Kereskedelmi jog, 1928 (25. évfolyam, 1-12. szám)

1928 / 8-9. szám

KERESKEDELMI JOG A HITELJOG MINDEN ÁGÁRA KITERJEDŐ FOLYÓIRAT Szerkesztőség és kiadóhivatal: BUDAPEST V., Visegrádi utca 14. sz. Telefon T. 271—65. ALAPÍTOTTA: FŐSZERKESZTŐ: néh»i GRECSÁK KÁROLY BUBLA FERENCZ b t. t., igazságügyminiszter ny. kuriai tanácselnök FELELŐS SZERKESZTŐ: Dr. SZENTE LAJOS ügyvéd Előfizetési ár: Egy évre: 12. — P Félévre: 6. — P Egy füzet ára 1. 20 P HUSZONÖTÖDIK ÉVFOLYAM 8-9. sz. MEGJELENIK MINDEN HÓ ELEJÉN BUDAPEST, 1928 SZEPTEMBERI. TARTALOMJEGYZÉK Dr. Sichermaun Bernát ügyvéd. Az ipari záloglevelek. Dr. Kolmer Artúr ügyvéd. Az ipari záloglevelek. Dr. harasztosi Király Ferenc ügyvéd. Nemzetközi karteljog helyett — a magánjogi társaságok jogának nemzetközi egyesítése. Dr. Szende Péter Pál budapesti ügyvéd. Széljegyzetek a részvényelvonás problémájához. Dr. Ballá Ignác budapesti ügyvéd. Kényszeregyessé^i kérdések. SZEMLE: Kuncz Ödön. — Nagy Ferenc utóda. — Utólagos valorizáció és „Treu und Glauben". — Részvényelövételi jog az uj lengyel részvényjogban. IRODALOM: Hazai irodalom. Külföldi irodalom. HAZAI JOGGYAKORLAT: 110, 111. Turpis causa. — 112. Árdrágítás. 113. Részvénytársaság. — 114. Megbízás. — 115., 116. Szolgálati szerződés. — 117. Kamat. — 118. Kosztkamat. — 119. Tisztességtelen verseny. Az ipari záloglevelek. Irta: Dr. Sicliermann Bernát iigy. ó'f. Szladits Károllyal már a világháború előti, őé különösen a háború alatt és az ezt követő válságos időkbén számos nehéz problémákban bővelkedő törvényelőkészitési munkálatban voltam oly szerencsés együttműködhetni; az ő elméleti tudásának szinaranya, meg az én gyakorlati tapasztalatom keze egymást kiegészítették és — ami bizonyára ritkaság — nézeteltérés közöttünk alig merült fel. Az ipari záloglevelekről szóló törvény előkészítésében nem vettem részt, azt sem tudom, hogy volt-e és ha igen. mennyiben volt része ennek előkészítésében Szladits Károlynak; annyit azonban a Kereskedelmi Jog» júliusi számában megjelent cikkéből mindenesetre megállapíthatok, hogy nézeteink ez egyszer nem egyeznek, mert én ezen törvényt ngv jogi, mint gazdasági szempontból — gyengéden szólva — téves, hibás alkotásnak tekintem. Mintán pedig nemcsak apró ajándékok, hanem apróbb zsörtölődések is megerősítik a barátságot, Szladits Károly barátom nem veszi talán rossz néven, ha ezen, az övével ellentétes nézetemet kifejezem és rövidesen meg is indokolom. Hogy jogászikig a törvény műhibának minősítendő, azt Szladitsnak saját szavaival igazolom. Azt mondja ugyanis cikkében: Megengedem, azt mondhatná valaki, hogy az olyan zálogjog, amelynek esetében az adós a kezében maradi zálogot bármikor jogszerűen elidegenítheti, tulajdonképpen nem is zálogjog, hanem puszta elsőbbségi jog. Valóban igij is van. Ez az! A törvény jelzálogjogot mond, mely a 3. §. szerint kiterjed az adós iparvállalat valamennyi vagyontárgyára, még a jövendőbelire is, sőt még «a bankokban elhelyezett pénzkészleteire» is (az utóbbiakról nyilván azt tételezi fel, hogy a bank ezeket természetben külön safe-kben őrzi, ugyanott, ahol a titkos tartalékokat), valóban azonban csak elsőbbségi jogot ad végrehajtás vagy csőd esetére, mert többet a dolog természete szerint nem is nyújthat. Már pedig a helyes törvényalkotásnak modern alapelve, hogy minden jogi konstrukciónak fednie kell a konstruálandó intézmény tartalmát. Az elsőbbséget zálogjognak nevezni, das (mondja a német) verstösst gegen die juristlische Reinlichkeit»; ez nemcsak elméleti pedanteria, hanem már magában a törvényben, még inkább az életben ellentmondásokat, zavarokat idéz elő. Igy a törv. 2. paragrafusa 2. bekezdése szerint az iparvállalat 50. 000 pengő záloglevélkölcsönre akkor is teljes fedezetet nyújtana, ha a kölcsön engedélyezésekor (!) ingatlana és berendezése. 40. 000 pengő —, váltókövetelései és a bankoknál elhelyezett pénzkészletek, papírok stb. 110. 000 pengő értéket képviselnének: vagy a jelzálogjog alá esik a vállalatnak 100. 000 P értékű, a banknál elhelyezett értékpapírja, de rögtön «felszabadul a jelzálogjog alól», ha a bank ezen értékpapírokra pl. 10. 000 P lombardkölcsönt folyósít (5. $ 3. bek. ); vagy minő viszonyba kerül majd ezen ( jelzálogjog a bizományos, a fuvarozó törvényes zálogjogával, a ki, 309. §-a szerinti megtartási joggal, a közraktárban elhelyezett áruknál a zálogjegy birtokosának zálogjogával? vagy mit ért a