Kereskedelmi jog, 1928 (25. évfolyam, 1-12. szám)

1928 / 1. szám - Dr. Katona Gábor: A csődtörvény kézikönyve [Könyvismertetés]

KERESKEDELMI JOG az alperes teljesen szabályellenesen egyszerűen szabad kézből értékesítette és a vételárat is megtartotta, az áruelvesztés fogalma alá nem vonható és igy a vasút a rendes elévülési időt korlátozó rendelkezésre sikerrel nem hivalkozhatik. (P. IV. 9028/1920. K. J, 9.) A váltójog köréből megemlít he tjük. hogy a Kúria szerint a be nem jegyzett cégnek rendelvényesként való megnevezése szintén megfelel a váltótörvény 3. §. 3. pontjának, (P. VII. 570/1927. K. J. 0.); hogy a kitöltetlen váltóürlapra nem megfelelő módon történt aláírása nem állapit meg kezességvállalást sem (P. VII. 7887/1920. K. J. 8.); a váltóbirtokos visszkereseti jogának fentartása végeit szükséges óvás időpontja tekintetében a megállapodásszerű lejárat napjához köteles alkalmazkodni, (P. VII. 4340/1927. K. J. 5.); hogy a tilos és semmis megállapodásban vállalt kötelezettség biztosítására adott váltó bíróilag nem érvénvesithető (P. VII. 1000/1927. K. J. 10.); hogy a Váltónak fizetésvégetti bemutatásánál elég a formai legitimáció és igy nem ütközik a V. T. rendelkezéseibe, hogy az óvás a váltóbirtokos ügyvédje részére vétetett is fel. aki nem volt a váltó birtokosa. (P. VII. 2377/1920. K. J. 3.) Az alaki jog szempontjából pedig kimondta a Kúria, hogy a váltókötelezettség teljesítésére három napnál hosszabb teljesítési határidő nem szabható ki. Szólhatnánk még a Kúriának a tisztességtelen verseng körében hozott Ítéleteiről. — Minthogy azonban erről külön cikkben fogunk megemlékezni, azok ismertetését most mellőzzük. SZEMLE. Mai számunkhoz mellékelve van az 1927. évi Tartalomjegyzék. Évforduló. Ha az elmúlt évi hileljogi törvényalkotásokból mérleget kellene csinálni, ugy az eredmény határozottan passzív volna. Nagy kezdeményezések, nagy hiteljogi problémák megoldása közül, amilyen a Kuncz-féle részvényjogi tervezet volt, semmi eddig nem vált valóra. Bizonyára nem veszi tőlünk zokon a tervezet kiváló szerzője, mert hisz mi elég méltánylásban részesítettük munkáját, de ugy látjuk, hogy a jogászvilág és az elsősorban érdekelt pénzvilág bizonyos aggodalommal és utóbbi bizonyos elfogultsággal fogadta a tervezetet, ugy, hogy annak sorsa az első fogadtatáskor meg volt pecsételve. Amennyiben azonban ez a tervezet egy részére nézve áll, oly kevéssé áll ez a tervezetnek a korlátolt felelősségű társaságokra vonatkozó részére. Ennek a szabályozásnak mielőbb jönni kell. mert hisz a kellő felértékelt alaptőkét felmutatni nem tudó kisebb vállalatok sorsáról dönteni kell. Ennek az intézménynek a sorsa jelenleg a kereskedelmi miniszter kezébe van letéve, akinek kofikáló munkatársa éppen jelen számunkban fejti ki bizonyára a hivatalos álláspontot visszatükröző és ennélfogva hatványozottan értékes nézetét e kérdés felől. A csődönkivüli kényszeregyesség, valamint az egész fizetésképtelenségi jog átfogó reformra szorul. Ami eddig történt, az mind csak toldozgatás-foltozgatás, ami azonban a hitelezők érdekeit nem elégíti ki. de talán a szintén figyelembe veendő adós érdekét sem védi meg teljesen. Ezért is, ha talán némi szemrehányással illethetnők is az 1928- évi jogászgyülés előkészítő bizottságát; hogy a hiteljog terén más kérdést nem talált, mint a fizetőképtelenségi jog reformját, mindenesetre joggal várjuk, hogy a jogászgyülés ezt a nagy problémát a megvalósuláshoz közelebb fogja hozni. Amint látjuk, az OHE máris felkészüli a nagy küzdelemre, amelyben az OHE szintén mint reformot sürgető és talán még inkább mint kritikának kitett intézmény fog szerepelni és elsőrendűen szakavatott tollból szerkesztett, egyelőre még kézirat gyanánt szereplő, törvénytervezetet dolgoztatott ki a fizetőképtelenségi jogról (dr. Meszlény Arthur: Törvénytervezet a fizetőképtelenségi jogról). Az igazságügyminiszter ur beígérte a polgári törvénykönyv ujabb tervezetének nyilvánosságra hozatalát. Reméljük, hogy az igéreI valóra is fog válni, hogy magánjogunk ezen ujabb kodifikácionális törekvése nemcsak magánjogunk sok vajúdó problémáját fogja lisztázni. hanem a hiteljog számos nyílt kérdésére szintén termékenyítőleg fog hatni. Midőn tehát az elmúlt évi passzív mérlegtől elbúcsúzva, előre vetjük tekintetünket, abban a hitben lépünk át az uj esztendőbe, hogy mire a Kereskedelmi Jog jubiláris évébe lépünk, akkorra már aktívumról is fogunk beszámolhatni. Dr. Katona Gábor: A csődtörvény kézikönyve. Grift, Budapest, 1927. A fizetésképtelenség jogi szabályozásának egész területén a gyakorlat emberei közt élénk eszmecsere folyik. Első sorban a csődönkivüli kénys/eregyesség felé fordul a közfigyelem. De leigyünk vele tisztában, a csődönkivüli kényszeregyesség intézménye, ha talán nem is léi jogosultságát, de miinden esetre azt a jelentőségét, amelyre a legutóbbi évek gyakorlatában emelkedett, kizárólag vagy legalább is nagy mértékben a csődjogi szabályozás elégtelenségének köszönheti. Csőd, kényszeregyesség, kényszerfelszámolás, — valamennyinek rendeltetése egyaránt a conditio par creditorum biztosítása. Igaz, a csődjog 'következményei közt ott van a chilis infamia és a kényszeregyességi eljárás célja, a hitelezőket ennek elkerülésével kielégíteni. Ez helyes és indokolt mindazon esetekben, amelyek az adós vétlen magatartására tekintettel az állami megtorlást nem követelik. Minden egyéb vonatkozásban azonban a csődeljárásnak is meg kell felelnie azolknak a követelményeknek, amelyekel napjainkban első sorban vagy éppen egyedül a