Kereskedelmi jog, 1928 (25. évfolyam, 1-12. szám)

1928 / 7. szám - Ujonnan keletkező versenytársak bojkottja - tisztességtelen verseny

sz. KERESKEDELMI JOG 127 hogy az alkalmazottai közül kit, mikor és mily mérvben kiván kegydijban részesíteni és az a körülmény, hogy egyes alkalmazottainak általa elbírált szempontokra tekintettel esetleg nagyobb kegydijat juttatott, semmiképpen sem ad jogot a kisebb kegydijban részesülöknek arra, bogy e nagyobb kegydijakat jogosan követelhessék. Mindezekre figyelemmel az a körülmény, hogy alperes 1914. évi július hó 1. napját megelőzőleg más alkalmazottainak mily összegű kegydijakat állapított meg, felperes kegydíjigényé szempontjából teljesen közömbös. Treuhand. 105. A ,.hü kéz" jogállásának körülírása. (Kúria P. IV. 1443/1928. sz. a. 1928 május 18-án.) Indokok: Az E.-jelű megállapodásnak a meg nem támadott tényállás szerint az azt alá nem iró mellékbeavatkozóra nézve is kötelező tartalma, valamint a G. alatti felperesi levél és az alperesnek ezzel egybevágó ellenlevele szerint a felperes és a mellékbeavatkozó az alperes hü kezére (,,zu Ibren getreuen Hánden) bizzák azokat a részvényeket, amelyeket a felperes a mellékbeavalkozótól bizonyos időhatározásokkal és kikötésekkel megvett. Az őrzésre megszabott idő leteltével a felperes a részvényeket követeli az alperestől. A hü kéz intézményének házai szokásjogunkba is átment anyagi jog szabályai szerint a bizalmi egyén, akinek kezére a szerződő felek dolgukat bizták, feleknek a dolgot érintő magatartását illetve ebből folyólag, a dologra egyoldalúan támasztott igényük jogosultságát szerződésszerűség szempontjából ellenőrizni, ennél a ténykedésénél a felek mindenikének érdekét pártatlanul szem előtt tartani és amennyiben az igény bármelyiküknek a szerződésen alapuló jogvédte érdekét sértené; annak kielégítését megtagadni tartozik. E jogszabálynál fogva az alperes, mint ily bizalmi egyén, a felperesnek a részvények kiszolgáltatása iránt támasztott igényével szemben a szerződés keretei között azt is szem elölt tartani volt köteles, hogy a felperes a vételár fizetésére nézve megszabott kötelességének eleget tett-e? Nem változtat ezen az a körülmény, bogy a C.-jelü levél, amely az alperesnek a megbízásából folyó tennivalóit más tekintetben szabályozza, a vételár megfizetésének ellenőrzésére vonatkozó kötelességéről emlitést nem tesz, mert az ily bizalmi egyén fent emiitett általános ellenőrzési kötelessége magából megbízatásának természetéből folyik és igy — figyelemmel arra, bogy megbízatásának chű kéz. minőségét a C.-jelü levél kifejezetten megjelöli, — a feleknek erre vonatkozó külön utasítása nélkül is fennáll. Minthogy nem vitás, bogy a felperes a vételár megfizetésére vonatkozó szerződési kötelességének eleget nem lett, és igy a részvényeknek a szerződésszegő felperes részére való kiszolgáltatása a mellékbeavatkozó érdekének világos sérelmével járna: az alperes a lent előadottak értelmében a keresetben megjelölt részvényeket szolgáltatni még abban az esetben sem tartozik, ha azok a mellékbeavatkozótól a letétjébe való helyezése utján valóban birtokába jutottak. A felperesnek a részvények kiszolgáltatása iránti keresetével elutasítása tehát nem sérti az anyagi jogot; a felperes e tárgyú felülvizsgálati panasza alaptalan. Vétel. 106. Addig, inig a gép rendes üzemben nem volt, hanem azzal csak kísérletek folytak, a hathavi elévülési idő nem veszi kezdetét. (Kúria P. VII. 473/1928. sz. a. 1928 május 11-én.) Indokok: A kir. Kúriának a P. VII. 3894/192."). 23. sz. feloldó végzésében kiemelt álláspontja szerint, a szóbanforgó gépberendezés hiányai rövid kipróbálása után meg nem állapithatók, hanem csak rendszeres és állandó üzembeni!artás közben lehet ainnak üzemképességéről s rendeltetésszerűen működéséről meggyőződést szerezni. A nem vitás tényállás szerint a motor 1921. november hó 5-ik napjától (az árammérő felszerelési, tői) 1922 január 23-ig csupán 480 hektóvalt villamosáramot fogyasztott, amely fogyasztás csak napi 1/2órai üzemnek felel meg. Ebből a lényből, valamint iá megállapított ama tényállásból, hogy a motort ezen idő alatt gyakran javitottlták — a fellebbezési bíróság helyesen vonta le azt a következtetést, bogy a motor ár.immérő felszerelésétől 1922 január 23Jig mem volt rendes és állandó üzemben, hanem ezen idő alatt üzembentartására csak kísérletek tétettek. A Kt. 349. §-ában meghatározóit 6 havi elévülési batáridő tehát csak 1922 január 23-tól számitható s mivel a kereset 1922 június 3-án, tehát a halhavii határidőn belül lett beadva, a fellebbezési bíróság helyesen állapította meg, hogy a felperesnek kereshetőségi joga el nem évült. Az emialt emelt alperesi panasz sem bír ezért alappal. Vonatkozó indokai alapján helyes .a fellebbezési bíróságnak az a megállapítása is, hogy az alperes által eladott motor .a felperes nagytipusu szecskavágó-gépek hajtására s annak üzembentartására, elégtelen hajtóereje folyi'.án nem volt alkalmas s e miatt a felperes nem volt kúpes a szecskavágó-gépet rendeltetésszerűen használni. Az ebből eredő kárát tehát a felperes jogszerűen követelheti az alperestől s igy a fellebbezési bíróság az anyagi jognak megfelelően állapította meg az alperes kártérítési kötelezettségét. 107. Állatvéielnél — szavatossági hiba. (Kúria P. VII. 8403/1926 sz. a. 1928 június 1-én.) Indokok: Alaptalan az 1394/1923. M. E. sz. rendelet C) 3. pontjának megsértése címén emelt panasz is azzal, hogy az eladónak a szavatossági főhiba miatt való felelőssége — eltekintve a szavatosság világos kizárásának esetétől — nem szűnik meg annak folytán, hogy a vevő a vétel alkalmával a hiba fennforgásának megállapítása iránt nem fejtett ki fokozott éberséget. Az 1923:X. t.-c. 6. §-a értelmében a főhiba vagy egyéb szavatossági hiba esetén a vevő a vétől felbontását kérheti. Ebből a törvényi intézkedésből folyik, hogy a vevő nem köteles az eladó kárát csökkenteni oly módon, hogy az állat hibáját gyógyíttassa, s a gyógy költségek levonása mellett a hibás állatot megtartsa, mert a törvény szavatossági főhiba esetén a vevőnek az elállást feltétlenül biztosítja, tekintet nélkül arra, hogy az állat a szavatossági főhibától a vételárban kifejezett értéknek hány százalékával felérő költséggel let volna mentesíthető. A kamatfizetés mértéke ellen emelt panasz is alaptalan, mert az állatok hibájának közlése s