Kereskedelmi jog, 1928 (25. évfolyam, 1-12. szám)

1928 / 1. szám - Dr. Katona Gábor: A csődtörvény kézikönyve [Könyvismertetés]

KERESKEDELMI JOG az alperes teljesen szabályellenesen egysze­rűen szabad kézből értékesítette és a vételárat is megtartotta, az áruelvesztés fogalma alá nem vonható és igy a vasút a rendes elévülési időt korlátozó rendelkezésre sikerrel nem hivalkozhatik. (P. IV. 9028/1920. K. J, 9.) A váltójog köréből megemlít he tjük. hogy a Kúria szerint a be nem jegyzett cégnek rendel­vényesként való megnevezése szintén megfelel a váltótörvény 3. §. 3. pontjának, (P. VII. 570/1927. K. J. 0.); hogy a kitöltetlen váltóür­lapra nem megfelelő módon történt aláírása nem állapit meg kezességvállalást sem (P. VII. 7887/1920. K. J. 8.); a váltóbirtokos visszkere­seti jogának fentartása végeit szükséges óvás időpontja tekintetében a megállapodásszerű lejárat napjához köteles alkalmazkodni, (P. VII. 4340/1927. K. J. 5.); hogy a tilos és semmis megállapodásban vállalt kötelezettség biztosí­tására adott váltó bíróilag nem érvénvesithető (P. VII. 1000/1927. K. J. 10.); hogy a Váltónak fizetésvégetti bemutatásánál elég a formai legitimáció és igy nem ütközik a V. T. rendel­kezéseibe, hogy az óvás a váltóbirtokos ügy­védje részére vétetett is fel. aki nem volt a váltó birtokosa. (P. VII. 2377/1920. K. J. 3.) Az alaki jog szempontjából pedig kimondta a Kúria, hogy a váltókötelezettség teljesítésére három napnál hosszabb teljesítési határidő nem szabható ki. Szólhatnánk még a Kúriának a tisztesség­telen verseng körében hozott Ítéleteiről. — Minthogy azonban erről külön cikkben fogunk megemlékezni, azok ismertetését most mel­lőzzük. SZEMLE. Mai számunkhoz mellékelve van az 1927. évi Tartalomjegyzék. Évforduló. Ha az elmúlt évi hileljogi tör­vényalkotásokból mérleget kellene csinálni, ugy az eredmény határozottan passzív volna. Nagy kezdeményezések, nagy hiteljogi problé­mák megoldása közül, amilyen a Kuncz-féle részvényjogi tervezet volt, semmi eddig nem vált valóra. Bizonyára nem veszi tőlünk zokon a tervezet kiváló szerzője, mert hisz mi elég méltánylásban részesítettük munkáját, de ugy látjuk, hogy a jogászvilág és az elsősorban érdekelt pénzvilág bizonyos aggodalommal és utóbbi bizonyos elfogultsággal fogadta a tervezetet, ugy, hogy annak sorsa az első fo­gadtatáskor meg volt pecsételve. Amennyiben azonban ez a tervezet egy részére nézve áll, oly kevéssé áll ez a tervezetnek a korlátolt felelősségű társaságokra vonatkozó részére. Ennek a szabályozásnak mielőbb jönni kell. mert hisz a kellő felértékelt alaptőkét felmu­tatni nem tudó kisebb vállalatok sorsáról dön­teni kell. Ennek az intézménynek a sorsa je­lenleg a kereskedelmi miniszter kezébe van letéve, akinek kofikáló munkatársa éppen jelen számunkban fejti ki bizonyára a hiva­talos álláspontot visszatükröző és ennélfogva hatványozottan értékes nézetét e kérdés felől. A csődönkivüli kényszeregyesség, vala­mint az egész fizetésképtelenségi jog átfogó reformra szorul. Ami eddig történt, az mind csak toldozgatás-foltozgatás, ami azonban a hitelezők érdekeit nem elégíti ki. de talán a szintén figyelembe veendő adós érdekét sem védi meg teljesen. Ezért is, ha talán némi szemrehányással illethetnők is az 1928- évi jogászgyülés előkészítő bizottságát; hogy a hiteljog terén más kérdést nem talált, mint a fizetőképtelenségi jog reformját, mindenesetre joggal várjuk, hogy a jogászgyülés ezt a nagy problémát a megvalósuláshoz közelebb fogja hozni. Amint látjuk, az OHE máris felkészüli a nagy küzdelemre, amelyben az OHE szintén mint reformot sürgető és talán még inkább mint kritikának kitett intézmény fog szere­pelni és elsőrendűen szakavatott tollból szer­kesztett, egyelőre még kézirat gyanánt sze­replő, törvénytervezetet dolgoztatott ki a fize­tőképtelenségi jogról (dr. Meszlény Arthur: Törvénytervezet a fizetőképtelenségi jogról). Az igazságügyminiszter ur beígérte a pol­gári törvénykönyv ujabb tervezetének nyilvá­nosságra hozatalát. Reméljük, hogy az igéreI valóra is fog válni, hogy magánjogunk ezen ujabb kodifikácionális törekvése nemcsak magánjogunk sok vajúdó problémáját fogja lisztázni. hanem a hiteljog számos nyílt kérdé­sére szintén termékenyítőleg fog hatni. Midőn tehát az elmúlt évi passzív mérlegtől elbú­csúzva, előre vetjük tekintetünket, abban a hitben lépünk át az uj esztendőbe, hogy mire a Kereskedelmi Jog jubiláris évébe lépünk, akkorra már aktívumról is fogunk beszámol­hatni. Dr. Katona Gábor: A csődtörvény kézikönyve. Grift, Budapest, 1927. A fizetésképtelenség jogi szabályozásának egész területén a gyakorlat em­berei közt élénk eszmecsere folyik. Első sorban a csődönkivüli kénys/eregyesség felé fordul a köz­figyelem. De leigyünk vele tisztában, a csődönki­vüli kényszeregyesség intézménye, ha talán nem is léi jogosultságát, de miinden esetre azt a jelentő­ségét, amelyre a legutóbbi évek gyakorlatában emelkedett, kizárólag vagy legalább is nagy mér­tékben a csődjogi szabályozás elégtelenségének köszönheti. Csőd, kényszeregyesség, kényszerfel­számolás, — valamennyinek rendeltetése egy­aránt a conditio par creditorum biztosítása. Igaz, a csődjog 'következményei közt ott van a chilis infamia és a kényszeregyességi eljárás célja, a hi­telezőket ennek elkerülésével kielégíteni. Ez he­lyes és indokolt mindazon esetekben, amelyek az adós vétlen magatartására tekintettel az állami megtorlást nem követelik. Minden egyéb vonatko­zásban azonban a csődeljárásnak is meg kell fe­lelnie azolknak a követelményeknek, amelyekel napjainkban első sorban vagy éppen egyedül a

Next

/
Thumbnails
Contents