Kereskedelmi jog, 1928 (25. évfolyam, 1-12. szám)

1928 / 1. szám - A kereskedelmi társaságok reformja

KERESKEDELMI JOG 5 A kormánynak nem is a reform szükségessége, hanem csupán a többi kérdések tekintetében kell elhatározásra jutnia s minthogy a kérdések közvetlenül kapcsolatosak a közgazdasági viszonyokkal, csak helyeselhető az a kormányelhatározás, amellyel e kérdésekben az állásfoglalás a közgazdasági élet irány itására hivatott kereskedelemügyi minisztérium hatáskörébe került. A reform megvalósításánál a közgazda sági szempontok előtérbe jutása körülbelül kijelöli a jelzett társasági reformok irányát és a reformok megvalósításának a sorrendjét is. A közgazdaság feladata — s ennek különösen az ország jelenlegi nehéz gazdasági helyzetében van nagy jelentősége — a termelés fokozása. Minden intézkedésnél tehát arra kell törekedni, hogy az a vállalkozási kedvet s igy a termelés emelését is fokozza. A termelés egyéni és társas vállalkozások keretében bonyolódik le. Ma a vállalkozásoknál a társas forma került előtérbe. Akinek ugyanis van vállalkozói rátermettsége, annak rendszerint nincsen tőkéje s a vállalkozáshoz szükséges tőkét is csak többen tudják biztosítani. A tőkések viszont arra törekszenek, hogy a vállalkozásba vitt tőkéjükön kívül további kötelezettség őket lehetőleg ne terhelje. Egyéni képességeken és tőkén kívül azonban a vállalkozási kedvet és lehetőséget az is előmozdítja, hogyha az azok létesítéséhez szükséges jogi formák egyszerűek, könynyen kezelhetők, lehető gyorsan és kevés költséggel megvalósíthat ó k. Minél több ilyen jogi forma áll a közgazdasági élet rendelkezésére, a vállalkozások szempontjából az annál előnyösebb, mert a vállalkozóknak módjukban áll a vállalkozás céljára azt a jogi formát választani, amely részükre a legnagyobb biztonságot nyújtja és amelyet a legmegfelelőbbnek, a legalkalmasabbnak tartanak. Addig, amig a részvénytársasági fonna az alaptőke szempontjából korlátozás alá nem esett, a kereskedelmi törvényben szabályozott társasági alakzatok a közgazdasági élet szükségletét többé-kevésbé kielégítették s azok a gyakorlat] tapasztalatok alapján es ik kisebb kiegészítésre és módosításra szorultak. Egészen uj szabályozást legfeljebb a közgazdasági életben nagyon elterjedt, de eddig még teljesen rendezetlen, épp azért sok bajt okozó úgynevezett csendes társasági viszony igényelt volna. Miután azonban az 1925. évi IX. törvénycikk 12. § első bekezdése alapján a kereskedői mérleg valódiságáról kibocsátott 7000/1925. P. M. számn rendelet 15. §-a n meglevő részvénytársaságok legkisebb alap tőkéjét 50.000, illetve 10^000 pengőben, a 21. £ pedig az uj részvénytársaságok alaptőkéjét 150.000 pengőben állapították meg s e rendelkezések megváltoztatására semmi indok, de remény sincsen, a közgazdasági életben egy hiány állott elő. A részvénytársasági forma ezután már csak szűkebb keretek között áll a közgazdasági élet rendelkezésére. Ha tehát az 1925. évi IX. törvénycikk 12. § második bekezdése nem irna is elő ebben az irányban a kormány részére kötelezettséget, akkor is elkerülhetetlen volna a vállalkozások számára oly társasági alakzat létesítése, amely a részvénytársasághoz hasonlóan biztosítja az abban résztvevők korlátozott felelősségét. Ilyen társasági alakzat létesítése módot nyújt a 7000/1925. P. M. számú rendelet kiadása előtt keletkezett, de a rendeletben előirt legkisebb alaptőkével nem rendelkező részvénytársaságoknak ezen társasági formában mielőbbi átszervezésére; ezzel e részvénytársaságok függőben levő helyzete megszűnik s e vállalkozások elpusztulás helyett más alakban fenmaradhatnak, másrészt a korlátolt felelősségű társaság meghonosítása lehetővé tenné az uj részvénytársaságra előirt legkisebb alaptőkét biztosítani nem tudó kisebb vállalatoknak is ebben a jogi formában lélesülését A meglévő tarsasági alapzatok szabályai nak módosítása és kiegészítése még halasztást szenvedhet. Az ezeknél mutatkozó hiányokat és szükséges módosításokat időlegesen kitöltheti a gyakorlat. Ellenben a nálunk még egyáltalán szabályozatlan korlátolt felelősségű társaság meghonosítása a vázolt okok követ keztében a közgazdasági életre sürgős és elkerülhetetlen szükségességgé vált. Nem lehet tehát kétség az iránt, hogy a kereskedelmi társasági reform megvalósításának első lépcsőfoka a korlátolt felelősségű társaság lesz és csak ha a kisebb részvénytársaságok átszerveződése befejezést nyert, kerülhet a sor n részvénytársaság reformjára. Ha a korlátoll felelősségű társaságról szóló törvény megalkotásánál szintén a közgazdasági szempontok érvényesülnek — és a fentiekből következtethetöleg mások alig érvényesülhetnek, — e törvény alapelveinek megállapítása sem ütközhet nagyobb nehézségbe. Amint ismeretes, a korlátolt felelősségű társaságok más országokban főleg két irányban létesültek. Vannak társaságok, amelyek tőkeegyesülésnek, és vannak, amelyek inkább személyegyesülésnek tekinthetők. Tőkeegyesülésnél a szabályozás súlypontja a vállalkozáshoz szükséges tőke bizto-