Kereskedelmi jog, 1928 (25. évfolyam, 1-12. szám)

1928 / 11. szám - A részvénytársasági ügyrendről

KERESKEDELMI JOG A HITELJOG MINDEN ÁGÁRA KITERJEDŐ FOLYÓIRAT Szerkesztőség és kiadó* hivatal: BUDAPEST V., Visegrádi-utca 14. sz. Telefon T. 271—65. ALAPÍTOTTA : FŐSZERKESZTŐ : néhai GRECSAK KAROLY BÜBLA FERENCZ b t. t., igazságügyminiszter ny. kúriai tanácselnök FELELŐS SZERKESZTŐ: Dr. SZENTÉ LAJOS ügyvéd Előfizetési ár: Egy évre : 12.— P Félévre: 6.— P Egy füzet ára 1.20 P HUSZONÖTÖDIK ÉVFOLYAM 11. sz. MEGJELENIK MINDEN HÓ ELEJÉN BUDAPEST, 1928 NOVEMBER 1. TARTALOMJEGYZÉK: Dr. 3Iautner Dezső budapesti ügyvéd. A részvénytársasági ügyrendről. Dr. Artúr Christian Weinmann tvszéki tanácselnök, Wien. Az osztrák joggyakorlat a tisztességtelen verseny terén. Dr. Gál A. Andor ügyvéd. Uj berni egyezmény, uj vasúti üzletszabályzat. (Befejezés.) SZEMLE: Magyary Géza. (f.b.) — A részvényjog reformja — a salzburgi német jogászgyülésen. tsz. I.) — A kényszeregyezség és az 0. H.E. (Dr. Katona Gábor.) — A boykott jogosságának kérdéséhez, (sz. I.) IRODALOM: Hazai irodalom. HAZAI JOGGYAKORLAT: 131. Altalános. — 132. Üzletátruházás. — 133., 134., 135. Főnök és alkalmazott. — 136. Bankügylet. — 137., I'ó8. Valorizáció. — 139., 140. Nyugdij-valorizáció. — 141. Kegydij-valorizáció. 142. Biztosítás. — 143. Életbiztosítás. — 144. Közvetítési dij. — 145. Névhez való jog. — 146. Megrendelések gyűjtése. — 147., 148. Csőd. A részvénytársasági ügyrendről. Irta: Dr. Mautner Dezső budapesti ügyvéd. I. Kereskedelmi törvényünk eltérően szabályozza az igazgatóság jogkörét kifelé és beleié. Kifelé, harmadik személyek irányában, az igazgatóság jogkörének az alapszabályokban vagy közgyűlési határozatban megállapított korlátozásai joghatállyal nem bírnak. (K. t. 190. §.) Befelé, szemben a társasággal, az igazgatóság köteles azon korlátozásokhoz alkalmazkodni, melyekhez képviseleti joga az alapszabályok vagy közgyűlési határozatok által köttetett (R. t. 189. §). Az igazgatóság jogkörének ezen utóbbi, a K. t. 189. §-ában előrelátott, csupán az igazgatóságnak a társasághoz való belső viszonylatában érvényesülő korlátozásai, tehát a törvénv elképzelése szerint vagy az alapszabályokban, vagy közgyűlési határozatokban foglaltatnak, nyilván aszerint, hogy az igazgató ság jogkörének intézményes vagy alkalomszerű korlátozásáról van szó. A K. t. 157. §-ának 10. pontja pedig kifejezetten kötelezően előírja, hogy az alapszabályokban mindenesetre meg kell állapítani az igazgatóság hatáskörét, ami alatt a hivatolt törvényhelyhez képest csak az igazgatóság jogkörének intern érvényű szabályozását lehet érteni. A törvény fenti elgondolása, illetve rendelkezése azonban egyáltalában nem valósult meg a gyakorlatban. Az alapszabályok a részvénvtársaságoknak rendszerint csak keretalkotmányát tartalmazzák, melyben hiába ke ressük az igazgatóság Hatáskörének a K. t. 157. §-ában előrelátott részletes megállapítását. Elvétve akad ugyan alapszabályzat, melyben az üzlet- és ügyvitel módozatai tárgyában megalkotandó ügyrendre foglaltatik utalás, azonban túlnyomórészt a közelebbi irányelvek megjelölése nélkül és azzal a hozzátevéssel, hogy az ügyrendet az igazgatóság önmaga állapítja meg. A közgyűlési határozatok pedig, amennyiben alkalomszerűen az igazgatóság jogkörét érintik, szokás szerint korlátozások helyett a hatáskör további kiszélesítését jelentő felhatalmazásokat tartalmaznak az igazgatóság részére (igy pl. az alapszabályok módosítása, vagy uj részvények kibocsátása alkalmával). A részvénytársaságok tehát — kivételektől eltekintve — nem építették ki részletes alkotmányukat, nem alkották meg a törvény elképzelésének megfelelően, sem intézményesen, sem alkalomszerűen azon belső ügyrendet, melyben az igazgatóság jogkörének korlátozása foglaltatik, az alapszabályokban megengedett széles tárgykörön belül való közelebbi célkitűzés, az üzlet- és ügyvitel részletes szabályozása és illetve a hatáskörök elosztása által. A következőkben azon tárgyak felett kívánok szemlét tartani, melyek ügyrendi szabályozásra vannak utalva, természetesen csak a helyhez és alkalomhoz mért részletességgel. Ami mindenekelőtt a társaság céljának, üzletkörének meghatározását illeti, jól tudjuk, hogy a K. t. 179. §-ának utolsó bekezdése szerint azon intézkedéseket, melyek az alap-