Kereskedelmi jog, 1928 (25. évfolyam, 1-12. szám)

1928 / 7. szám - Ujonnan keletkező versenytársak bojkottja - tisztességtelen verseny

128 KERESKEDELMI JOG a nyáj visszahajtása után az alperes tudatában volt annak, hogy felperes az ügylettől az 1923. évi X. t.-c. 6. §-a értelmében elállhat, amiből rá a felvett vételár visszafizetése iránti kötelem hárul, s igy a visszafizetésben való késedelme vétkes késedelemnek minősül. Kényszeregyezség. 108. Az 1410/1928. M. E. rendelet 54. §-a annak helyes értelme szerint nem vonatkozik a kényszeregyességi adós által indított perben felmerült költségekre, illetőleg a perbeli ellenfélnek perköltség követelésére s igy e szakasznak a tömegtartozásokra vonatkozó rendelkezése nem változtatta meg a Cs. T. 9. §-ának azt a rendelkezését, hogy az adós által indított per költsége, s ha a tömeggondnok a per folytatásától eláll, a csődtömeget mint tömegtartozást nem terheli. (Kúria P. VII. 3522/1928. sz. a. 1928 június 5-én.) Indokok: A másodbirósági végzésnek az a rendelkezése, hogy az adós által indított jelen pernek költsége, amelytől a tömeggondnok elállott, a csődtömeget mint tömegtartozás nem terheli, jogszabályt nem sért. Az alperes ez ellen irányuló felfolyamodásának tehát helyt adni nem lehetett. Kamarai választott bírósági Ítélet megsemmisítése. 109. Nincs oly jogszabály, mely a választott bírósági ítélet elleni felfolyamodás és érvénytelenítési per párhuzamos igénybevételét megakadályozná. Indokolási hiány miatt megsemmisítés. (Kúria P. IV. 5491/1927. sz. a. 1928 febr. 14-én.) Indokok: Alapos felpereseknek az a felülvizsgálati támadása, hogy a fellebbezési bíróság a rendelet 13. § 5. pontjára alapított és a 15. § értelmében záros határidőhöz nem kötött érvénytelenítési okra fektetett kereseti kérelmével jogszabálysértéssel utasította el. E részben ugyanis a felperesek keresetüket arra alapították, hogy a II. r. alperesnek az általuk kifogásolt felperességi jogára vonatkozóan a választott bíróság ítélete indokolva nincs, s nincis indokolva ama viszontkeresetükre vonatkozóan sem, hogy alperesek védjegyjogukkal visszaélve a felperesek ellen jogtalanul zárlatot eszközöltek ki és hogy a megtévesztő Aladdin szó használatától tiltassanak el. A fellebbezési bíróság e kereseti támadások közül a felperességi jogra és az Aladdin szó használatától való eltiltásra vonatkozóan felhozott indokolási hiányra alapított keresetet elutasította azért, mert e támadásokat a felperesek a választott bíróság ítélete ellen beadott felfolyamodásukban már érvényesítették és igy azok az érvénytelenítési per keretében ismételten el nem bírálhatók; a védjegyjoggal és a jogtalan zárlattal kapcsolatban felhozott uj, önálló támadást pedig elutasította azért, mert ezt a felperesek a választott bírói eljárás rendén csak mint tényt, mint panaszt hozták fel, ellenben arra viszontkereseti kérelmet nem terjesztettek elő és igy e részben a választott bíróság azzal, hogy elő sem terjesztett viszontkereseti kérelem tárgyában nem határozott indokolási kötelezettségét meg sem sérthette. A fellebbezési bíróságnak ezt az utóbbi jogi döntését vonatkozó indokainál fogva a m. kir. Kúria is osztja. Nem helytálló azonban a fellebbezési bíróságnak az a jogi álláspontja, hogy oly támadások, amelyeket a fél már előzetesen felfolyamodásában felhozott és amelyeket a felfolyamodási bíróság már elutasitólag eldöntött, — az utóbb indított érvénytelenítési per keretében többé már nem volnának érvényesíthetők. Ugyanis a 23.900/1927. I. M. számú rendelet oly intézkedést, amely a felfolyamodás és az érvénytelenítési per párhuzamos igénybevételét kizárná, nem tartalmaz; sőt abból a körülményből, hogy a felfolyamodás okait felsoroló 13. § 2—6. pontjait a 14. §-ban egyszersmind érvénytelenítési okoknak is jelöli meg, egyenesen arra kell következtetni, hogy a felek a szűkebb körben mozgó és a kontradiktórius eljárás előnyeit nélkülöző felfolyamodás mellett a szóbeli eljárást, valamint a teljes bizonyítás felvételét lehetővé tevő és a felfolyamodás eredményétől független peres eljárást vehessék igénybe. E jogi álláspont mellett már most vizsgálva a felpereseknek fentebb érintett két kereseti támadását, a kir. Kúria ezeket alaposaknak találta, mert a becsatolt választott birói iratok tartalmából kétségkívül megállapítható, -— mint ezt különben a fellebbezési bíróság ítéletében maga is megállapítja —, hogy a választott bíróság ítélete sem a II. r. alperes felperességi jogának a hiányára alapított védekezésre, sem pedig az Aladdin szó használatától való eltiltásra irányuló viszontkereseti kérelemre vonatkozóan semminemű indokolást nem tartalmaz. Minthogy ezek szerint a választott bíróság ítélete a peres kérdések lényeges részeit illetően nincs indokolva és ekként a választott bíróság az idézett rendelet 11. §-ában irt indokolási kötelezettségét mégsértette: a rendelet 11. §-ában irt indokolási kötelezettségét megsértette: a rendelet 14. §-a, illetve a 13. § 5. pontja alapján a fellebbezési bíróság ítéletének megváltoztatásával a rendelkező rész értelmében határozni kellett. Magyar Királyi Folyam- és Tengerhajózási Részvénytársaság. Igazgatóság: Budapest V., Mária Valéria-utca 11. I. Személyforgalom. A Dunán: 1. Budapest—Pozsony—Wien között, 2. Budapest—Mohács között, fényesen berendezett termesgőzösökkel, hajófülkék, hálóhelyek, elsőrendű étterem a Nemzetközi Hálókocsitársaság kezelésében. 3. Budapest—Visegrád; Dömös—Esztergom között, 4. Budapest helyi- és átkelési járatok. A Tiszán: Szolnok—Csongrád, Csongrád—Szeged között. II. Teheráruforgalom az egész Dunán és ennek hajózható mellékfolyóin. A Magyar Keleti TengerhaJ6*ást Rt. igazgatósága dr. Scitovszky Tibor elnöklete alatt megtartott ülésén megállapította az 1927. évi zái számadásokat és elhatározta, hogy június 30-ára esívbebivandó közgyűlésén — mint a mult évben — lN pengő osztalék kifizetését fogja javaslatba hozni. Felelős kiadó : Dr. SZENTÉ LAJOS. Hungária Hirlapnyomda R.-T. Budapest, V., Vilmos császár-út 34. — Felelős: Schmidek Géza.