Kereskedelmi jog, 1928 (25. évfolyam, 1-12. szám)

1928 / 10. szám - Zálogbaadott részvények szavazati jogának átruházása a záloghitelezőre

150 KERESKEDELMI JOG 10. sz. érdekes és gyakorlati szempontból is nagyjelentőségű problémáin, főleg váltójogi kézikönyvében küzdi keresztül magát. Az értékpapír-elméletek köré leülepedett sürü ködöt, mesterkélt konstrukciókat, fárasztó okoskodásokat az ő fejtegetéseiben egyáltalán nem találjuk. Az ö derűs lelke, világos, logikus és természetes okfejtése a váltójog rideg és száraz tudományát a hazai jogászközönség egyik legélvezetesebb és legtanulságosabb olvasmányává tudta nemesíteni. Valósággal úttörő munkát végzett a magyar tengeri magánjog irányító elveinek megteremtése körül is és komoly tudományos búvárkodásának gyakorlati eredményeként megajándékozott minket a tengeri magánjog törvényjavaslatával. Tudományos működésének általános irányító elvei közül csak a következőket emeljük ki: Mentesíteni tudta magát a romanisták túlzó befolyásától; mert érezte és tudta, hogy a római jog és kánonjog a kereskedelmi jogra bizonyos fokig negatív irányban hatottak. Hiszen a késő római jog és az egyházjog kereskedelemellenes szabályai (expressa eausa debendi, quaerela non numeratae pecimiae, lex Anastasia, laesio enormis, kamalvédelmi tilalom és ezzel kapcsolatos uzsoratan, Gratianus dekrétumai) váltották ki mint reakciót az olasz kereskedők osztályjogát, amely a római jogtól teljesen függetlenül épitette ki a modern kereskedelem legfontosabb intézményei!: a kereskedelmi társaságot, a bizományt, a váíitót, a biztosítást, a hitel és fizetési ügyleteket, az alkuszt, stb. Érzi., hogy a jog elsősorban gyakorlati tudomány. A jogelvek csók addig szépek és indokoltak, amig az életben is beválnak. A törvényt, a jogszabályt nem „önmagából", hanem az életből kell megmagyarázni, mert ,,a jog nem matematikai formula, hanem az életviszonyok észszerű rendezésére szánt norma". Szem előtt tartja minden müvében a kereskedelmi jog egyetemes, internacionális jellegét is; ezért helyez súlyt mindenütt jogösszehasonlitásra. Önállóságát és széles látókörét jellemzi, hogy — habár tételes jogunk teljesen a német jog befolyása alatt áll is — szervesen tudta beilleszteni jogrendszerünkbe a francia, angol és olasz jog számtalan termékenyítő gondolatát is és igy távol tartotta bírói gyakorlatunkat a német jog szolgai követelésétől. Minden irásán és minden szaván igen erős önkritika érződik, mert nagyon jól tudja, hogy őt igen kevesen ellenőrizhetik. Nagy Ferencnek tanári és tudományos működését kodiíikátori és közéleti szereplése egészítik ki. A már említett tengeri magánjogi javaslatokon kívül oroszlánrészt vett ki szövetkezeti ügyünk egészséges alapokra fek tetése körül, biztos kézzel állapította meg a kereskedelmi törvény revíziójának irányító elveit és a magyar nemzetnek külföldön is dicsőséget szerzett az egységes váltójog megalkotásánál kifejtett felbecsülhetetlen értékű munkásságával. Nagy Ferenccel a régi történelmi NagyMagyarország egyik legjelesebb fia szállt sírba, kinek emlékét a magyar tudomány mindenkor hálás kegyelettel fogja megőrizni. Zálogbaadott részvények szavazati jogának átruházása a záloghitelezőre. Irta: Dr. Fenyves Béla ügyvéd. A kir. Kúria P. IV. 3087/1928. számú határozatában1 nemcsak elméleti, hanem gyakorlati szempontból is igen nagy fontosságú kérdés tekintetében foglalt állást. A vitás kérdés — amely felsőbíróságaink gyakorlatában tudomásom szerint most vetődött fel elsőízben — az, hogy részvények zálogbaadása esetén a zálogbaadó átruházhatja-e jogérvénjresen a részvényekkel járó szavazati jogot a záloghitelezőre. A konkrét esetben a zálogbaadók arra vállaltak kötelezettséget, hogy a zálog által biztosított hitelviszony fennállásának tartamára ,,az összes részvénybirtokból folyó jogaik gyakorlását kizárólag az alpereseknek (záloghitelezőknek) engedik át olyként, hogy az alperesek jogosítva lesznek a részvényeket minden ezen idő alatt tartandó akár rendes, akár rendkívüli közgyűlésre bármely alpereseknek tetsző természetes vagy jogi személy vagy személyek nevére letenni és ezen közgyűléseken ez'ekkel a szavazatokkal minden olyan határozatot hozni, amelyet az alperesek által nyújtott hitel fenntartása, biztosítása vagy behajtása céljából szükségesnek vagy hasznosnak tartanak . . ."2 Felperes ezen megállapodással szemben alperesek ellen aziránt indított keresetet, hogy ezek köteleztessenek arra, hogy felperes részére részvényesi jogainak a részvénytársaság mindenkori közgyűlésein leendő gyakorlását tegyék lehetővé. A kereset jogalapja az, hogy ,, . . . a részvények kizárólag a felperes tulajdonát képezik és a kizárólagos tulajdonból folyóan a részvényesi jogok gyakorlása korlátlanul és kizárólag a felperest illeti és minden olyan kikötés, amely ezzel ellenkezően a részvényesi tulajdonból folyó részvényesi jog gyakorlását megakadályozza, a jó erkölcsökbe és a törvénybe ütköző kikötés lévén, jogoltalomban nem részesülhet."3 Felperes keresetét ugy az első-, mint a fellebbezési bíróság elutasította; felülvizsgálati kérelmének azonban a Kúria helyt adott 1 Lásd Kereskedelmi Jog 1928. évf. 8—9. sz. 144.1. 2 Lásd a budapesti kir. törvényszék 0. P. 40.279/ 1927. sz., ez ügyben etóőfokon hozóit ítéletét (közölve a Hiteljogi Döntvénytár XXI. kötet 82. s. köv. lapjain.) 8 Lásd u. o.