében a valorizáció teljes anyagát felöli ugy dogmatikus mint gyakorlati vonatkozásaiban. — Miután a könyv bírálatára legközelebbi számunkban részletesen fogunk kiterjeszkedni, most csak felhívjuk olvasóink figyelmét erre az értékes könyvre. Dr. Kovács Marcel «Polgári Perrendtartás Mag\ arázata» második kiadásának negyedik füzete megjelent. — (Budapest, I., Csaba-utca 7c.) megrendelhető. Egy-egy füzet ára 8 pengő és a postaköltség. A választott bíráskodás kézikönyve. Irta: Dr. Újlaki Géza budapesti ügyvéd. Budapest, Dick Manó kiadása 1927. Miként a szerző által könyvéhen felsorolt irodalomból látjuk, a választott bíráskodással nálunk — Fabinyi Tihamértől eltekintve — behatóbban nem igen foglalkoznak. Annál nagyobb dicséret illeti meg szerzőt, hogy ezt a nagy joganyagot elméletileg és gyakorlatilag oly szépen dolgozta fel könyvében, amelyet nemcsak a jogász, hanem mindenki, aki a választott bíróságok szervezetével és egyáltalában azokkal kapcsolatos gyakorlati kérdésekkel foglalkozik, nagy haszonnal forgathat. Az Országos Ügyvédszövetség Balatonfüreden tartott I. Vándorgyűlése Naplója. — Szerkesztette: í)r. Király Ferenc, a Vándorgyűlés ü. v. főtitkára. Ara 3 P. Külföldi irodalom. Eugen Schigut: Buchhaltungskunde für Juristen. Mit einem Vorwort von Prof. Pisko. 2. Aufl. Industrieverlag Spaeth & Linde. Wien 1927. S. 12.40. Artúr Nussbaum: Bank- und Börsenrecht. 622 S. Verlag Walter de Gruyter & Co. Berlin 1927. Geb. M. 11.—. Alfréd Hagens: Warenzeichenrccht. Verlag Walter de Gruyter & Co. Berlin 1927. HAZAI JOGGYAKORLAT. Turpis causa. 1. Azért, hogy az ügyvéd bizonyos foglalkozás üz etszerü folytatásától az Ü. Rttás által el van tiltva, nem vonhatja maga után az ügylet érvénytelenségét. (Kúria P. IV. 3225/1927. sz. a. 1927 okt. 25-én.) * Indokok: Az alperes felülvizsgálati támadásaira vonatkozólag alaposnak találta a m. kir. Kúria a fellebbezési bíróság azon döntése ellen irányuló támadást, amely az allperesnek a szóbanlorgó ügyletből kifolyólag érvényesített igényétől a birói j o gsegély t megtagadta. Tiltott ügyletről ugyanis csak abban az esetben lehet szó, ha maga az ügylet tartalma avagy az azzal elérni kivánt cél ütközik a törvény vagy a jóerkölcs tilalmába, — nem lehet azonban erről szó akkor, ha egyébként megengedett ügyletet olyan egyén köt, aki hivatalánál, állásánál fogva vagy más okból illyen ügyletek kötésétől saját személyére nézve el van tiltva, — amint ezt a kereskedelmi ügyletekre való vonatkozásban a Kt. 263. §-a világosan ki is mondja, amidőn kijelenti, hogy «az a körülmény, hogy valaki hivatalánál, állásánál iparrendészeti, vagy más okoknál fogva kereskedelmi ügyletekkel nem foglalkozhatik, a kereskedelmi ügyletek minőségéré és érvényességére befolyással nincsen.» Az adott esetben az alperesnek a meg nem támadott ténymegállapítás szerinti az a ténykedése, hogy mint az ügyvédi kamaránál bejegyzett gva'korló ügyvéd a fuvaros felperessel a miskolci vásárcsarnok építésénél felmerült földmunkák végzésére alkalmi egyesülésre lépett, ebből a célból és egyéb ilynemű munkák iparszerü folytathatása végett a nei,e részére az iparhatóságnál iparigazolványt váltott, de a felperessell közösen vállalt említett ügyletben a saját nevében mini üzlettárs a saját pénzének befektetésével vett részt. — tartalmilag nem ütközik tiltó törvénybe; az a körülmény tehát, hogy az ügyvédi rdtts. ról szóló 1874 34. t.-c. 10. §-a az ügyvédet eltiltja olyan foglalkozás üzletszerű folytatásától, amiely ügyvédi hivatásának vagy állásának tekintélyével össze nem fér, esetleg alapul szolgálhat az ügyvéd ellen megindítható valamely eljárásra, de nem vonhatja maga után az ügylet érvénytelenségét. Ezekből az okokból a m. kir. Kúria az alperes által a szóbanforgó ügyletből kifolyólag érvényesített igényétől a birói jogsegélyt megtagadhatónak nem találta. Bankárrendelet — turpis causa. 2. Bankári igazolvány nélkül kötött bankügylet turpis causa miatt érvénytelen. (Kúria P. IV. 2348/1927. sz. a. 1927 nov. 10-én] ** Indokok: I. Bankügyletekkel az 1300/1923. és az ezt kiegészítő és értelmező 1800/1923. P. M. sz. rendelet külön magyarázatra sem szoruló világos tartalma szerint az u. n. hankárrendelet* Lásd u. e. tanács 3225/1927. sz. ítéletét alább. Szerk. ** Lásd a P. IV. 3225/1927. sz. ítéletet. Szerk.